2012. január 1-je óta öregségi nyugdíjat csak a nyugdíjkorhatár betöltésétől lehet igénybe venni. Ez alól a rendelkezés alól csak a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása képez kivételt, amely életkorra tekintet nélkül öregségi teljes nyugdíjat jelent a negyven év jogosultsági idő megléte esetén.
2012. előtt többféle okból, többféle jogcímen volt lehetőség a nyugdíj korhatár betöltését megelőzően öregségi nyugdíjat igénybe venni. Ezek a korai nyugellátások a módosuló szabályokra tekintettel 2012. január 1-jétől korhatár előtti ellátásként kerültek tovább folyósításra az érintett személy nyugdíj korhatárának eléréséig. A korhatár előtti ellátások összeg a nyugdíjak évenkénti rendszeres emelésének mértékével növekszik.
A korhatár előtti ellátás azonban nem nyugdíj, a nyugdíjasokra vonatkozó szabályok, például a saját jogú nyugdíj melletti keresőtevékenység járulékmentességének lehetősége nem alkalmazhatók ennél az ellátásnál.
Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésétől az ellátás változatlan összegben már öregségi nyugdíjként kerül továbbfolyósításra.
A korhatár előtti ellátások folyósítása mellett korlátozott összeghatárig lehet keresőtevékenységet folytatni. Ez a jövedelemhatár évente a minimálbér tizennyolcszoros összege, 2021-ben a február 1-jétől érvényes 167.400 forintos minimálbérre tekintettel 3.013.200 forint.
Jelenleg is hatályos az a rendelkezés, mely szerint ha a korhatár előtti ellátásban részesülő személy biztosítási jogviszonyban áll, és az általa fizetendő társadalombiztosítási járulék (2020. június 30-ig nyugdíjjárulék) alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes minimálbér havi összegének tizennyolcszorosát, azaz az éves keretösszeget, a következő hónap első napjától az év december 31. napjáig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a korhatár előtti ellátás folyósítását szüneteltetni kell.
Ha az éves keretösszeg túllépése decemberben történne meg, nem kerül már sor a folyósítás szüneteltetésére, hanem a decemberi ellátást vissza kell fizetni.
A korhatár előtti ellátásban részesülő személy köteles bejelenteni a folyósító szervhez, ha a tárgyévben biztosítási jogviszonyban (például munkaviszonyban) áll, és az év során fizetendő társadalombiztosítási járulék alapja, azaz keresete meghaladja az éves keretösszeget.
Az éves keretösszeg túllépése miatti ellátás szüneteltetési szabályt alkalmazni kell a szolgálati járandóság melletti keresőtevékenységnél is.
A korhatár előtti ellátás mellett folytatott keresőtevékenységgel az érintett személy szolgálati időt szerez 2020. június 30-ig nyugdíjjárulék, 2020. július 1-jétől társadalombiztosítási járulék fizetése alapján.
Ha a korhatár előtti ellátás folyósításának időtartama alatt legalább 365 nap szolgálati időt szerez az ellátásban részesülő személy, öregségi nyugdíjkorhatárának betöltésétől, amely időponttól kezdve korhatár előtti ellátását már öregségi nyugdíjként kapja, kérheti öregségi nyugdíjának ismételt megállapítását.
Ezt a lehetőséget a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 18. §-a tartalmazza.
Az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítása a nyugdíjkorhatár betöltését követő hat hónapon belül kérhető.
Az ismételt megállapításhoz szükséges szolgálati idő 2012. január 1. és a nyugdíjkorhatár betöltését megelőző nap közötti időben szerezhető.
Ha az ismételten megállapított öregségi nyugdíj összege magasabb, mint a korhatár betöltésétől öregségi nyugdíjként folyósított összeg, a jövőben ez kerül folyósításra.
A korhatár előtti ellátásban részesülő személy halála esetén a hozzátartozói nyugellátások megállapítása során is alkalmazni kell a fentieket azzal, hogy ahol fenti rendelkezések öregségi nyugdíj korhatár betöltését említik, azon az elhunyt jogszerző halálát kell érteni.
Az ismételt megállapítás lehetőségét tartalmazó szabályok vonatkoznak a szolgálati járandóságban részesülőkre is.
Jó tudni azt is, hogy a korhatár előtti ellátásban részesülő munkavállaló nemcsak a társadalombiztosítási szabályok, hanem a munkajogi szabályok szerint sem minősül nyugdíjas munkavállalónak.