A szakszervezetek támogatják a kormány által korábban felvázolt béremelkedési pályát, amely alapján a következő években a minimálbér átlagosan évi 12 százalékkal, a bérminimum évi 10 százalékkal, az átlagkereset pedig 10 százalékot meghaladó mértékben nőne. Ez a 3 százalék körüli inflációs várakozásokat figyelembe véve is érdemi, bővel 6 százalék reálbér-emelkedést jelentene éves szinten, vagyis érezhetően nőne az emberek életszínvonala, ezáltal új erőre kapna a fogyasztás, ami végső soron mind a vállalkozásoknak, mind az államnak plusz bevételt jelentene.
A hétfői ülésen ugyanakkor a legfrissebb makrogazdasági mutatók ismeretében a munkáltatói képviseletek óvatosabb béremelésre tettek javaslatot a jövő évre vonatkozóan.
„Határozottan kitartanak a szakszervezetek az évi 12 százalékos minimálbér- és 10 százalékos garantált bérminimum-emelés mellett” – hangsúlyozta a Mandinernek Palkovics Imre. A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a hétfői egyeztetést követően arra emlékeztetett, a munkáltatói képviseletek minden évben azt szajkózzák, hogy a termelékenység és a GDP változása nincs összhangban a bérek emelésével, ami nagyon nehéz helyzetbe hozza a hazai cégeket.
A szakszervezeti vezető rámutatott, hogy a két kiragadott makrogazdasági adat önmagában nem lehet magyarázat egy visszafogottabb béremelésre. Palkovics Imre keményen bírálta a munkáltatókat, amiért az elmúlt években – a Covid-járvány és az orosz-ukrán háború következményei mellett – jóval nagyobb mértékben emelkedett a vállalatok profitja, mint a munkavállalók jövedelme.
Ez azt jelenti, hogy bőven akad fedezet a legtöbb cégnél a legkisebb fizetések két számjegyű emelésére. A Munkástanácsok elnöke több adatforrást is példaként említett.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2019 és 2023 között a nem pénzügyi vállalati szektorban a hozzáadott értékéből
- a munkavállalói jövedelem 1,5 százalékkal,
- a felosztott vállalkozói jövedelem azaz az osztalék, részesedés 11,5 százalékkal,
- míg a kamat jellegű jövedelem 5,4 százalékkal emelkedett.
Ezek az arányok pedig a Magyar Nemzeti Bank szeptemberi inflációs jelentéséből is kitűnnek. Ráadásul a vállalatok a hazai inflációs rekordok évében is jelentős nyereséget realizáltak, meghaladva a válságok előtti évek profitarányát.