Hosszan beszélt a garantált bérminimum megszüntetésének indokairól a Világgazdaság makrogazdasági podcastsorozata, a Bruttó legújabb adásában a Munkástanácsok Országos Szövetségének ügyvezető alelnöke, Szabó Imre Szilárd. Úgy látja, nehéz érvelni a mostani bérstruktúra fenntartása mellett, ami szerinte biztosan nem egészséges, ezért itt az ideje megváltoztatni. Bár igazságtalanul kullog a régiós rangsorok végén a magyar minimálbér, szerinte belátható, a sajátos magyar bérrendszer miatt húzott el a román minimálbér is Magyarország mellett. Ráadásul ismerve a bolgár minimálbér-emelés tempóját, a helyzet biztosan nem fog javulni. Hacsak nem valami új megoldást dolgoznak ki a szociális partnerek, amelyre a kormány is áldását adja.
Jelenlegi formájában biztosan nem egészséges a magyar bérstruktúra, amit a garantált bérminimum megszüntetésével és az ágazati párbeszéd rendszerének kiépítésével akár másfél éven belül kezelni lehetne – erről beszélt a Világgazdaság makrogazdasági podcastsorozata, a Bruttó legújabb adásában Szabó Imre Szilárd, a Munkástanácsok Országos Szövetségének ügyvezető alelnöke. Augusztus elején már két tárgyalási fordulón is túl van a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF), amelynek idén nemcsak a kötelező legkisebb munkabér összegéről, hanem az uniós minimálbérről szóló irányelv átültetéséről is meg kell állapodnia.
Szabó Imre Szilárd rögtön az adás elején rögzítette, hogy rengeteg tévhit van az uniós minimálbérrel kapcsolatban. Az irányelv ugyanis a közhiedelemmel ellentétben nem tartalmaz kötelező minimálbér-emelési metódust, helyette különböző eljárási lehetőségeket tartalmaz a tagállamok számára. Az alap kiindulópontja, hogy olyan tényezőket kell figyelembe venni a minimálbér megállapításakor, amelyek értékelhető referenciát jelentenek, és hozzájárulnak a munkavállalók tisztes megélhetéshez. Ilyen megoldás lehet az átlagbérhez való viszonyítás, amit a szakszervezetek javaslata alapján a kormányzat is elfogad, ennek alapján a minimálbért az átlagkereset 50 százalékára kell emelni.
Ez azt vonja maga után, hogy a következő években erőteljes minimálbér-emelés valósulhat meg – vélekedett Szabó Imre Szilárd, aki ugyanakkor jelezte, hogy valójában az igazi lényegi kérdés, hogy mi lesz a garantált bérminimum sorsa, és meddig tartható fenn a sajátos magyar bérrendszer.
Nem egészséges a magyar bérrendszer
A Munkástanácsok alelnöke szerint 2006-ban, amikor bevezették a garantált bérminimumot, aligha volt célja a jogalkotónak, hogy munkavállalók tömegei legyenek ezen a bérszinten foglalkoztatva, mára ugyanis már ott tartunk, hogy 750 ezer fő tartozik ebbe a körbe.
Szabó Imre Szilárd szerint biztosan nem egészséges a bérstruktúra, amelyben ha összeadjuk a minimálbéren és a garantált bérminimumon foglalkoztatottak számát, akkor közel 1 millió 100 ezer főnek a jogszabály határozza meg a bérét. Ezen pedig szerinte mindenképpen változtatni kell.
A kérdés az, hogy hogyan lehet ezt úgy megváltoztatni, hogy az érintettek jobban járjanak. Elismerte, jogos a félelem, hogy könnyen úgy járhatnak a garantált bérminimumon élők, hogy ha lassan lesz kivezetve ez a bérelem, az évek alatt elinflálódik. De mint mondta, erőteljes minimális emelés már csak azért is indokolt, mert Magyarország az uniós rangsorok végén kullog, ami a bérstruktúra sajátosságaiból is fakad.