Rendőrhiány: Pikó András szolgálati lakással segítene a helyzeten

Pikó András szerint Budapesten a 8. kerületben van a legnagyobb rendőrhiány, éppen ezért indokoltnak tarja, hogy lakhatási támogatással segítse munkájukat - olvasható az ATV honlapján. A Független Rendőr Szakszervezet örül a kezdeményezésnek, mert legtöbb kollégájuk lakhatási gondokkal küzd. Az ATV-nek adott interjúban főtitkárunk kiemelte, hogy "Budapesten és a nagyobb városokban kollégáink lakhatási gondokkal küzdenek. Mivel nagyon alacsony a bér a rendőrségen nagyon nehezen tudnak lakhatáshoz jutni, ami még egy albérlet is sokszor megfizethetetlen, nem hogy még lakást vesznek a kollégáink." A video megtekinthető az ATV honlapján.

A nyugdíj melletti munkavégzést érintő fontos javaslatok: a szolgálati járandóságban részesülők tiltólistán maradnak!

A társadalombiztosításról új törvény léphet hatályba 2020. július 1-jétől, ennek néhány fontos rendelkezése könnyíti a nyugdíj melletti munkavégzést - bár továbbra is csak a versenyszférában - olvasható a Nyugdijguru.hu oldalon. Örülhetnek a nyugdíjasok, mert 2020. július 1-jétől a nyugdíj mellett bármilyen engedélyezett jogviszonyban (nem csak a Munka Törvénykönyve szerint szabályozott munkaviszonyban) végzett munkával szerzett keresetük mentesül a járulékfizetési kötelezettség alól (vagyis nem kell majd az új 18,5% társadalombiztosítási járulékot megfizetniük, amely a 2020. június 30-ával megszűnő 10% nyugdíjjárulék, 4+3% egészségbiztosítási járulék és 1,5% munkaerőiaci hozzájárulás helyébe lép). A Tny. hatályon kívül helyezendő 83/B. §-ában szereplő keresetkorlát (az ún. éves összeghatár, amely a mindenkori minimálbér 18-szorosával megegyező, járulékalapot képező összeg) a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, az átmeneti bányászjáradék és a táncművészeti életjáradék tekintetében – a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény új 11. §-ával – továbbra is fennmarad.

Újabb átszervezés a közigazgatásban: a jelenleg járási (kerületi) hivatalokhoz tartozó szabálysértési ügyeket visszaadnák a rendőrségnek

A kormány március 1-től a kormányhivatalok újabb átszervezésére készül. Erről november 12-én nyújtott be törvényjavaslatot a kormány nevében Gulyás Gergely. Ezzel kapcsolatban a HVG arra hívja a figyelmet, hogy 2012-ben jelentős változás volt, hogy az úgynevezett általános szabálysértési feladatokat a kormányhivatalok, majd az újonnan felállított járási (fővárosi kerületi) hivatalok vették át. A tervezet azonban ezeket újra a rendőrségre bízná, amit többek közt azzal indokolnak, hogy az ilyen kisebb súlyú szabályszegéseknek „nagyobb súlyt adna”, ha a rendőrség járna el. Ezzel nyilván megszabadítanák a hivatalokat egy csomó munkától, de az előterjesztésben a Belügyminisztérium szembement a javaslattal, el szeretnék érni, hogy ezek az ügyek maradjanak járási hatáskörben. A módosítással ugyanis az amúgy is súlyos létszámhiánnyal küzdő rendőrségnek kellene eljárnia olyan kis súlyú ügyekben, mint amikor valakit azért vesznek elő, mert nem járatja óvodába vagy iskolába a gyermekét.

A rendőrségre is vonatkozik a közszférában elrendelt létszámstop!

Bár nem verte nagy dobra a kormány és semmilyen hivatalos fórumra nem került ki, de november 6-tól újra lészámstop van a közigazgatásban – tudta meg az Index több kormányhivatali forrásból. A létszámstop nemcsak a kormányhivatalokra, hanem az államigazgatás egész szférájára érvényes, így minisztériumokba, fő- és központi hivatalokba, valamint a kormány irányítása alá tartozó bármely szervhez sem lehet embert felvenni. A 24.hu birtokába került kormányhatározat szerint az igazgatásban, rendőrségnél, állami cégeknél és a honvédelemnél semmilyen állást nem lehet betölteni, se közalkalmazotti, se kormányzati szolgálati, se hivatásos szolgálati, se katonai szolgálati, se sima munkaviszony nem létesíthető. Vagyis hiába van óriási munkaerőhiány a kormányhivatalokban, hiába dolgoznak már így is 10 órákat a hivatalnokok, ügyintézők és hiába van számtalan betöltetlen álláshely az államigazgatás számos területén, sehol nem lehet új embereket fölvenni a feladatok ellátására. "Természetesen" az érdekképviseleteket előzetesen nem tájékoztatták a létszástop elrendeléséről.

Immár 8 megyében mondták ki a bíróságok, hogy a bűnügyi technikusoknak is jár a megbízási díj

Újabb két megyében döntött kedvezően a bíróság, Komáromban és Tolnában is jár a bűnügyi technikusoknak megbízási díj az egyéb feladataik miatt. Ezáltal a Tatabányai, a Szekszárdi, a Salgótarjáni, a Szombathelyi, a Pécsi, a Gyulai, valamint a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság is helyt adott a közelmúltban a bűnügyi technikus tagjaink képviseletében benyújtott kereseteknek, csaknem egy millió forint megbízási díjat megítélve!

A bírósági gyakorlat következetesnek mondható, Kúria ítélet is alátámasztja a pernyertességet, így csak az veszíthet, aki nem törődik az igénye érvényesítésével, mert az hónapról-hónapra folyamatosan évül el. A munkáltató így is spórol, hiszen a többletfeladat ellátására nem kell más személyt foglalkoztatnia, csupán megbízási díjat fizetnie. Várjuk azon bűnügyi technikusi tagjaink érdeklődését, akik egyéb feladatokat is ellátnak (pl.: bűnügyi megkeresések, tanú- és gyanúsítotti meghallgatások, bűnügyek és rendkívüli haláleseti ügyek vizsgálata, személy- és tárgykörözés, bűnügyi akciók), mert a többletfeladatért megbízási díj jár, amelyet tudunk érvényesíteni. (dr. Oláh Tamás jogtanácsos, FRSZ Jogsegélyszolgálat)

Egyszemélyes járőrnek is jár a járőrvezetői illetmény!!!

Kialakult bírósági gyakorlat szerint járőrpár esetében a járőrvezetői beosztás illetménye  vagy megbízási díj jár a járőrpár járőri beosztású tagjának, ha járőrvezetőnek jelölik ki, ekként teljesíti szolgálatát. Ebben nincs újdonság, de a mi a helyzet, ha valaki egyszemélyes járőrként jár el? A Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítélete ebben a részében is helyt adott a tagjaink képviseletében benyújtott kereseteknek, és 711.163,-Ft illetve 798.138,-Ft megbízási díj valamint kamatai, továbbá perköltség megfizetésére kötelezte a munkáltatót. További részletek az alábbiakban.

AB: Nem a fegyelmi eljárás megszüntetésének okai, hanem a fegyelmi felelősség megállapítása vagy annak hiánya határozzák meg a visszatartott illetmény kifizethetőségét

A Jogi Fórum cikke szerint az ügy előzményei szerint az indítványozó egy rendőrkapitányság állományában hivatásos szolgálatot teljesített. Egy éjszaka szolgálatteljesítés közben a fogdába fogadott egy embert, és nem észlelte, hogy nála tiltott tárgyak voltak. Miután az indítványozó ezt később felfedezte, elvette a fellelt tárgyakat, és utólag bevezette a letéti jegyzőkönyvbe. Az indítványozót az ügyészség hivatali visszaélés bűntettének megalapozott gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatta ki, és elrendelte a bűnügyi őrizetbe vételét. A büntetőeljárásra tekintettel a rendőrkapitány fegyelmi eljárást rendelt el és az indítványozó szolgálati beosztásából való felfüggesztéséről, illetőleg távolléti díja 50%-ának a visszatartásáról rendelkezett. Később az indítványozóval szemben folyt valamennyi büntetőeljárás megszüntetésre került. Ezt követően az indítványozó szolgálati viszonyát munkáltatója felmentéssel megszüntette. A rendőrkapitány az indítványozóval szemben korábban indított fegyelmi eljárást megszüntette, azzal, hogy a visszatartott illetménye utólagos kifizetésének a szolgálati jogviszonyról szóló törvény alapján nincs helye. További részletek a Jogi Fórum cikkében.

2020. évi ruházati ellátás

Az FRSZ szerint a legnagyobb problémát az alacsony bérek jelentik

Az ATV híradója szerint évente másfél hónapot túlóráznak a rendőrök az emberhiány miatt. A rendőrség adatai szerint idén tavasszal 1600 rendőr hiányzott az állományból. Az ATV beszámolójában kiemelte, hogy nagyon sokan igen hamar feladják a rendőri hivatást. Ezt támasztja alá a 24.hu cikke, mely szerint a rendőrségi statisztikák azt mutatják, hogy a a leszerelők 44 százaléka legfeljebb négy évig volt bírta a rendőri szolgálatot. Pongó Géza főtitkár, az ATV-nek adott interjúban felhívta a figyelmet arra, hogy a kezdő tiszthelyettesek nettó 150 – 170 ezer forintos fizetéssel kezdik meg szolgálatukat, miközben ennél, már egy áruházi feltöltőpultos is többet vihet haza.

Nemzeti ünnepünk alkalmából elismeréseket adott át a belügyminiszter

Magyarország mindig kiállt magáért, a közelmúltban bebizonyítottuk, hogy minket nem lehet háttérbe szorítani, a magyar nép kiáll a nemzetért és megvédi közös érdekeit - hangoztatta Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára 2019. október 21-én, az 1956. évi forradalom és szabadságharc kezdetének 63., valamint a köztársaság kikiáltásának 30. évfordulója alkalmából rendezett minisztériumi ünnepségen.

Az ünnepségen Pintér Sándor belügyminiszter adott át elismeréseket. Áder János köztársasági elnök – Pintér Sándor belügyminiszter előterjesztésére – több évtizedes kimagasló szolgálati tevékenysége elismeréséül rendőr altábornaggyá léptette elő Balogh János országos rendőrfőkapitányt.

Az elismerésben részesültek névsora itt olvasható.

Másfél hónapot túlórázik egy átlagrendőr, olyan nagy az emberhiány

Rengetegen szerelnek le mostanában, olyanok is, akik régóta a rendőrségen dolgoznak, és olyanok is, akik csak nemrégen léptek be, jelentős a munkaerőhiány, sok a túlóra írja a 24.hu. Az ORFK sem tagadta, hogy vannak gondok, és ezt jelzik a statisztikák is. A leszerelők fele csak pár évet tölt a rendőrségnél. A rendőrség adatai szerint 2018-ban összesen 2012 hivatásos rendőr jogviszonya szűnt meg. A leszerelők 65 százaléka tíz évnél kevesebb időt töltött hivatásos állományban – derült ki az ORFK Kommunikációs Szolgálatának válaszából. Ráadásul a leszerelők 44 százaléka legfeljebb négy évig volt rendőr!

A távozók közül mindössze húsz hivatásos állományú rendőr ment nyugdíjba, akik kiléptek, azok közül volt, aki azonnali hatállyal, próbaidő alatt ment el, mások közös megegyezéssel, voltak áthelyezések más szervekhez, illetve előfordult, hogy a dolgozók visszavonták a kifogástalan életvitel ellenőrzéshez való hozzájárulásukat.  Tavaly egyébként 390-nel többen mentek el, mint ahányan beléptek. A rendőrség hivatásos állományából 2019. április 1-jén országosan 1644 fő hiányzott. 

Tavaly összesen több mint 6,4 millió túlórát kellett vállalniuk a rendőröknek. A vizsgált időszakban a minimálisan teljesített túlszolgálatok száma összesen havi 323 891 óra (majdnem 13,5 ezer teljes napnak, több mint 40 ezer nyolcórás műszaknak felel meg), míg a maximális havi 756 130 óra (több mint 31 500 teljes napnak és 94,5 ezer nyolcórás műszaknak felel meg) volt. További részletek a 24.hu cikkében.

Szemlebizottságvezetők megbízási díja: megbízási díj jár, ha a munkaköri leírás nem tartalmazza az adott feladatot

Nyomozó beosztású tagjaink képviseletében benyújtott kereseteknek rendre helyt ad a bíróság, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi bíróság után a Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság is mintegy fél milliós megbízási díj megfizetésére kötelezte a munkáltatót. A rendőrségi álláspont szerint a szemlebizottságvezetői feladatok nem tartoznak konkrét, nevesített beosztáshoz, azt a hivatásos állomány bármely tagja elláthatja. A rendőrségi norma szerint azonban az lehet szemlebizottságvezető, akit erre a munkaköri leírásában felhatalmaztak. Tagjanink munkaköri leírása nem tartalmazta a szemlebizottság vezetői feladatot, ebből következőleg a munkaköri leírás rendelkezése hiányában a feladat ellátása a beosztáshoz nem tartozó feladat, amelyért a hivatásos állomány tagja megbízási díjra jogosult. A felperesek szemlebizottság vezetői szaktanfolyammal sem rendelkeztek. Az ítéletek nyomozó beosztású személyek ügyeiben születtek, de más – például vizsgálói - beosztás esetén is irányadóak.

Várjuk azon tagjaink vagy a szakszervezetünkbe belépni szándékozók jelentkezését, akik az elmúlt három évben rendszeresen láttak el szemlebizottságvezetői feladatokat, és ezt a munkaköri leírásuk egyáltalán nem tartalmazta, vagy csak bizonyos késedelemmel rögzítették ezt a feladatot abban. A szolgálati panaszt elkészítjük, ahhoz csupán a meghatalmazás megküldése szükséges. (dr. Oláh Tamás kamarai jogtanácsos, FRSZ Jogsegélyszolgálat)

Élmény sítábor az Alacsony-Tátrában, 2020. 01. 26. – 30. között!

Felhívjuk a tagjaink figyelmét, hogy a Vám- és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezete (VPDSZ) által 2020. január 26. és 30. között szervezett sítáborba az FRSZ tagok is jelentkezhetnek. A Hotel Myto szállodát a szervezők teljes egészében kibérelték, így ott csak vámos és a társszervek kollégái és családtagjaik fognak tartózkodni a fenti időszakban. A síterep Mytó Pod Dumbieromban lesz (Alacsony-Tátra), de megfelelő létszám esetén Tale Chopokba is indítanak csoportot. A helyszínen fizetendő részvételi díj felnőttek esetében 260 euró, gyermekek esetében 200 euró. Elhelyezés: 2-3-4 ágyas, zuhanyzós, wc-s szobákban. Az ár a szálláson felül svédasztalos reggelit, menü választásos vacsorát, és 5 napos síbérletet is tartalmazza. Az utazás egyénileg történik. További tudnivalók az innen letölthető tájékoztatóban olvashatók.

Jelentkezni közvetlenül a vámos szakszervezetnél lehet a kitöltött és aláírt jelentkezési lap gebelnok@vpdsz.hu e-mail címre történő megküldésével. A jelentkezési határidő: 2019. október 18. (péntek) 12.00 óra.

Megmarad a sportcélú heti 2 óra illetve évi 2 nap munkaidőkedvezmény

A napokban megjelent 35/2019. (IX. 26.) ORFK utasítás eloszlatja a több hónapja az állomány körében terjedő aggodalmat, miszerint megszűnik a kiváló fizikai felmérésért járó évi 2 nap „rendkívüli szabadság”. A 35/2019. (IX. 26.) ORFK utasítás a fizikai alkalmasság rendjét szabályozó 43/2010. (OT 23.) ORFK utasítás egyes rendelkezéseit is módosítja, pontosítja, de alapvetően változatlanok maradnak a sportcélú munkaidő-kedvezmények (heti 2 óra, valamint kiváló fizikai felmérő esetén évi 2 nap szolgálatmentesség). A kedvezmények valamennyi foglalkoztatási jogviszonyban érvényesülnek (hivatásos, rendvédelmi alkalmazott és munkavállaló egyaránt), illetve a rendőrség valamennyi szervénél alkalmazandók. A normamódosítás a munkáltatói jogkör gyakorlója számára ugyanakkor lehetőséget biztosít a heti 2 óra munkaidőkedvezmény biztosításának átmeneti ideig tartó felfüggesztésére, ha azt a szolgálat érdekében indokoltnak tartja. Ez a munkáltatói intézkedés azonban írásbeliséghez kötött, így remélhetőleg csak valóban indokolt esetben fognak élni – ha egyáltalán sor kerül majd erre – a rendőrségi munkáltatók. Bár korábban szakszervezetünk is véleményezett olyan normatervezetet, ami a hatályos kedvezményeket csökkentette volna (évi 2 nap helyett 1 nap rendkívüli szabadság kiváló fizikai felmérői eredményért), amit nyilvánvalóan kifogásoltunk is; így végül elfogadható tartalommal valósult meg lép hatályba a normamódosítás(pontosítás).

Már csak az egészségügyi és fizikai alkalmasság rendjét szabályozó tárcaszintű rendelet (57/2009. (X. 30.) IRM-ÖM-PTNM együttes rendelet) korrekciója lenne időszerű, melyet ugyancsak folyamatosan sürgetünk, mivel a szolgálatteljesítési korhatár emelkedésével évek óta nem hozták/hozzák szinkronba a fizikai felmérés követelményrendszerét: ugyanaz az elvárás a negyvenéves mint az ötven év fölötti állománnyal szemben. A felettes szakmai szervektől folyamatosan azt a tájékoztatást kapjuk, hogy a jogszabálymódosítás folyamatban van, de még csak koordináció (véleményezés) szintjén sem kapta meg szakszervezetünk az említett joganyagot. Reméljük, hogy e téren is rövidesen lesz pozitív előrelépés.

Isten éltesse a 30 éves FRSZ-t!

Szakszervezetünk Megyei Elnöki Értekezlete múlt heti ülésén kis ünnepség keretében emlékezett meg a Független Rendőr Szakszervezet alapításának 30. évfordulójáról. Szakszervezetünk megalakítását ugyanis 30 évvel ezelőtt, pontosan 1989. július 5-én az ORFK-n 21 hivatásos kolléga határozta el. Az FRSZ első alakuló kongresszusára 1989. december 2-án, Siófokon került sor, és a bírósági bejegyzés is megtörtént az év végéig. Az ünnepi megemlékezésen elhangzott főtitkári beszéd itt olvasható.