Az öregségi nyugdíjkorhatár évről-évre sávosan emelkedik, így 2021-ben 65 évre növekszik a nyugdíjkorhatár a hatályos törvény szerint – írja a Profitline.
Ki jogosult öregségi résznyugdíjra 2021-ben? Öregségi résznyugdíjra az jogosult, aki:
- az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és
- legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik.
További részletek a Profitline cikkében.
Nyugdíj korhatár 2021 - a Profitline cikke
Nyugdíj korhatár 2021 – Hány évesen mehet valaki nyugdíjba?
Öregségi nyugdíj korhatár a törvény szerint
A társadalombiztosítási öregségi nyugdíjakat az 1997. évi LXXXI törvény szabályozza, melynek 18. §-a szól az öregségi nyugdíjkorhatárról az alábbiak szerint:
A társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatára annak, aki:
– 1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév,
– 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,
– 1953-ban született, a betöltött 63. életév,
– 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
– 1955-ben született, a betöltött 64. életév,
– 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
– 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.
Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik. Ebben az esetben az öregségi teljes nyugdíj nem állapítható meg, ha a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a harminckét évet, olyan nő esetén pedig, akinek gyermekek otthongondozási díját, vagy a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, vagy aki 1998. január 1-jét megelőzően ezzel egy tekintet alá eső szolgálati időt szerzett, a harminc évet.
Ha a jogosult a saját háztartásában öt gyermeket nevelt – egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken. Saját háztartásban nevelt gyermeknek azt a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeket kell tekinteni, aki a jogosulttal életvitelszerűen együtt élt és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra került ki, vagy megfelelt a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 12. § (2) bekezdése szerinti feltételeknek.
Ki jogosult öregségi résznyugdíjra 2021-ben?
Öregségi résznyugdíjra az jogosult, aki:
– az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és
– legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik.
Van némi félreértés azzal az élethelyzettel kapcsolatban, amikor valaki betölti nyugdíjkorhatárát úgy, hogy eddig az időpontig már részesült valamilyen ellátásban, akár nyugdíjban, akár ahhoz hasonló, de nem nyugdíjnak minősülő ellátásban- olvasható az ado.hu cikkében.
Az eltérés az egyes élethelyzetek között abban áll, hogy nem mindegyik ellátásnál kerülhet sor újraszámításra, további szolgálati idők és keresetek figyelembe vételével az ellátás összegének növelésére.
A nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása esetén a nyugdíjkorhatár betöltésekor nincs újraszámítás. Ezzel szemben, a korhatár előtti ellátás esetén a nyugdíj korhatár betöltésekor lehetséges az újraszámítás. További részletek az ado.hu cikkében.
Mi történik a nyugdíjkorhatár elérésekor - az adó.hu cikke
Az eltérés az egyes élethelyzetek között abban áll, hogy nem mindegyik ellátásnál kerülhet sor újraszámításra, további szolgálati idők és keresetek figyelembe vételével az ellátás összegének növelésére.
A nyugdíjkorhatár betöltése a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása esetén – nincs újraszámítás
2012. óta az öregségi nyugdíjat csak a nyugdíj korhatár betöltésétől lehet igénybe venni.
Ez alól a rendelkezés alól csak a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása képez kivételt, amely életkorra tekintet nélkül öregségi teljes nyugdíjat jelent az előírt feltételek megléte esetén.
A negyven év jogosultsági időbe – ez a fogalom nem azonos a negyven év szolgálati idővel – az összes, szolgálati időnek minősülő időszakból néhány nem vehető figyelembe, mert ezek a szolgálati idők nem jogosultsági idők. Ilyen szolgálati idő például a munkanélküli, álláskeresési ellátás időtartama, az 1998. előtti felsőfokú nappali tagozatos tanulmányok ideje, vagy a megállapodás kötéssel szerzett szolgálati idő.
Ezek a szolgálati idők azonban, ha a negyven év jogosultsági idő megszerzésre kerül a jogosultsági időként elismerhető egyéb időszakokkal (keresőtevékenység és gyermeknevelési idők), a nyugdíj összegének meghatározásakor már figyelembe vételre kerülnek. Így a kedvezményes nyugellátás az életpálya során a nyugdíj megállapításáig elért összes szolgálati idő alapján kerül megállapításra.
Például: a hölgy 18 éves korában elkezdett dolgozni, 30 év munkaviszony után 3 hónapon át munkanélküli ellátásban részesült, majd tovább dolgozott 5 évig, ezt követően 9 hónapon át megállapodás kötéssel szerzett szolgálati időt, mely után 5 évig ismét tovább dolgozott, az összesen 40 év munkaviszonnyal megszerezte a „nők 40” nyugellátására való jogosultságot, kérte a nyugdíj megállapítását. Nyugdíja összegét az életpályája során megszerzett összes szolgálati idő (30év+3 hónap+5 év+9 hónap+5 év= 41 év) alapján fogják kiszámítani.
Ha ez a hölgy eléri a nyugdíjkorhatárát, ez nyugdíja szempontjából nem fog változást hozni, mert a kedvezményes nyugdíj már korábban, annak igénylésekor véglegesen került megállapításra, abba minden szolgálati idő és kereset beszámításra került.
Ha a hölgy a kedvezményes nyugdíj mellett esetleg tovább dolgozott, további szolgálati időt ezzel a keresőtevékenységgel már nem szerezhetett, mert öregségi nyugdíj mellett akár korhatár alatt, akár felett, nem lehet további szolgálati időt szerezni. Ha a nyugdíj mellett elért keresetből nyugdíj járulékot kellett fizetnie a korábbi szabályok szerint, ez a kereset az ún. fél százalékos nyugdíjnövelésre adott alapot.
A „nők 40” kedvezményes nyugellátása esetén a nyugdíj korhatár elérésekor tehát nem történik meg a nyugdíj újraszámítása, mert nincs olyan újabb, a nyugdíjba beszámítandó szolgálati idő, és kereset, amely ezt indokolná.
A nyugdíj korhatár betöltése korhatár előtti ellátás esetén – lehetséges az újraszámítás
A korhatár előtti ellátás vonatkozásában emlékeztetőül tekintsünk vissza arra, hogy 2012. előtt többféle okból, jogcímen volt lehetőség a nyugdíj korhatár betöltését megelőzően öregségi nyugdíjat igénybe venni (például hosszú szolgálati idő alapján előrehozott öregségi nyugdíjat, hivatásos szolgálati jogviszony alapján szolgálati nyugdíjat).
Ezek az ellátások a módosuló szabályokra tekintettel 2012. január 1-től korhatár előtti ellátásként kerültek tovább folyósításra az érintett személy nyugdíj korhatár eléréséig.
Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésétől az ellátás változatlan összegben öregségi nyugdíjként kerül továbbfolyósításra.
A korhatár előtti ellátások folyósítása mellett korlátozott összeghatárig lehet keresőtevékenységet is folytatni. Ez a jövedelemhatár évente a minimálbér tizennyolcszoros összege, 2020-ban 2.898.000 forint.
A korhatár előtti ellátás mellett folytatott kereső tevékenységgel az érintett személy szolgálati időt szerez nyugdíjjárulék, júliustól társadalombiztosítási járulék fizetése alapján. Mivel ez az ellátás nem nyugdíj, az ellátásban részesülő nem nyugdíjas, így szerezhet további szolgálati időt, szemben az öregségi nyugdíjban részesülő munkavállalókkal.
Ha a korhatár előtti ellátás folyósításának időtartama alatt legalább 365 nap szolgálati időt szerez az érintett személy, öregségi nyugdíjkorhatárának betöltésétől, amikortól korhatár előtti ellátását már öregségi nyugdíjként kapja, kérheti öregségi nyugdíjának ismételt megállapítását.
Ezt a lehetőséget a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXII. törvény 18. §-a tartalmazza.
Az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítása a nyugdíjkorhatár betöltését követő hat hónapon belül kérhető.
A határidő esetleges elmulasztása esetén igazolási kérelemmel lehet élni.
Az ismételt megállapításhoz szükséges szolgálati idő 2012. január 1. és a nyugdíjkorhatár betöltését megelőző nap közötti időben szerezhető.
A kezdő időpont azért ez a nap, mert ettől az időponttól lépett hatályba a korhatár előtti ellátásokról szóló jogszabály, ettől a naptól történhetett legkorábban a korhatár előtti ellátás folyósítása, és az ellátás mellett kereső tevékenység folytatása.
Ha az ismételten megállapított öregségi nyugdíj összege magasabb, mint a korhatár betöltésétől öregségi nyugdíjként folyósított összeg, a jövőben ez kerül folyósításra.
A korhatár előtti ellátásban részesülő személy halála esetén a hozzátartozói nyugellátások megállapítása során is alkalmazni kell a fentieket azzal, hogy ahol fenti rendelkezések öregségi nyugdíj korhatár betöltését említik, azon az elhunyt jogszerző halálát kell érteni.
Az ismételt megállapítás lehetőségét tartalmazó szabályok vonatkoznak a szolgálati járandóságban részesülőkre is.
Az adó.hu egy másik cikke azt a kérdést járja körbe, hogy lehet-e újraszámítani a nyugdíj összegét? Röviden: csak nagyon ritkán. Akkor, ha valaki korhatár előtti ellátásban részesül, és közben legalább 365 nap szolgálati időt szerzett, és elérte a nyugdíjkorhatárt. További részletek az adó.hu cikkében.
Adó.hu: Lehet-e újraszámítani a nyugdíj összegét?
Röviden: csak nagyon ritkán. Akkor, ha valaki korhatár előtti ellátásban részesül, és közben legalább 365 nap szolgálati időt szerzett, és elérte a nyugdíjkorhatárt.
2012. óta találkozunk azzal az általános szabállyal, hogy öregségi nyugdíjat csak a nyugdíj korhatár betöltésétől lehet igénybe venni.
Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor, vagy a nyugdíjkorhatár-betöltést követő későbbi időponttól történő igénybevételekor megtörténik a nyugdíj összegének végleges megállapítása. A nyugdíj összegének későbbi újraszámítására nincs lehetőség A nyugdíj összege az évenkénti nyugdíjemelés mértékével emelkedhet. A nyugdíj melletti keresőtevékenységre tekintettel korábban elérhető 0,5%-os mértékű nyugdíjnövelés 2020. július 1-jétől megszűnt a járulékfizetés alóli teljes mentesség miatt.
A nyugdíj legkorábban a korhatár betöltésétől történő igénybevételi lehetőségi szabály alól csak a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása képez kivételt, amely életkorra tekintet nélkül öregségi teljes nyugdíjat jelent az előírt feltételek megléte esetén. Ha a kedvezményes nyugellátást igénybe veszi a negyven év jogosultsági idővel rendelkező hölgy, az számára végleges nyugdíjmegállapítást jelent.
Nyugdíja összegére nem lesz hatással a nyugdíjkorhatár betöltése sem akkor, ha dolgozott a nyugdíj mellett, sem akkor, ha nem végzett mellette keresőtevékenységet. Számára a nyugdíj újraszámítására nincs lehetőség a nyugdíjkorhatár betöltésére tekintettel.
A nyugdíj összege az évenkénti nyugdíj emelések mértékével emelkedhet. A nyugdíj melletti keresőtevékenyégre tekintettel korábban elérhető 0,5%-os nyugdíjnövelés 2020. július 1-jétől ebben az esetben is megszűnt a járulék fizetés alóli teljes mentesség miatt.
Az öregségi nyugdíj fentiek szerint történő megállapítása mellett azonban előfordulnak olyan esetek is, amikor egy, az öregségi nyugdíjhoz hasonló, de nem nyugdíjnak minősülő ellátásban részesülő személy betölti a nyugdíj korhatárát az ellátás folyósítása során. Ez az eset a korhatár előtti ellátásban részesülő személynél következhet be.
A korhatár előtti ellátás vonatkozásában emlékeztetőül tekintsünk vissza arra, hogy 2012. előtt többféle okból, jogcímen volt lehetőség a nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően öregségi nyugdíjat igénybe venni (például hosszú szolgálati idő alapján előrehozott öregségi nyugdíjat, vagy hivatásos szolgálati jogviszony alapján szolgálati nyugdíjat).
Ezek az ellátások a módosuló szabályokra tekintettel 2012. január 1-től korhatár előtti ellátásként kerültek tovább folyósításra az érintett személy nyugdíj korhatára eléréséig.
A korhatár előtti ellátások összege a nyugdíjak évenkénti rendszeres emelésének mértékével emelkedik is.
Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésétől a korhatár előtti ellátás változatlan összegben öregségi nyugdíjként kerül továbbfolyósításra.
A korhatár előtti ellátások folyósítása mellett korlátozott összeghatárig lehet keresőtevékenységet is folytatni. Ez a jövedelemhatár évente a minimálbér tizennyolcszoros összege, 2020-ban 2.898.000 forint.
A korhatár előtti ellátás mellett folytatott kereső tevékenységgel az érintett személy további szolgálati időt szerez járulék fizetése alapján. Mivel ez az ellátás nem nyugdíj, az ellátásban részesülő nem nyugdíjas, így szerezhet további szolgálati időt, szemben az öregségi nyugdíjban részesülő munkavállalókkal.
Ha a korhatár előtti ellátás folyósításának időtartama alatt legalább 365 nap szolgálati időt szerez az érintett személy, öregségi nyugdíjkorhatárának betöltésétől, amikortól korhatár előtti ellátását már öregségi nyugdíjként kapja, kérheti öregségi nyugdíjának ismételt megállapítását. Ezt a lehetőséget a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXII. törvény 18. §-a tartalmazza.
Az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítása a nyugdíjkorhatár betöltését követő hat hónapon belül kérhető.
Az ismételt megállapításhoz szükséges szolgálati idő 2012. január 1. és a nyugdíjkorhatár betöltését megelőző nap közötti időben szerezhető.
A kezdő időpont azért ez a nap, mert ettől az időponttól lépett hatályba a korhatár előtti ellátásokról szóló jogszabály, ettől a naptól történhetett legkorábban a korhatár előtti ellátás folyósítása, és az ellátás mellett kereső tevékenység folytatása.
Ha az ismételten megállapított öregségi nyugdíj összege magasabb, mint a korhatár betöltésétől öregségi nyugdíjként folyósított összeg, a jövőben ez kerül folyósításra.
A korhatár előtti ellátásban részesülő személy halála esetén a hozzátartozói nyugellátások megállapítása során is alkalmazni kell a fentieket azzal, hogy ahol fenti rendelkezések öregségi nyugdíj korhatár betöltését említik, azon az elhunyt jogszerző halálát kell érteni.
Az ismételt megállapítás lehetőségét tartalmazó szabályok vonatkoznak a szolgálati járandóságban részesülők nyugdíj korhatár betöltésére is, azok eben az esetben is alkalmazandóak.