A mindennapokban rendszeresen fordulnak elő kisebb-nagyobb gépjármű károk, melyek megtérítésére elvileg az azt okozó köteles. Ennek azonban több korlátja is van!
Egyrészt a kártérítés mértéke ezen esetben az egyhavi alapilletmény 50%-át nem haladhatja meg.
Másrészt a Hszt. és a vonatkozó BM rendelet a kártérítési felelősség megállapítására, a károkozó marasztalására a munkáltatónak határidőket szab.
A közelmúltban több jogerős ítélet is megállapította, hogy ezek a határidők jogvesztők, így a munkáltató csak ezen meghatározott időpontokon belül tarthatja bizonytalan függő helyzetben az érintett hivatásost, s a határidőn túli kártérítés már jogszabálysértő, s a bíróságok által megsemmisítendő!
Mik ezek a határidők?
- a kártérítési eljárás megindítására 15 napos határidő (Hszt. 237.§ (2) bekezdése)
237.§ (2) Az állományilletékes parancsnok a kár felfedezése után intézkedni köteles a kár összegének és a károkozó személyének megállapítására. A kár összegének és a károkozó személyének megállapítását követő tizenöt napon belül az állományilletékes parancsnok megindítja a kártérítési eljárást.
2023. február 01-től: (2) Az állományilletékes parancsnok a kár felfedezése után intézkedni köteles a kár összegének és a károkozásban érintett személyének megállapítására. A kár összegének és a károkozásban érintett személyének megállapítását követő tizenöt napon belül az állományilletékes parancsnok megindítja a kártérítési eljárást (a továbbiakban: a kártérítési eljárás megindítása). Ha a károkozó magatartás miatt fegyelmi eljárás indult, a kárfelelősség vétkességi alapú megállapításával meg kell várni a fegyelmi eljárás jogerős befejezését, kivéve, ha a fegyelmi eljárás alá vont a károkozás tekintetében a vétkességét az eljárás alá vonti meghallgatása során elismerte.
- a kár összegének megállapítására előírt 30 napos határidő (BM rendelet 2.§ (3) bekezdése) és 3 napos határidő (BM rendelet 2.§ (3) bekezdése)
2.§ (3) A kár felfedezését követően az állományilletékes parancsnok a Hszt. 237. § (2) bekezdésében meghatározott kérdések vizsgálatára úgy intézkedik, hogy a kár összege és a károkozó személye lehetőség szerint a kár felfedezésétől számított 30 napon belül megállapításra kerüljön. Ha a kár összegének megállapításához külső szerv – így különösen a javítást elvégző vállalkozás – bevonása szükséges és a 30 napos időtartamon belül nem érkezik meg a kár megállapításához szükséges számla a rendvédelmi szervhez, annak megérkezését követően legkésőbb 3 munkanapon belül intézkedni kell a kártérítési eljárás megindítására.
2023. február 01-től: (3) A kár felfedezését követően az állományilletékes parancsnok a Hszt. 237. § (2) bekezdésében meghatározott kérdések vizsgálatára úgy intézkedik, hogy a kár összege és a károkozásban érintett személye lehetőség szerint a kár felfedezésétől számított 30 napon belül megállapításra kerüljön. Ha a kár összegének megállapításához külső szerv – így különösen a javítást elvégző vállalkozás – bevonása szükséges és a 30 napos időtartamon belül nem érkezik meg a kár megállapításához szükséges számla a rendvédelmi szervhez, annak megérkezését követően legkésőbb 3 munkanapon belül intézkedni kell a kártérítési eljárás megindítására. Ha a Hszt. 237. § (2) bekezdésében meghatározott kérdések vizsgálatára az állományilletékes parancsnok – arra alkalmas, az ügyben érdektelen és elfogulatlan – más személyt vagy bizottságot bíz meg, a megbízott a megállapításairól feljegyzésben értesíti az állományilletékes parancsnokot.
- 60 napon belül érdemi határozat hozatala (Hszt. 238.§ (1) bekezdése),
238. § (1) A kártérítési eljárás megindítását követő hatvan napon belül az állományilletékes parancsnok indokolt határozattal dönt a kártérítésre kötelezésről vagy annak mellőzéséről. A határidőbe a kártérítési eljárás felfüggesztésének időtartama nem számít be. Ha a károkozóval szemben a kárigénnyel összefüggően büntetőeljárás, szabálysértési vagy fegyelmi eljárás indult, a határidő az eljárás jogerős befejezésekor, illetve a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezésekor, valamint az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalakor veszi kezdetét.
A kártérítési eljárás elrendelésének elmulasztásának jogvesztő jellegét indokolja továbbá a Hszt. 229.§ (3) bekezdésének szabálya is. Ezen jogszabályhely alapján ugyanis a kártérítésre kötelezésről szóló határozat meghozatalakor érvényes alapilletmény 50%-a a maximálisan kiszabható kárösszeg. A jogalkotó azonban a jogszerű eljáráshoz mérten állapította meg ezen maximumot, s nem számolhatott a fegyveres szerv jelentős, akár több éves jogszerűtlen késedelmével.
A fenti jogszabályhelyekben biztosított határidő jelentős túllépése kihathat az ügy érdemére, a hivatásosra rótt kártérítés maximális összegére. A munkáltató ezen jogszerűtlen mulasztásai azonban nem írhatók a hivatásos terhére, s az a kártérítésre kötelezés maximális összegének emelkedését nem eredményezheti.
Amennyiben sérülnek a fenti határidők nincs jelentősége az ügy érdemének, így már nem vizsgálandó a felelősség kérdése illetve a kár mértéke sem, s ami a lényeg: kártérítésre a hivatásos nem kötelezhető!!!
dr. Tordai Gábor kamarai jogtanácsos
FRSZ JOGSEGÉLYSZOLGÁLAT