logo

Fél évtized feszített munkatempó – elismerés csak a szavak szintjén

2021.03.14.

Túlterhelt, több ezer, a pályát elhagyni készülő állomány, migráns-, majd pandémia helyzet, szakmai elismerés, ám évek óta elmaradt béremelés – címszavakban így lehetne összefoglalni, miért hallatja ismét erőteljesen hangját nemzeti ünnepünk előestéjén a rendőrök érdekvédelmi szervezete. Pongó Géza, a Független Rendőr Szakszervezet főtitkára szerint a szaktárca részéről hiányzik az érdekegyeztetésre és kompromisszumkészségre való hajlam is.

Főtitkár úr, az elmúlt években a rendőrség meglehetősen gyakran került a hírrovatok vezető helyére. Erről önök bizonyára szívesen lemondtak volna, hiszen korábban soha nem voltak olyan kényszerhelyzetek hazánkban, melyek ilyen intenzív és felelősségteljes munkát kívántak volna meg az állománytól.

  • Ez kétségtelen! Az illegális bevándorlás csaknem az egész országot érintette, ugyanis a migránsok útvonala mentén – Észak-Magyarország kivételével – joggal féltek az állampolgárok a közbiztonság romlásától. Már ez az időszak, majd a határvédelem gyakran járt áthelyezéssel, túlmunkával, stresszel. A 2015 óta kialakult, bizonyos szinten állandósultnak tűnő feszültségből tavaly tavasszal még rosszabb állapotba kerültünk. A társadalom által nagyrészt ismert kötelezettségeink tovább gyarapodtak – talán elég csak a karaténban lévők állandó felügyeletére gondolni.

Feltételezem, hogy a kormányzat a rendkívüli kiadások mellett is kompenzálni kívánta azt a teljesítményt, melyet az elmúlt fél évtizedben és napjainkban is tanúsítottak a kollégák!

  • Kétségtelen, hogy a miniszterelnök több alkalommal méltatta a testület munkáját, érdemi lépések azonban nem történtek. Hosszasan sorolhatnám a beígért és a ténylegesen teljesített adatok, számok közötti különbségeket, most azonban csak néhány tényt emelek ki. A rendvédelmi illetményalap emelése 2008 óta várat magára, a 2015. július – 2019. január között végbement, átlagosan 50 %-osnak ígért béremelés a valóságban sokkal kisebb mértékű volt, az első, egységes 30 %-os emelést követően az állomány nagy része már 2016-tól nem kapta meg a további 5-5 % emelést. Öt éve immár, hogy az állomány 10 %-a, míg 2018-ban már a kollégák több mint a 30 %-a nem kapott emelést, s felesleges hangsúlyozni, hogy az illetményemelés 2019-re már elértéktelenedett azoknál is, akik korábban magasabb fizetési kategóriába lettek sorolva.
  • Tavaly, év elején lépett hatályba az a rendelkezés, mely szerint havi 10 %-os kiegészítő juttatást vezettek be – ezt a tételt a rendvédelmi illetményalapba kívánták beépíteni, de a mai napig nem történt meg.
  • Elégedettséggel töltött el bennünket, hogy a hivatásos állomány 2019-ben bruttó félmillió forint egyszeri juttatásban – jutalomban – részesült, melynek kapcsán ugyancsak ígéretként hangzott el, hogy bevezetnek egy komolyabb anyagi elismerési formát. Ennek racionális oka, hogy a rendőrségi pályán maradásra ösztönözze a munkatársakat. A koncepció és fogadtatása kiváló volt: háromévente hat havi illetménynek megfelelő összeggel emelkedett volna a kollégák jövedelme. A 2019-es ígéret óta az említett periódus fele lassan letelik, de a megvalósításnak még a leghalványabb jele sem mutatkozik.
  • Tovább borzolja az érintett rendőrök idegeit, hogy az új szolgálati törvény 2015-ös hatályba lépése óta nem vezették be a „preferált települési pótlékot”, amely a meghatározott szolgálatteljesítési körülmények között dolgozókat illetné meg az illetményalap ötven százalékos mértékében. Az immár hat éve csak elméletben létező pótlékfajta tényleges bevezetését folyamatosan szorgalmazzuk.

Változás állt be a rendvédelmi alkalmazottak jogállásában is – az érintettek szerint e téren is tetten érhető az anomália megléte!

  • A rendvédelmi alkalmazottaknak 2019. február 1-jével megszűnt az addigi közalkalmazotti foglalkoztatása a rendőrségen-rendvédelemben, és az érintettek jogállása rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonnyá alakult át. Kivételt képeznek az érettségivel nem rendelkezők, illetve az ilyen munkakörökben foglalkoztatottak, mert ők munkavállalóvá lettek „visszaminősítve”.
  • A rendvédelmi alkalmazotti jogállásba átmenetkor ígéret hangzott el arra vonatkozóan, hogy a jogállás-változással végbement átlag bruttó 47.000,- Ft-os illetménynövekedést 2020-2022-ben további évi 5-5 % emelés fogja követni. E téren ugyancsak negatív tapasztalatokkal rendelkeztünk tavaly, mivel több kolléga egyáltalán nem, vagy 5 % alatti emelést kapott annak ellenére, hogy a jogszabály szerint végrehajtott teljesítményértékelésük kimagasló, kiváló volt. Elsősorban a közalkalmazottból munkavállalóvá visszamenősített dolgozók számára nagy érvágás, hogy a közalkalmazotti státusszal együtt a közszférában leszolgált évek után járó jubileumi jutalomtól is elestek. Ennek visszaállítását folyamatosan szorgalmazzuk – eddig mindhiába.
  • Nem csak a jubileumi jutalmat, számos más kedvezményt is megvontak a jogállás átalakítás keretében. A Riasz.-ba átmenettel ugyanis – egy év késleltetéssel ugyan – 2019. december 31. nappal hatályukat vesztették a korábbi kollektív szerződések, így most már sem a rendvédelmi alkalmazottként, sem a munkavállalóként foglalkoztatottak vonatkozásában nincsenek kollektív szerződések, melyek a foglalkoztatási törvényekben szabályozottakon felül némi megtakarítást jelenthetnének a kollégák számára.
  • Csak egy példa: a Budapesti Rendőr-főkapitányságon dolgozók korábban plusz juttatásként BKV bérletet kaptak, melynek megszüntetése éves szinten több mint százezer forint anyagi veszteséget jelent az érintetteknek!
  • Az érdekvédelmi munkánkat nehezíti, hogy a rendvédelmi alkalmazottak esetében kollektív szerződés kötésre a Hszt. nem ad jogi lehetőséget. A munkavállalók vonatkozásában az Mt. alapján erre lenne lehetőség, de alig találunk erre precedenst, s ha található is, alig nyújt valami többletet. Éppen ezért állandó napirendi pontként kezdeményezzük a testület vezetésénél egy átfogó kollektív szerződéses megkötését.

Eddig zömmel, a rendszeres jövedelemmel kapcsolatos problémák kerültek terítékre, azonban érdemes kitérni a béren kívüli juttatásokra is!

  • A tavaly év közben történt szabályok változásával egyidejűleg kezdeményeztük, hogy a rendőrségi-rendvédelmi dolgozók éves cafetériáját is emeljék meg. Összehasonlításképp: a civil szférában nyolcszáz-, a közszférában négyszáz-, a rendőrségnél bruttó kétszázezer forint a felső tétel. Bár az év vége felé halvány esély mutatkozott arra, hogy a kollégák kapnak cafetéria kiegészítést, de végül mégsem változott az éves keretösszeg. A cafetériához hasonlóan évről évre kezdeményezzük a bankszámla költségekhez nyújtott munkáltatói hozzájárulás éves összegének emelését a jelenlegi 4.000,- Ft-ról a maximálisan adható 1.000,- Ft/hó mértékre. Elkeserítő, hogy e téren sincs semmi változás.
  • Egy éve immár, hogy a pandémia miatt jelentősen megnőtt a rendőrök egészségügyi veszélyeztetettsége – kértük, hogy az ezzel járó kockázatokban érintett munkatársak számára vezessék be a pótlékot. A veszélyességi pótlék megszűnése a rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony bevezetésével a korábban közalkalmazotti jogviszonyban állókat is negatívan érintette. A közalkalmazotti foglalkoztatás idején, a Kjt. alapján a közalkalmazotti illetményalap – húszezer forint – összegében a nem hivatásos jogviszonyban foglalkoztatottak is részesültek veszélyességi pótlékban, az azonban a rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyba történt átmenetet követően a hivatásosokhoz hasonlóan megszűnt.
  • Az egészségre ártalmas, illetve kedvezőtlen munkahelyi körülmények között történő munkavégzést a nem hivatásos, hanem más foglalkoztatási jogviszonyban állók tekintetében is szükségesnek tartjuk ellentételezni, ezért kezdeményeztük a veszélyességi pótlék bevezetését például a lőkiképzők, fegyvermesterek, illetve a Készenléti Rendőrség Légirendészet mérnöki, szerelői állománya részére. Kezdeményeztük, hogy a szolgálati járandóság folyósítása mellett iskolaőrként dolgozó kollégák szolgálati járandósága az önkéntes tartalékos katonai szolgálatot vállalókhoz hasonlóan mentesüljön a személyi jövedelemadó levonása alól.

A Független Rendőr Szakszervezet több jogszabály megalkotását kezdeményezte a munkáltatónál – valamennyi pozitív hatással lehet a testület tagjainak életminőségére.

  • A hivatásos állományt érintően kezdeményeztük a gyermeket egyedül nevelő szülőket segítő, részükre könnyítést jelentő szabályok törvénybe iktatását: mentesítés, illetve könnyítés a 24 órás, illetve éjszakai szolgálatba beosztás, készenlét elrendelés, berendelés-visszarendelés a pihenőidőről vonatkozásában. Elsődlegesen azokat az élethelyzeteket hangsúlyoztuk, ahol mindkét szülő a rendvédelmi szerveknél dolgozik, s ahol csak egy szülő gondoskodik a gyermek, gyermekek ellátásáról. Indítványoztuk a távolléti díj számítási szabályainak pontosítását is, nevezetesen, hogy a távolléti díjba a megbízási díj összege is bekerüljön. Javasoltuk, hogy – átrendelés esetén – ha az átrendelés helyén magasabb a hivatásos pótlék mértéke, akkor az átrendelés idején ez a magasabb összeg kerüljön megállapításra és folyósításra.
  • A koronavírus-fertőzés veszélyének kitett körülmények között szolgálatot teljesítő állományra nézve kértük bevezetni a veszélyességi pótlék folyósítását. A rendvédelmi hivatásos életpályamodell tovább folytatásaként indítványoztuk a jelenleg a nyugdíjkorhatár előtt öt évvel igénybe vehető nyugdíj előtti rendelkezési állomány igénybevételi korsávjának tíz évre emelését, valamint a rendvédelmi hivatásos szolgálatban eltöltött időt kompenzáló szolgálati időpótlék jelenleg 10 évtől induló pénzbeli ellentételezésnek már korábbi, öt évtől kezdődő folyósítását.
  • Más jogszabályi módosításokat is tettünk. A rendvédelmi alkalmazottak vonatkozásában kezdeményeztük a hivatásos szolgálati jogviszonyban állók kedvezőbb juttatásainak konvertálását az átalakult közalkalmazotti jogviszonyból kötöttebb foglalkoztatási formába átminősített kollégák részére. Foglalkozunk a ruhapénzzel, az évente 30 napig 100 %-os, majd azt követően 90 %-os távolléti díjas egészségügyi szabadság kérdésével, a pótszabadság mértékével, a rendvédelmi élet- és balesetbiztosítás személyi hatályának kiterjesztésével. A szociális, lakhatási gondok megoldásának érdekében szorgalmazzuk a támogatás összeghatárának ötmillióról tízmillió forintra emelését, s az utazási kedvezmények bővítését.

Főtitkár úr kitért a testület szinte valamennyi, az állományt naponta foglalkoztató kérdéskörre. Miként látja most: a jelenlegi állapot fenntartásával képes-e változatlanul magas szintű munkára a testület?

  • A választ két részre bontanám. Ebben az egyre inkább tragikussá váló helyzetben a rendőrség – az egészségügyi szolgáltatók mellett – az állam, a kormányzat legfontosabb, leghatékonyabb szervezete. Meggyőződésem, hogy e tény miatt is a jelenleginél gyakoribb és érdemi párbeszédre van szükség a kormányzat, a Belügyminisztérium, a szakmai vezetés és az érdekvédelmi szervezetek között. Az irányítóknak tudniuk kell, milyen problémák foglalkoztatják az állományt, s tudniuk kell azt is, hogy két-két és félezer fő kíván távozni a testülettől a már felsorolt, esetenként évek óta megoldatlan gondok miatt. A rendőrség presztízse – munkáltatóként bizonyosan – folyamatosan csökken a társadalom körében. Ezt igazolja az a tény is, hogy egyre csökken a tiszthelyettesi iskolára jelentkezők száma.
  • A járvány kirobbanása óta kérjük, hogy a munkatársak és családtagjaik soron kívül kapjanak védőoltást, munkájuk ellátása során ugyanis a legveszélyeztetettebbek közé tartoznak. Örömteli, hogy kérésünk meghallgatásra talált, s március közepén megkezdődött a kollégák oltása, s így nagyobb biztonságtudattal láthatják el feladataikat. Gyűjtjük a tapasztalatokat, a véleményeket, s ezeket megosztjuk mind az irányítókkal, mind a szakszervezeti tagsággal. Bízom abban, hogy az érdekegyeztetésre vonatkozó kezdeményezésünk is eredményes lesz, mert kompromisszumok nélkül nem lehet működtetni egy ilyen jelentős szervezetet.

Nem ritkaság, hogy hasonló esetekben az érintettek a társadalom, a nyilvánosság segítségét kérik. A sajtó partner ebben?

  • Csak rendkívül visszafogottan. Több szerkesztőség nem kívánja megosztani helyzetünket a közvéleménnyel, míg másutt csak korlátozott mértékben érzékelek fogadókészséget. Nem szeretnénk azonban olyan helyzetbe kerülni, hogy a vátesz szerepében tündököljünk, s hogy arra hivatkozhassunk: mi időben szóltunk.

Archívum

Share This