Friss hírek
Két éve nem kaptak fizetésemelést a rendvédelmi alkalmazottak
Főtitkárunk az ATV Start közéleti műsorában elmondta, hogy a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak 2 éve nem kaptak illetményemelést. Időközben bérüket legfeljebb annyival egészítették ki, hogy az elérje a mindenkor érvényes garantált bérminimum összegét. Ennek következtében a Riaszosok és a munkavállalók már annyira gyalázatosan alacsony keresettel rendelkeznek, hogy csoda, hogy még itt vannak a pályán.
Megalázóan kevés a rendvédelmi alkalmazottak keresete
Főtitkárunk a 24.hu-nak elmondta, hogy a tavalyi adatok alapján a rendvédelmi alkalmazottak egynegyede volt garantált bérminimumon, azóta nőhetett a számuk. A rendvédelmi munkavállalóknál (gépkocsivezetők, szerelők, fizikai dolgozók) még rosszabb a helyzet, ott a háromnegyedük kapta a garantált bérminimumot 2023-ban.
Jogszabályi változások és egy fontos határidő!
A napokban módosult a munkára való alkalmassági vizsgálatról szóló BM rendelet és a Riasz-os munkaköröket meghatározó ORFK utasítás, megjelent a 2025. évi ruházati utánpótlási ellátmánnyal kapcsolatos BM rendelet, és október 31-én lejár az idei ruhapénzzel való elszámolás határideje, amire azért kell figyelni, mert a számlával nem igazolt teljes összeget vissza kell fizetni!
Az AB érdemi vizsgálat nélkül visszautasította a tagdíjlevonással kapcsolatos panaszt
Tizenkét szakszervezet nyújtott be alkotmányjogi panaszt egy 2023-ban történt törvénymódosítás ellen, amely szerint a közszférában foglalkoztatottak többségének illetményéből a munkáltató nem vonhatja le a szakszervezeti tagdíjat.
Mely időtartamok nem számíthatók be a nők 40 nyugdíjára jogosító időbe?
Nem minden szolgálati idő számítható be a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időbe, annak ellenére sem, hogy a be nem számítható időtartamokat is figyelembe kell venni a nyugdíj összegének kiszámítása során. Hogy melyek ezek a be nem számítható időtartamok, azt Farkas András „Nyugdíjguru” cikke részletezi.
A MOSZ felmérésének eredménye a bérrendszer átalakításával kapcsolatban
A Munkástanácsok nem reprezentatív közvélemény kutatása alapján úgy tűnik, hogy az egységes garantált bérminimum helyett a válaszadók több mint 77 százaléka egyetértene azzal, ha nemzetgazdasági ágazatonként határoznák meg azokat a munkaköröket és a hozzájuk kapcsolódó szakképzettségeket, végzettségeket, amelyeknél – a minimálbérnél magasabb – szakmai bérminimumot kellene fizetni a munkáltatóknak.
Projektek
