logo

Nem mindegy, nagyon nem: 2 millió forint ugyanis a különbség!!!

2020.11.24.

Kollégánk egy kerületi rendőrkapitányságon dolgozott járőrként amikor kinevezték a Bűnügyi Osztály Bűnüldözési Alosztály állományába, nyomozó státusz terhén bűnügyi segédelőadói beosztásba. Tagunkat azonban a kinevezése ellenére nem bűnügyi segédelőadóként, hanem ténylegesen vizsgálóként, majd nyomozóként foglalkoztatták.

Képviseletében szolgálati panaszt nyújtottunk be, kérve a vizsgálói, nyomozói illetve a segédelőadói illetmény különbözetének, annak kamatainak a megfizetését. A BRFK a szolgálati panaszt elutasította, melyet keresettel támadtunk, s mely alapján indult perben a napokban ítélet is született.

A Fővárosi Törvényszék a BRFK-t 1.997.000 Ft és annak késedelmi kamatai megfizetésére kötelezte, valamint marasztalta a perköltségekben is. A bíróság ítéletében megállapította, hogy a felperes ténylegesen végzett feladatai, a kapott munkaköri leírása, a peres eljárás során meghallgatott tanúk vallomása egyértelműen bizonyítja, hogy bűnügyi segédelőadói beosztása helyett vizsgálói majd nyomozói feladatokat végzett, így ennek illetményére lett volna jogosult. Mivel pedig a 2015. július 01-től hatályos 30/2015. (VI.16.) BM rendelet 2. számú melléklet VII. pontja alapján alperes (helyi szerv) állományában a tiszthelyettesi segédelőadó B, míg a vizsgáló, nyomozó beosztás D besorolási kategóriájú, így a két eltérő besorolású beosztás közötti illetmény különbözetének az összege már messziről is látható számot jelentett!

A rendőrség az elmúlt 20 évben a hasonló ügyekben sokféle „jogi” védekezéssel próbálkozott már. Kezdetben az iskolai végzettség hiányával érveltek („nincs meg a szükséges végzettsége az adott beosztás ellátásához” megjegyzés: de azért akkor jó volt, amikor a feladatot végzettség nélkül el kellett látnia), majd évről évre jöttek a továbbiak, nincs erre pénzügyi fedezet (megjegyzés: nem releváns egy perben, ez a munkáltató érdek- és feladatkörébe tartozó kérdés), nincs ilyen az állománytáblázatban (megjegyzés: ehhez mi köze van a hivatásosnak), benne van a munkaköri leírásában (megjegyzés: ez nem lehet ellentétes a kinevezésében foglalt beosztással, annak tartalmával) és így tovább.

Szakszervezetünk azonban a felmerült újabb és újabb munkáltatói jogi érvelést cáfolta, tagjainkat több ezer perben sikeresen képviseltük, s a bírói gyakorlat kialakítását jogértelmezéseinkkel, perbeli nyilatkozatainkkal, peres eljárásunkkal nagymértékben segítettük.

Amennyiben ezen tapasztalatra, jogi segítségre Neked is szükséged van, keress minket!

Budapest, 2020. november 23.

dr. Tordai Gábor kamarai jogtanácsos
FRSZ

Archívum

Kategóriák

Share This