A Független Rendőr Szakszervezet 2026. május 4. és 18. között anonim felmérést végzett, amelyben a rendőrségi állományt kérdeztük arról, mely célokat és juttatásokat tartják a legfontosabbnak, és milyen problémák megoldását várnák elsőként. A beérkezett válaszok alapján jól látható, hogy a kollégák elvárásai egyszerre szólnak az anyagi megbecsülésről, a kiszámíthatóbb mindennapi működésről, valamint a célzott, élethelyzetre reagáló támogatásokról.
1) Részvételi adatok
Kérdőívünket 8.640 kolléga töltötte ki, akiknek ezúton is megköszönjük a részvételt. A válaszadók döntő része hivatásos állományú volt (kb. 70%), mellette kisebb, de érdemi arányban jelennek meg a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak (kb. 19%) és a munkavállalók (kb. 10%). Ez azt jelenti, hogy a felmérés eredményei elsősorban a hivatásos állomány preferenciáit tükrözik, de a Riaszos és munkavállalói állomány véleménye is látszik a felmérésből.
Az életkori megoszlás jellemzően középkorosztály-központú: a legnagyobb tömböt a 31–50 év közötti válaszadók (különösen a 41–50 életkori sáv) alkották. A felmérésben tehát tipikusan azok vettek részt, akik már túl vannak a pályakezdő szakaszon, és a juttatásoknál gyakran a kiszámíthatóságot, családi/egészségügyi jellegű elemeket is hangsúlyosabban értékelik.
A szolgálati idő eloszlása alapján sok válaszadó több éves, gyakran 10+ éves tapasztalattal rendelkezik. Ez azért fontos, mert az ilyen mintában a javaslatok és rangsorok jellemzően rendszerszintű, életpálya- és hosszú távú biztonságot érintő témák felé tolódnak.
2) A stratégiai célok közül az illetményemelés toronymagasan első
A felmérés legfontosabb üzenete egyértelmű: az állomány számára az illetmények emelése a legfőbb prioritás. A válaszadók nagy többsége ezt sorolta az első helyre, és a visszajelzések alapján az is erős elvárás, hogy a korrekció gyors ütemben valósuljon meg. Ezt követően a kollégák jellemzően olyan rendszert támogatnának, amely évente követi a megélhetési költségek alakulását, és így hosszabb távon is tervezhetővé teszi a jövedelmi helyzetet.
A stratégiai célok rangsorában a korengedményes nyugdíj visszaállítása és a béren kívüli juttatások átalakítása, emelése a második–harmadik helyre került. A válaszokból az olvasható ki, hogy a többség ezekben is azonnali, kézzelfogható előrelépést szeretne látni, különösen ott, ahol a jelenlegi rendszer hosszabb ideje nem követi megfelelően a valós költségszinteket és a szolgálati terhelést.
A „listán kívüli” problémákra rákérdező nyitott kérdés fontos kiegészítést ad a számok mellé. A beérkező válaszok jelentős része a mindennapi működésben megélt feszültségeket emelte ki: a beosztások kiszámíthatóságát, a túlterhelést, az eszközpark és technikai háttér hiányosságait, a ruházati ellátás kérdéseit, valamint a vezetői kommunikációt és megbecsülést. Sok válasz szólt az adminisztratív terhek és a „statisztikai kényszer” csökkentésének igényéről is. Összességében ez azt jelzi, hogy az állomány nemcsak több forrást, hanem jobban működő, a napi munkát támogató rendszert is szeretne.
3) Illetményemelés: nagy korrekciót és gyors végrehajtást vár az állomány
Az eredmények alapján a kollégák egyértelműen jelentősebb, egyszeri korrekciót tartanak elfogadhatónak az elmúlt évek elmaradásainak kompenzálására: a leggyakrabban jelölt mérték az 50%-os egyszeri illetményemelés. A többség szerint ezt az egyszeri, nagyobb emelést már 2026-ban kellene végrehajtani.
A korrekciót követően a válaszadók döntő többsége olyan éves emelési mechanizmust támogatna, amely az infláció mértékét követi, tehát kiszámítható, automatikus értéktartást biztosít.
A „törvénybe iktatandó” juttatás kapcsán megosztott a minta: kismértékű többség a háromévenkénti fegyverpénz jellegű megoldást támogatja az évenkénti 13. havi illetmény visszaállításával szemben.
4) Béren kívüli juttatások: a cafetéria egyértelműen első
A béren kívüli juttatásoknál a rangsor élén kiemelkedően a cafetéria szerepel: ezt a kollégák messze a legfontosabb juttatásnak tartják. A következő helyeken a ruhapénz, valamint a munkába járáshoz kapcsolódó és egészség jellegű tételek jelennek meg.
A nyitott javaslatok alapján pedig az látszik, hogy a kollégák egy része a klasszikus elemek erősítése mellett közvetlen pénzügyi kompenzációt (például bónusz, prémium, egyszeri támogatás) is fontosnak tartana. Figyelemre méltó, hogy a kollégák mintegy 30%-a új béren kívüli juttatás bevezetésére is tett javaslatot.
5) Lakhatási támogatások: „piaci” megoldások előnyben
A lakhatási elemeknél a válaszadók inkább a szélesebb körben használható, „piaci” jellegű megoldásokat preferálták. Az első helyen leggyakrabban a közszolgálatban dolgozók otthontámogatása szerepelt, szorosan utána a munkáltatói lakáskölcsön. Ezzel szemben az albérleti hozzájárulás és különösen a szolgálati lakás biztosítása inkább a rangsor második felébe szorult.
6) Korengedményes nyugdíj: erős támogatás, rugalmas feltételekkel
A válaszok alapján a korengedményes nyugdíj visszaállítása a kollégák számára kiemelt jelentőségű cél, és jól körvonalazódik, milyen kereteket tartanának elfogadhatónak. A kitöltők többsége a korengedményes nyugdíj bevezetését az 50. életévtől tartaná célszerűnek, a második leggyakoribb álláspont az 55. életévtől történő lehetőség.
A szolgálati idő tekintetében a válaszok két, egymáshoz közeli „mag” köré rendeződnek: 25 vagy 30 év tényleges hivatásos szolgálat teljesítése után legyen elérhető a kedvezmény.
A többség emellett támogatja, hogy a szabályozás rugalmas feltételekkel (életkor és szolgálati idő kombinációjával) kerüljön törvénybe, és kitöltők többsége indokoltnak tartaná azt is, hogy tiszthelyettesek számára a tisztekhez képest kedvezőbb (alacsonyabb életkor / kevesebb tényleges szolgálat) feltételek legyenek alkalmazhatók.
7) Riaszosok és munkavállalók: fegyverpénz és előmenetel a rangsor élén
Külön figyelmet érdemel a riaszosok és munkavállalók juttatásairól szóló blokk. Itt a válaszok alapján két tétel emelkedik ki a leginkább: a „fegyverpénz” és az előmeneteli rendszer.
A szabadság, a ruhapénz és a táppénzkiegészítés jellemzően a középmezőnyben szerepel, míg az „egyéb” opció többnyire a rangsor végére kerül. Ez összhangban áll azzal az általános képpel, hogy a kollégák elsősorban a kiszámítható, igazságos és átlátható kompenzációs rendszer irányába várnak elmozdulást.
8) Összefoglalás
A felmérés összképe alapján a rendőrségi munkatársak elvárásai négy erős pillérre épülnek:
1. érzékelhető és gyors illetménykorrekció, majd kiszámítható éves követés (inflációhoz kötve),
2. a korengedményes nyugdíj bevezetése (visszaállítása) a hivatásos állomány számára,
3. a mindennapi munkavégzés feltételeinek javítása (beosztás, eszközök, ruházat, adminisztráció, vezetői kultúra),
4. célozható, élethelyzetre reagáló juttatások (cafetéria, egészség, munkába járás, lakhatás).
Az új kormányzattal való tárgyalások során az FRSZ azokat az elvárásokat fogja képviselni, és a döntéshozók felé közvetíteni, melyeket a Rendőrség munkavállalói jelen felmérésben elérendő célként kinyilvánítottak.
A felmérés eredményeit az FRSZ a tárgyalások során olyan javaslatcsomaggá kívánja formálni, amely egyszerre kezeli az illetmény- és életpálya-kérdéseket, a juttatási rendszer korszerűsítését, valamint a munkavégzés napi feltételeinek javítását. A válaszok világosan mutatják: a rendőrségi állomány részéről erős a társadalmi és szakmai megbecsülés iránti igény – ennek része a versenyképes bér, a kiszámíthatóság, és a működést támogató, modern munkakörnyezet is.
Pongó Géza főtitkár sk.