2021. január 15-ével újabb egészségügyi BM rendelet lépett hatályba. A pár nappal ezelőtt kihirdetett 2/2021. (I. 14.) BM rendelet egyebek között a gyógyító-megelőző ellátás, az ideiglenes szolgálat,- illetve keresőképtelenség, valamint a FÜV eljárás rendje tekintetében váltja fel az 57/2009. (X. 30.) IRM-ÖM-PTNM együttes rendeletet. A 2021. január 15-től hatályos szabályozás lényegéről az alábbiakban adunk tájékoztatást.
A gyógyító-megelőző ellátás a hivatásos, a rendvédelmi alkalmazott, az egészségkárosodási ellátásra jogosult, valamint a szolgálati nyugdíjas állomány részére a rendvédelmi alapellátó orvos útján biztosított. Amennyiben az orvosi vizsgálat, gyógykezelés, illetve gondozás más járó- vagy fekvőbeteg-ellátást biztosító szakellátó hely útján biztosítható, úgy oda a rendvédelmi alapellátó orvos a személyi állomány érintett tagját beutalja.
Hiányoljuk az újonnan hatályba lépett rendeletből, hogy a munkajogviszonyban állókat sem külön, sem a „személyi állomány” gyűjtőfogalmán belül nem nevesíti. De ugyanez sajnos elmondható a szolgálati járandóságban részesülőkről is, mert kifejezetten ezt a fogalommeghatározást és így külön ezt a személyi kört nem nevesíti az új BM rendelet. A munkavállalók, valamint a szolgálati járandóságban részesülők helyzetének tisztázása érdekében megkereséssel fordulunk a Belügyminisztérium vezetéséhez!
Az ideiglenes szolgálat,- illetve keresőképtelenség elbírálásának rendje tekintetében változatlanul az az előírás érvényesül, hogy a hivatásos állomány tagja megbetegedése esetén elsősorban a rendvédelmi alapellátó orvoshoz köteles fordulni, aki ugyanazon betegség okán legfeljebb 14 napra igazolhat szolgálatképtelenséget. Változatlanul érvényesül az a szabály is, hogy a rendvédelmi alapellátó orvos – a háziorvosi „kiírással” együtt – legfeljebb 30 nap egybefüggő időtartamra igazolhat szolgálatképtelenséget. 30 nap eltelte után a keresőképtelenség elbírálása a „30 napos” ellenőrző orvosi vizsgálat keretében történik.
Változás, hogy a „külsős” háziorvos által igazolt szolgálat,- illetve keresőképtelenség, valamint a „kórházi” igazolások „rendőrorvos” irányába történő leadásának határidejét az új BM rendelet a korábbi 2 munkanapról 3 munkanapra módosította.
Nem változik a hivatásos állomány egészségügyi szabadságának számításával kapcsolatos azon szabály sem, hogy a 365 nap időtartamba a szolgálatképtelenség első napját megelőző 1 éven belüli ilyen időtartamok összeszámítódnak. Az új BM rendelet azonban ez alól két kivételt nevesít: a várandósság ideje alatti eü. szabadság, valamint a gyermekápolás céljából igénybe vett eü. szabadság időtartama a 365 napba nem számítódik bele.
A munkavállalói állományt az ideiglenes keresőképtelenség elbírálásnak rendje tekintetében sem nevesíti külön az új BM rendelet, ezért a szerintünk e téren is fennálló joghézag vonatkozásában ugyancsak jelzéssel fordulunk a Belügyminisztériumhoz.
A FÜV (felülvizsgálati) eljárás rendje jelentősen megváltozik.
- Az új szabályokat az újonnan indult FÜV eljárások tekintetében kell alkalmazni. A 2021. január 14-ig megindult felülvizsgálati eljárásokat viszont még az 57/2009. (X. 30.) IRM-ÖM-PTNM együttes rendelet szabályai szerint kell lefolytatni.
- A 2021. január 15-én hatályba lépett új BM rendelet szerint FÜV eljárást kell indítani, ha a másodfokú soron kívüli alkalmasságvizsgálaton, vagy a másodfokon megismételt alkalmasságvizsgálaton a hivatásos állomány tagja „alkalmatlan” minősítést kapott.
- A még tavaly év végén megjelent 45/2020. (XII. 16.) BM rendelet szerint soron kívüli alkalmasságvizsgálat pedig akkor indul, ha kétség merül fel a tekintetben, hogy a hivatásos állomány tagja a szolgálat ellátásra a továbbiakban alkalmas-e. Ugyancsak a 45/2020.(XII. 16.) BM rendelet szerint 90 nap egybefüggő egészségügyi szabadság esetén a soron kívüli alkalmasságvizsgálatot kötelező elrendelni. Ez a soron kívüli alkalmasságvizsgálati eljárás vezethet tehát FÜV eljárás megindulásához: a másodfokú eljárást követően indul a FÜV eljárás.
- A háromtagú – orvosokból álló – FÜV bizottság határozattal dönt a hivatásos állomány tagjának a minősítéséről és orvos-szakmai véleményt is készít.
- A FÜV bizottság csak kétféleképpen dönthet: „hivatásos szolgálatra alkalmas” vagy „hivatásos szolgálatra alkalmatlan” minősítést adhat. Alkalmatlan minősítésre akkor kerül sor, ha a hivatásos állomány tagja egészségi állapota miatt nem felel meg az egészségügyi minimumfeltételeknek. Ezen minimumfeltételeket a 45/2020. (XII. 16.) BM rendelet rögzíti, és lényegét tekintve azt jelenti, hogy a hivatásos szolgálat létesítését kizáró, úgynevezett BNO kóddal jelölt valamilyen betegség miatt lesz a hivatásos állományú a további szolgálatra alkalmatlan.
- Új szabály, hogy a hivatásos állomány FÜV bizottság elé berendelt tagja távolmaradása esetén 8 napon belül igazolással élhet, mely esetben új időpont kerül kitűzésre. Újbóli távolmaradás esetén azonban már a hivatásos állományú személyes jelenléte nélkül, a rendelkezésre álló iratok alapján dönt a FÜV bizottság.
- A FÜV bizottság a döntését az ülésen közli, majd 8 napon belül határozatba foglalja, amit megküld a hivatásos állomány tagjának, illetve a minősítő részt az állományilletékes parancsnoknak.
- A FÜV határozat a közléssel végrehajthatóvá válik, mivel a FÜV bizottság döntésével szemben a rendelet szerint további felülvizsgálatnak nincs helye!
- „Alkalmas” FÜV bizottsági minősítés esetén 30 napon belül – a közléstől számítva – kell intézkedni a hivatásos állomány tagja részére az egészségi minimumfeltételeknek megfelelő beosztás biztosítása iránt.
- „Alkalmatlan” minősítés esetén a közléstől számított 15 napon belül kell megindítani a szolgálati viszony rendezését célzó eljárást: ha a feltételek fennállnak, úgy a rendvédelmi egészségkárosodási ellátás megállapítására irányuló eljárást, vagy ha az egészségkárosodási ellátás megállapításának feltételei nem állnak fenn, úgy a szolgálati jogviszony felmentéssel történő megszüntetése iránt intézkedni.
FRSZ Jogsegélyszolgálat