Az FRSZ november 9-én megküldte hivatalos véleményét a Belügyminisztériumnak az egyes rendészeti tárgyú törvények módosításáról szóló tervezetről. A kedvező változásokat támogatjuk, de több ponton módosítást kezdeményeztünk, és kértük a megbízási díjra vonatkozó korábbi szabályozás visszaállítását is. Véleményünket 2026. november 9-én juttattuk el dr. Czene Csabának, a Belügyminisztérium személyügyi helyettes államtitkárának. Az alábbiakban összefoglaljuk, mit támogatunk, mit kifogásolunk, és milyen javaslatokat tettünk.
Amit támogatunk
A tervezet 2027 januárjától számos kedvező változást hozna a rendvédelmi szervek személyi állományának. Ezeket üdvözöljük:
- a rendvédelmi alkalmazottak éves alapszabadsága 20-ról 25 munkanapra nőne,
- a betegszabadságuk díjazása 70%-ról 100%-ra emelkedne,
- a hivatásos állomány tagja maga választhatná meg, hogy a túlszolgálatért szabadidőt vagy pénzt kap,
- megmaradna a rendfokozat, ha valaki nem szankció miatt kerül alacsonyabb beosztásba,
- megszűnne a rendfokozati vizsga,
- eltörölnék a címzetes jelzőt,
- kérelemre visszakapható lenne a korábban elért magasabb rendfokozat.
Amit hiányolunk
A tervezet nem tartalmaz rendelkezést két, számunkra kiemelten fontos kérdésről:
- a Hszt. hatálya alá tartozók 2027. január 1-jétől hatályos illetményemeléséről (a Hszt. szerinti illetményalap és a Riasz. bértábla),
- a szolgálati járandóságban részesülők kereseti korlátjának eltörléséről.
Amit kifogásolunk, és amit helyette javaslunk
Átrendelés. Nem értünk egyet azzal, hogy az ideiglenes átrendelés éves felső határa a mai 2 hónapról 4 hónapra nőjön. Nagyobb védelmet és garanciákat tartunk szükségesnek, ezért javasoljuk, hogy:
- a beleegyezés nélküli átrendelés egységesen legfeljebb 30 + 30 nap legyen, az ideiglenes és a más szervezeti egységhez vagy más helységbe szóló átrendelésnél is,
- a kétféle átrendelés együttes ideje évente ne haladhassa meg a 4 hónapot,
- az egyoldalú munkáltatói átrendelésre legfeljebb két részletben kerülhessen sor.
A gyakorlatban sok kolléga csak aznap tudja meg, hogy másik helyszínen kell szolgálatot teljesítenie, és sokszor szinte minden második 14 órás szolgálata máshol zajlik. Ez megnehezíti a családi és a magánélet tervezését.
Túlszolgálat. Támogatjuk, hogy a hivatásos állomány tagja választhasson a szabadidő és a pénzbeli megváltás között. Azt viszont nem támogatjuk, hogy az ellentételezés hónapokkal később történjen. Javaslatunk szerint a túlszolgálatot a lehető legrövidebb időn belül meg kell váltani, munkaidőkeret esetén is a keletkezését követő két hónapon belül. A szabadidő célja a pihenés, ez pedig fél évvel vagy még később már nem érhető el.
Kártérítési eljárás. A tervezet szerint a kártérítési eljárás megindítására előírt határidő elmulasztása nem lenne jogvesztő. Ez szerintünk nem felel meg a jogbiztonság követelményének, és az irányadó bírósági gyakorlattól is eltér, ezért kezdeményeztük a szabály elhagyását.
Munkáltatói perindítás. A rendvédelmi szerv számára javasolt 6 hónapos keresetindítási határidőt indokolatlanul hosszúnak tartjuk. Legfeljebb a közigazgatási perrendtartás szerinti 90 napot tartjuk elfogadhatónak.
Szabálysértés fegyelmi úton. Átgondolásra javasoljuk, hogy a rendvédelmi alkalmazottak munkahelyen, munkakörükkel összefüggésben elkövetett szabálysértését a szabálysértési hatóság helyett a munkáltató bírálja el fegyelmi eljárásban. Jogi szempontból további megfontolást igényel, hogy egy munkajogi szankció szabályait a munkajogon kívüli helyzetre alkalmazzák.
Rendfokozat visszaadása. Azt javasoljuk, hogy a korábban elért magasabb rendfokozatot ne kérelemre, hanem automatikusan kapják vissza az érintettek.
Megbízási díj: a munkakörön kívüli feladatért járó ellentételezés
Kezdeményeztük, hogy a Hszt. 2025. január 1-jétől hatályon kívül helyezett 71. § (1) bekezdés c) pontja kerüljön vissza a megbízási díj szabályai közé. A szabály megszűnése óta a Hszt. nem garantálja, hogy a más munkakörbe tartozó feladat ellátásáért anyagi ellentételezés járjon. Álláspontunk szerint ez sérti a tulajdonhoz való alapjogot: az elvárt és elvégzett munkáért járó díjazás kifizetése jelenleg elmarad.
Szakszervezeti tagdíjlevonás
Társadalmi egyeztetésre bocsátották a közszférát szabályozó egyes jogállási törvények szakszervezeti tagdíjlevonással összefüggő és egyéb tárgyú módosításáról szóló tervezetet is. Ez több jogállási törvényben visszaállítaná, hogy a munkáltató a dolgozó kérelmére kötelezően és díjmentesen levonja a szakszervezeti tagdíjat.
A Hszt. jelenleg kizárja a tagdíjfizetés önkéntességéről szóló 1991. évi XXIX. törvény alkalmazását. A rendvédelmi szervnél a tagdíj levonásához ma a munkáltató és a dolgozó megállapodása szükséges. Kezdeményeztük, hogy a Hszt. 312. § (5) bekezdése a többi jogállási törvényhez hasonlóan módosuljon: a dolgozó kérelmére a munkáltató köteles legyen levonni a tagdíjat az illetményből vagy a munkabérből, és ezért ne számolhasson fel költséget.
Hogyan tovább?
Javaslatainkról a döntés a jogalkotó kezében van. A tervezet sorsáról és javaslataink fogadtatásáról tájékoztatni fogjuk tagjainkat.