FRSZ

A Belügyi Érdekegyeztető Tanácsot (BÉT) 1991-ben a belügyminiszter, valamint a Független Rendőr Szakszervezet, a Belügyi Dolgozók Szakszervezete, a Határőrségi Dolgozók Szakszervezete, a hivatásos állomány határőrségi érdekképviseleti testülete (Határőr Szakszervezet), valamint a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete alapította meg. A BÉT létrehozásáról szóló együttműködési megállapodást a belügyminiszter a 3/1991. (BK.2.) számú BM utasítással tette közzé. A megállapodás a munkavállalók élet- és munkakörülményeit, jövedelmi, szociális és munkajogi érdekeit érintő valamennyi kérdésben egyeztetetési kötelezettséget írt elő.

A 2006-tól 2010-ig tartó kormányzati ciklusban helyét az Igazságügyi és Rendészeti Érdekegyeztető Tanács (IRÉT) vette át. Ezen időszakban a rendőrség az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium irányítása alá tartozott, így az érdekegyeztető fórum munkáltatói oldalán az IRM képviselte a kormányzatot.

A BM visszaállítását követően az FRSZ – a BRDSZ-el együtt – elsőként kezdeményezte az ágazati érdekegyeztetés fórumának helyreállítását. Ennek eredményeként 2010. augusztus 30-án formálisan is megalakult a Belügyi Érdekegyeztető Tanács (BÉT), melynek valamennyi rendőrségi szakszervezet a tagja lett.

A 2012. január 01-jén hatályba lépett Hszt. módosítás – a hivatásos állomány jogainak ismételt megnyirbálása és a szolgálati nyugdíjrendszer eltörlése mellett – mindenféle előzetes egyeztetés nélkül átalakította a rendvédelmi szféra érdekegyeztetési rendszerét.

A 2012. január 1-jével hatályba lépett jogszabályok különbséget tettek a különböző szférákban működő szakszervezetek alapvető jogai között. Ennek következtében a magyarországi szakszervezetekre jelenleg kétféle szabályrendszer vonatkozik: egy a Munka Törvénykönyve alá tartozó (civil szférában működő) szakszervezetekre, egy másik pedig a katonák és a rendvédelmi dolgozók szakszervezeteire. A kétféle szabályrendszer eltérően határozza meg a szakszervezeti tagok utáni munkaidő-kedvezmény jogosultját, mértékét és felhasználási lehetőségét, valamint a munkáltató helyiségeinek használatát és a tagdíjak levonásának rendjét is. A legkedvezőtlenebb szabályok minden tekintetben a rendvédelmi szakszervezetekre vonatkoznak, anélkül, hogy ennek bármiféle alkotmányos indoka lenne!

A negatív irányú változások részletesebben az alábbiak voltak:

• Megszűnt a szakszervezeti tisztségviselők függetlenítésének lehetősége, melynek következtében sokkal nehezebben biztosíthatóak a működésünkhöz szükséges személyi feltételek.
• Megszűnt a szakszervezeti tagok után jár munkaidő-kedvezmény fel nem használt részének pénzbeli megváltására vonatkozó munkáltatói kötelezettség, melynek következtében jelentősen csökkentek a rendvédelmi szakszervezetek bevételei.
• Az újonnan hatályba lépett jogszabályra hivatkozással a Belügyminisztérium megtiltotta a szakszervezeti tagdíjak illetményből történő levonását.
• A törvény lecsökkentette a munkajogi védelemben és munkaidő kedvezményben részesíthető tisztségviselők körét is. Ráadásul az új jogszabály értelmezése körül is vita alakult ki, mert a Rendőrség vezetése kezdetben szűkítően értelmezte a jogszabályt és országos szinten csak 28 tisztségviselő számára akarta biztosítani a munkajogi védelmet és a munkaidő-kedvezmény igénybevételének lehetőségét.
• Az új jogszabály a havi munkaidő 10 %-ára csökkentette az igénybe vehető munkaidő-kedvezmény mértékét és megszüntette annak országos szinten való összevonási lehetőségét. Az összevonás eltörlésével a jogszabály megszűntette annak lehetőségét is, hogy szakszervezetünk központja a helyi szükségleteknek megfelelően gazdálkodjon a rendelkezésre álló munkaidő-kedvezménnyel.
• Megszűnt a szakszervezeti továbbképzésre igényelhető rendkívüli szabadság intézménye is. Ezáltal elveszítettük annak lehetőségét, hogy tisztségviselőink számára szervezett keretek között biztosítsuk a szakszervezetünk törvényes működtetéséhez elengedhetetlenül szükséges ismeretek oktatását.
• A törvény módosítás megszűntette a szakszervezeti kifogás jogintézményét, mellyel a szakszervezetek korábban a munkavállalók nagyobb csoportjait érintő munkáltatói intézkedéseket támadhatták meg. Amennyiben a törvény által kötelező jelleggel előírt egyeztetés nem vezetett eredményre, a kifogás tárgyában a bíróság hozott döntést, gyorsított eljárás keretében.

A Hszt. módosítás a szakszervezetek konkurenciájaként létrehozta a rendőrség állományának kényszertagságán alapuló Magyar Rendvédelmi Kart (a továbbiakban: MRK).

A törvény kizárta a szakszervezeteket a belügyi ágazati érdekegyeztetésből is. A Belügyminisztériumnak a törvény szerint csak a felülről szervezett Magyar Rendvédelmi Karral kell egyeztetnie a hivatásos állomány élet és munkakörülményeire vonatkozó szabályokat.

A szakszervezeti jogokra vonatkozó szabályozás véleményünk szerint önkényesen diszkriminálja a rendvédelmi szakszervezeteket azzal a szándékkal, hogy működésüket lehetetlenné tegye!

A rendvédelmi szakszervezetek felszámolására irányuló kormányzati szándékot támasztja alá a vonatkozó jogszabály hatálybalépésének időzítése is. A törvény kihirdetése és hatálybalépése között ugyanis mindössze 3 munkanapnyi időt biztosított az országgyűlés arra, hogy az érintett szakszervezetek felkészüljenek az új szabályozásra. Ez önmagában is súlyosan sérti a jogbiztonságot és a jogállamiságot!

2012. január 1-jétől azonban az országgyűlés az Alkotmánybírósághoz fordulás jogát is korlátozta, így az FRSZ közvetlenül nem kezdeményezhette a nyilvánvalóan alaptörvény ellenes jogszabályok hazai fórumon való felülvizsgálatát, ezért az Európai Bizottsághoz és a Nemzetközi Rendőrszakszervezethez (CESP) fordultunk segítségért, ez ideig eredménytelenül.

A Hszt. 2012. január 01-jén hatályba lépett módosítása gyökeresen átalakította az ágazati érdekegyeztetés rendszerét.

A kormányzattal való közvetlen párbeszéd színterét, a Rendészeti Érdekegyeztető Fórumot – a szakszervezetekkel való együttműködés szándékának folyamatos hangoztatása ellenére – megszűntették.

A belügyi érdekegyeztetés fő színtereként a törvény az ágazati érdekvédelmi tanácsot nevesítette, melynek tagjai a törvénnyel létrehozott, felülről szervezett, kényszertagságon alapuló, korporatív jellegű Magyar Rendvédelmi Kar és a BM, ülésein pedig jelen vannak a rendvédelmi szervek országos parancsnokságainak képviselői is. E fórum munkájából azonban a rendvédelmi szakszervezetek kizárták, mivel a törvény számunkra az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsot jelölte meg érdekegyeztető fórumként. A Rendvédelmi Ágazati Érdekvédelmi Tanács (RÁÉT) komolyságát jól példázza, hogy alakuló ülését 2013. augusztusában, vagyis a reá vonatkozó törvény hatálybelépését követően több, mint másfél év elteltével tartotta.

Fentiek ellenére a Belügyminisztériummal való párbeszéd színhelyeként sikerült életben tartani a Belügyi Érdekegyeztető Tanácsot. A BÉT további működésére vonatkozó együttműködési megállapodást 2012. június hónapban írták alá a Belügyminisztériumban a rendvédelmi szakszervezetek. Ez ugyan szűkítette a szakszervezeti jogosultságokat, a tanácsot konzultatív testületté minősítette vissza, és a korábbi kéthavonkénti ülésezés helyébe csak félévenkénti összehívást írt elő, (amit egyébként a BM nem tart be), mégis pozitívumként értékelhető a megkötése.

A BÉT ülésein az FRSZ a legmagasabb szinten képviselteti magát, tárgyalódelegációnkat rendszerint a főtitkár vezeti.

A BÉT működését szabályozó Együttműködési Megállapodás és a BÉT ügyrendje innen tölthető le. 

A rendőrségi érdekegyeztetés jelenlegi rendszerének alapjai 2001-ben alakultak ki, amikor az Országos Rendőr-főkapitányság, a Belügyi Dolgozók Szakszervezete és a Független Rendőr Szakszervezet együttműködési megállapodást kötöttek a Rendőrségi Érdekegyeztető Tanács (RÉT) létrehozásáról. A Belügyi Közlöny 2001. évi 5. számában közzétett megállapodás és a tanács ügyrendje az idők folyamán több alkalommal is módosult.

A belügyi érdekegyeztetés rendszerének 2012. évi átalakítása óta a rendőrség állományát érintő kérdésekben a RÉT az egyetlen valóban működő, rendszeresen ülésező, érdemi munkát végző érdekegyeztető fórum. Ülésein az ORFK képviseletét a gazdasági főigazgató látja el és a legmagasabb szinten képviselteti magát a Jogi és a Személyügyi szakterület is.

A RÉT munkájában az FRSZ aktívan részt vesz, kéthavonta megtartásra kerülő ülésein rendszerint szakszervezetünk kezdeményezi a legtöbb problémás kérdés megvitatását. A RÉT üléseken történtekről honlapunkon is rendszeresen beszámolunk.

A RÉT működését jelenleg a 2012/14. számú ORFK tájékoztatóban megjelent Együttműködési Megállapodás szabályozza, amely innen tölthető le. 

Az OKÉT plenáris ülésein döntően a közszféra jogállási törvényeire, bérpolitikájára, az éves költségvetéshez kapcsolódó keresetnövekedésre, és az illetményrendszerek változásaira vonatkozó napirendek szerepelnek.

Az OKÉT-tal kapcsolatos dokumentumokat (alapszabályt, emlékeztetőket, stb.) korábban a Szociális és Munkaügyi Minisztérium tette közzé saját honlapján. A kormányzati struktúra 2010. évi átalakítása során megszűntetett önálló munkaügyi tárca ezen feladatát egyetlen kormányzati szerv sem vett át, így az OKÉT dokumentumai jelenleg az interneten rendszerezett formában nem érhetőek el.

Az OKÉT munkájában az FRSZ a MOSZ szakszervezeti konföderáció tagjaként vesz részt.

Az FRSZ XV. Kongresszusa 2018. november 24-ei ülésén határozta el, hogy szakszervezetünk 2019. január 01-jétől kezdődően csatlakozzon a Munkástanácsok Országos Szövetségéhez.

A MOSZ az 1956-os forradalmi hagyományok folytatójaként a rendszerváltozás idején, 1990-ben alakult meg azzal a célkitűzéssel, hogy az állampártot kiszolgáló szakszervezetek helyett valódi demokratikus, alulról szerveződő érdekképviseleti szervezetként működjön. A Munkástanácsok elhivatott a munkavállalók érdekeinek képviselete mellett, valamint fontosnak tartja történelmi gyökereit. Az önmegvalósításra, a szolidaritásra, a családért viselt felelősségre, a tisztességes munka becsületére építő programja a keresztény kultúrkör értékein alapul.

A szövetség számára a legfontosabb a munkahelyi érdekvédelem segítése. Ezt a változatlanul súlyos gazdasági helyzet, a kormány által folytatott takarékossági intézkedések, és mindenekelőtt azok a munkahelyi érdekvédelem jogi kereteiben végrehajtott változások indokolják, amelyek a 2012. július 1-jén hatályba lépő új Munka Törvénykönyvében foglaltatnak.

A konföderációnak megyei szervezetei vannak, ezen felül pedig a különböző ágazathoz tartozó szakszervezetek alkotják a tagságát. A Munkástanácsokhoz tartozó önálló szakszervezetek az állami és civil szféra szinte minden területét lefedik, a büntetés-végrehajtástól az egészségügyön és az oktatáson keresztül a vízügyig.

A Munkástanácsok legfőbb döntéshozó szerve az évente ülésező Választmány, melyben valamennyi tagszervezet egy szavazattal rendelkezik. A szövetség operatív irányítását a 4 tagú elnökség látja el. A Munkástanácsok elnöke – 1991. óta – Palkovics Imre.

A Munkástanácsok természetesen az országos és ágazati érdekegyeztető fórumok munkájában is aktívan vesz részt:

• országos szinten tagja az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsnak (OKÉT), a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF), és a Közszolgáltató Vállalkozások Konzultációs Fórumának (KVKF);
• ágazati szinten tagja az Ágazati Párbeszéd Bizottságnak (ÁPB) és a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsnak (NGTT).

A Munkástanácsok Országos Szövetsége kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerrel is rendelkezik, mivel tagja:

• a Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségének (ITUC)
• az Európai Szakszervezeti Szövetségnek (ETUC)
• a Munkavállalói Kérdések Európai Központjának (EZA)
• a Kereszténydemokrata Munkások Európai Szövetségének (EUCDW), és
• részt vesz az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetében (ILO) folytatott munkavállalói érdekképviseleti munkában is.

A Munkástanácsok Országos Szövetségéhez tartozik a rendőrségen kívüli három legnagyobb rendvédelmi szakszervezet:

• a Független Büntetés-végrehajtási Szakszervezetek Országos Szövetsége,
• a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete, valamint
•  Vám- és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezete.

Hozzájuk csatlakozott 2019-ben az FRSZ, így a fentiekben említett három rendvédelmi szakszervezettel együtt a MOSZ gyakorlatilag lefedi a teljes rendvédelmi szférát. A szövetség előmozdítja a rendvédelmi szakszervezetek együttműködését és lehetővé teszi, hogy közös fellépéssel hatékonyabban tudják képviselni tagságuk érdekeit.

A hagyománytisztelet jegyében megjegyezzük, hogy az FRSZ 1991-ben, azaz már a megalakulását követő második évben kezdeményezte a fegyveres és rendvédelmi szerveknél létrejött szakszervezetek szövetségre lépését. Ennek eredményeként került megalakításra a Fegyveres és Rendészeti Dolgozók Független Szakszervezeteinek Érdekegyeztető Tanácsa (FRDSZ ÉT), mely 1992-től Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége (FRDÉSZ) néven működött. A szövetség alapító tagjai az FRSZ mellett, a Vám-és Pénzügyőrség Független Szakszervezete, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete és a Független Büntetés-végrehajtási Szakszervezet volt. Az FRDÉSZ tagszervezeteinek létszáma az idők folyamán 9-re bővült. Az FRDÉSZ-nek 2010-ig volt tagja szakszervezetünk, azt a szövetség működési nehézségei miatt hagytuk el, VIII. Kongresszusunk döntése alapján.

A kilépés után – még 2010-ben – csatlakoztunk a LIGA Szakszervezetekhez, melyhez egyébként közvetett módon (az FRDÉSZ tagjaként) már 2005. óta kapcsolódott az FRSZ. Szakszervezetünk elismerését fejezte ki, hogy a LIGA XII. Kongresszusa az FRSZ főtitkárát választotta meg a LIGA közszolgálatért felelős társelnökévé, míg főtitkár-helyettesünk az elnökségben kapott tisztséget. A LIGA Szakszervezetek 2013. december hónapban megtartott XVI. kongresszusán lezajlott tisztújítás során főtitkárunk megerősítést nyert társelnöki tisztségében. Pongó Géza a LIGA társelnöki tisztségét 2015. decemberig töltötte be. 2012-től 2017-ig az FRSZ székhelyének is a LIGA konföderáció biztosított elhelyezést a 1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 27/a szám alatti székházban. A Ligának 2018. év végig volt tagja az FRSZ.

Az 1988-ban a spanyolországi Avilában megalakított szakszervezeti szövetség az Európa Tanács tagállamaiban működő rendőrszakszervezetek tevékenységének összehangolását, a közös fellépés szervezését tűzte ki célul, és ezen a téren látványos eredményeket sikerült felmutatnia.

A CESP 1991 óta rendelkezik az Európa Tanács nem kormányzati szerveinek konzultatív státusával, ez komoly elismerésnek, megtiszteltetésnek számít, hiszen a közösségek érdekében történő felszólalásra jogosít fel. Ezzel – a CESP, mint a rendőr szakszervezetek szövetsége – elsőként nyerte el a rendőrségek európai szintű képviseletének lehetőségét.

A CESP székhelye Franciaországban, Lyonban van.

A CESP 2008. október 22-26. között Újvidéken, Szerbiában megrendezett VII. Kongresszusán főtitkárunkat a CESP főtitkár-helyettesévé választották meg, így Pongó tagja lett a CESP vezetőségének.

A magyar kormány rendvédelmi szakszervezetekkel szembeni diszkriminatív politikája miatt, és a számunkra kedvezőtlen gazdasági döntései miatt az FRSZ 2012. óta CESP tagsági jogviszonyának szüneteltetésére kényszerült, így főtitkárunk is kénytelen volt visszalépni a CESP-ben viselt tisztsége meghosszabbítására irányuló jelöléstől.