Szolgálati idő a munkaviszony jogellenes megszüntetésekor

 

A felperes határozott időre szóló munkaviszonya megszűnését követő, a jogellenességet megállapító ítélet jogerőre emelkedésének napjáig terjedő időtartam jogviszony hiányában szolgálati időként nem ismerhető el – írja a HR/Munkajog a Kúria egyik eseti döntését ismertető cikkében. 

A Kúria döntésében vizsgálta a Tny. 40. §-ának helyes értelmezését. Kiemelte, hogy mivel a bíróság megállapította, hogy a felperes munkaviszonyát a munkáltató jogellenesen szüntette meg, ezért az 2005. június 30-án, a határozott idő leteltével szűnt meg. Így a helyes értelmezés szerint szolgálati időként azt az időtartamot kell figyelembe venni, amely a felperes jogviszonyának jogellenes megszüntetése napjától, a munkaviszony jogellenes megszüntetése nélkül a határozott idő lejártáig tartott volna.

Ami a tényállást illeti, a közalkalmazotti státuszban foglalkoztatott felperes eredeti munkaszerződése határozott időre, 2005. június 30-ig szólt. A munkáltató egyesület 2004. november 30-i dátummal feloszlatta magát, ezért a felperes munkahelye megszűnt. 2009. november 5-én hozott ítéletében a bíróság megállapította, hogy a munkaviszony megszüntetésére jogellenesen került sor, azonban a társadalombiztosítási szervek ezen időtartamon belül a 2006. február 9. és 2007. augusztus 28 közötti 539 napot nem ismerték el szolgálati időként. A per további részletei a HR/Munkajog cikkében olvashatóak.