Rendületlenül emelkednek a bérek, csak a magyar emberek nem veszik észre?

 

Nemzetgazdasági szinten a közfoglalkoztatás hatását beszámítva 7,5 százalékkal, anélkül 8,2 százalékkal nőttek  a reálkeresetek – adta hírül a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A Népszabadság cikke szerint Cseresnyés Péter munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár az M1-en kiemelte: a 7,5 százalékos nettó reálbér-emelkedés azt jelenti, hogy az éves jövedelmek közel egy havi keresettel nőttek. Arról is beszámolt, hogy a közigazgatásban, a közszférában végrehajtott béremelés húzta magával a versenyszférát, ugyanis a közszférában 12 százalékos, míg a vállalkozásoknál 6,8 százalékos volt a reálbér-emelkedés. Az NGM az MTI-nek eljutatott közleményében hangsúlyozta: három és fél éve töretlen a reálbér-emelkedés Magyarországon. Erre reagálva Szél Bernadett, az LMP társelnöke közölte: a kormány szerint páratlan siker, hogy három és fél éve töretlen a reálbér-emelkedés, miközben a munkaerő hanyatt-homlok hagyja el az országot az alacsony bérek miatt, a szomszédos országok pedig elhúznak mellettünk.

A 24.hu is arról ír, hogy a munkaerőhiány egyre nagyobb nehézségeket okoz a magyar gazdaságnak. Több ágazatban már nem találnak munkaerőt, miközben a béremelések terén tűzoltás folyik. A mai magyar gazdaság egyik fő problémája, hogy tartósan alacsony bérszintre „sikerült” beállni. A kormányzat a munkáltatókat próbálja megnyugtatni egy járulékcsökkentési ígérettel, amelynek révén szerintük nőhetnek a bérek. A Policy Agenda (PA) megvizsgálta, hogy milyen eszközök lehetnek a kormány kezében, és megoldás lehet-e az, ha csökkentenék a munkáltatók terheit. A kormányzati sikerpropagandának ellentmond az Index elemzése is, mely azt a kérdést járja körül, hogy miért nem találni munkást, a munkaalapú Magyarországon?