A Belügyi Érdekegyeztető Tanács (BÉT) november 16-ai ülésén konkrétumok ismertetése nélkül a BM képviselője megerősítette, hogy a hivatásos állományt illetően „a kormány célja, hogy 2026-tól ismét kifizetésre kerüljön a fegyverpénz.” A juttatás összege a BM szerint várhatóan 6 havi illetménynek megfelelő összeg lesz, de a kifizetés tervezett időpontját nem közölték.
Emlékezetes, hogy a fegyverpénznek nevezett szolgálati juttatás korábban egyetlen alkalommal, 2022. február hónapban került kifizetésre, 6 havi távolléti díjnak megfelelő összegben. Az akkori szabályokról bővebb információ ezen a linken olvasható.
A RIASZ-os és munkavállalói állomány illetményemelésének lehetőségét a tárca szerint a minimálbér tárgyalások eredménye fogja meghatározni. Kovácsné dr. Szekér Enikő helyettes államtitkár asszony kihangsúlyozta, hogy a minimálbér/garantált bérminimum elkövetkező 3 évbeni alakulását illetően jelenleg zajló tárgyalások lezárása, a várhatóan rövidesen megszületendő döntés meghatározó jelentőséggel fog bírni akár a Riasz. bértábla alakulását, akár bármilyen más ágazati szabályozást, vagy azok lehetőségét illetően.
Emlékezetes, hogy Pintér Sándor belügyminiszter olyan törvényjavaslatot terjesztetett az Országgyűlés elé, amely szerint jövőre sem emelkedhet érdemben a RIASZ-os állomány illetménye. Egy belügyi salátatörvényben szerepel ugyanis a rendvédelmi igazgatásban dolgozók új bértáblája, amely szerint – ahogy az idén januárban is történt – csak az illetménysávjuk felső határát emelnék 2025-ben is, az alsó határ maradna a régi, ami azt jelentheti – legalábbis az idei év tapasztalatai alapján –, hogy az egyedi eseteket leszámítva nem lesz általános illetményemelés. A jelenleg hatályos RIASZ-os illetménytábla ezen a linken tekinthető meg.
A BÉT ülésről szóló részletes beszámolónk az alábbi főtitkári tájékoztatóban olvasható:
A rendvédelmi szakszervezetek kezdeményezésre 2024. november 15-ére a Belügyminisztérium soron kívüli Belügyi Érdekegyeztető Tanács (BÉT) ülést hívott össze. Az ülés fő napirendjét a Parlament elé beterjesztett, Magyarország 2025. évi központi költségvetéséről szóló T/9894. számú törvényjavaslat képezte.
A BÉT ülésen minisztériumi részről Kovácsné dr. Szekér Enikő személyügyi helyettes államtitkár asszony elnökölt.
Szakszervezetünket az ülésen Pongó Géza főtitkár úr képviselte.
Bérek, juttatások
A T/9894. számú törvényjavaslatban ismertté vált költségvetési számok, valamint a beterjesztett törvényjavaslat indoklásában egy újabb fegyverpénz ismételt kilátásba helyezését illetően olvasott hírek pontosítása végett a BÉT munkavállalói oldala soron kívüli BÉT ülés összehívását kezdeményezte a Belügyminisztérium vezetésénél, melynek a tárca eleget téve pár napon belüli időpontra összehívta a soron kívüli érdekegyeztető fórum ülést.
Az ülésen elsődlegesen a személyi állomány, különösen a rendvédelmi alkalmazottak és munkavállalók, de természetesen a hivatásos állomány tekintetében is egy mielőbbi és érdemi béremelést, valamint a hosszú évek óta változatlan összegű éves cafetéria keretösszeg és ruhapénz összegek felemelését szorgalmaztuk. A rendvédelmi alkalmazottak ugyanis már második éve nem, vagy csak a kötelező béremelést (garantált bérminimum növekedése) kapták, de érdemben is csak a közalkalmazotti jogviszonyból rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyba történő átmenetkor növekedett utoljára az illetményük. A munkavállalók esetében is elmondható, hogy csak a minimálbér változását követi le évről-évre a bérük alakulása. Mindezek következtében a nem hivatásos állomány nagy része a köz szolgálatában végzett munkája ellentételezéseként megalázóan alacsony javadalmazásban részesül, a mindenkire nézve kötelezően előírt minimálbér, illetve garantált bérminimum szintjén keresnek, szinte már hónapról hónapra megélhetési gondokkal küzdenek a Riasz.-os és munkavállaló kollégák. A hivatásos állomány illetménye pedig ugyan az idén év elején a hivatásos pótlék emelkedésével növekedett, de 2023-ban ebben a személyi körben sem történt bérnövekedés.
Természetesen nem vonjuk kétségbe a Belügyminisztérium rendvédelmi alkalmazottak illetményrendezése iránti szándékát, igyekezetét, hogy a tárca is folyamatosan figyelemmel kíséri, illetve keresi a béremelés lehetőségét, mint ahogy az is tény, hogy a rendvédelmi, így a rendőrségi munkáltatók is a költségvetési forrásaik, így a bérmegtakarításuk keretein belül helyi szinten foganatosítanak bérkorrekciókat, de ezek sajnos nem általánosak és nem is olyan mértékűek, amik érezhető javulást eredményeznének a civil foglalkoztatottak országosan alacsony bérszintjében. A munkavállalók tekintetében egyébiránt a BM képviselői hangsúlyozták, hogy a munkavállalók bérezése eddig sem ágazati szinten volt szabályozva, az az egyes rendvédelmi szervek szintjén történhet meg annak kezelése. Az ülésen az Országos Rendőr-főkapitányság részéről jelenlévő Dr. Pozsgai Zsolt r. vezérőrnagy személyügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes úr ehhez kapcsolódóan elmondta, hogy a munkavégzéshez kapcsolódóan, illetve a munkavégzés minőségéhez igazítottan, főként a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozók körében történtek bérkorrekciók a rendőrségen: ez alapján kaptak béremelést pl. az iskolaőrök vagy a hívásfogadó központban dolgozók.
Az ülésen kezdeményeztük, hogy a rendvédelmi alkalmazottak esetében is kerüljön kialakításra egy, a hivatásos állományhoz hasonló (hivatásos pótlék) pótlékrendszer, amit a tárca saját hatáskörben alakíthatna (mint ahogy a hivatásos pótlék mértékének emelési is belügyminiszteri jogkör). Biztos sokan emlékeznek, hogy nem sokkal a Riasz.-os jogállás bevezetése előtt, de még a közalkalmazotti jogállás idején is létezett egy úgynevezett „rendvédelmi ágazati pótlék” elnevezésű bérelem, ami a bevezetésekor a havi illetmény 5, majd később 10 %-a mértékű volt.
Az ülésen ismételten felhívtuk a figyelmet a rendvédelmi illetményalap felemelésének időszerűségére (több mint másfél évtizede 38.650,- Ft), különös tekintettel arra, hogy a rendvédelmi illetményalap növekedése számos bérelem (pótlékok), valamint egyéb juttatások (albérleti díj hozzájárulás, szemüveg, illetve fogászati költségtérítés, stb.) összegét is befolyásolja, így a rendvédelmi illetményalap emelésével ezek is növekednének. Továbbra is indítványoztuk az éves cafetéria összeg emelését (a munkáltatók évek óta akár 400 ezer forint összeget is juttathatnak a foglalkoztatottjaiknak, de a jelenlegi évi bruttó 200 ezer Ft-hoz képest már azt is előre lépésnek tartanánk, ha 2025-ben legalább nettó 200 ezer Ft-os cafetériát kapnának a kollégák). Ugyancsak szorgalmaztuk a bankszámla költségekhez a munkáltató által adható hozzájárulás havi 1.000,- Ft összegre felemelését a jelenlegi évi bruttó 4.000 Ft-ról; továbbá a munkába járás költségtérítésének jelenlegi 18 Ft-ról 30 Ft-ra növelését.
A belügyminisztériumi tájékoztatás szerint a rendvédelmi személyi állomány illetmény,- illetve béremelését illetően egyedüli biztos célkitűzés, illetve ígéret a „fegyverpénz” 2026. januártól történő ismételt kifizetésére vonatkozóan van, ami egyértelmű és határozott kormányzati célkitűzés, várhatóan a korábbi, 6 havi pénz formájában Bármilyen egyéb, illetve ezen dátumnál korábbi illetmény,- vagy béremelést illetően ígérni, vagy biztosat mondani az ülésen a tárca képviselői nem tudtak. Kovácsné dr. Szekér Enikő helyettes államtitkár asszony kihangsúlyozta, hogy a minimálbér/garantált bérminimum elkövetkező 3 évbeni alakulását illetően jelenleg zajló tárgyalások lezárása, a várhatóan rövidesen megszületendő döntés meghatározó jelentőséggel fog bírni akár a Riasz. bértábla alakulását, akár bármilyen más ágazati szabályozást, vagy azok lehetőségét illetően.
Egyebek
Az ülésen rákérdeztünk a 2024. szeptemberi árvízi védekezésben részt vevők elismerésben részesítésére megjelent 1318/2024. (X. 22.) Korm. határozat végrehajtására, illetve felhívtuk a tárca képviselőinek figyelmét arra, hogy információink szerint vannak kollégák, akik az árvízi védekezéssel összefüggő szolgálati feladataik ellenére mégsem részesültek a nettó 200 ezer forintos juttatásban, és a parancsnoki tájékoztatás szerint erre nem is számíthatnak. Az ülésen rákérdeztünk az „árvízi elismerés” kiosztásának részleteire. A BM képviselőinek tájékoztatása szerint kb. 2500 fő rendvédelmi dolgozó (561 fő rendőrségi, 481 fő BV-s és 1680 fő katasztrófavédelmis) részesült a kormányhatározat szerinti pénzbeli elismerésben, hangsúlyozva, hogy szigorú és kötött szempontrendszer került központilag kialakításra a juttatás elosztásánál, így csak a szűk értelemben vett, a gátakon ténylegesen dolgozó (zsákokat töltő, pakoló) létszám kaphatta meg az elismerést. Így tehát nem kaptak elismerést pl. a helyszínekre történő szállítást végzők, de még az operatív törzsben tevékenykedők sem.
Az elhangzott tájékoztatást megértettük, azonban roppant sajnálatosnak, egyúttal igazságtalannak tartjuk, hogy az árvízi védekezésben résztvevők munkája „rangsorolva” lett, ami nem csak a feladatban résztvevő kollégák osztja meg, de az elismerésből kimaradtak hangulatát is negatívan befolyásolja.
Az ülésen szó esett a Hszt.-ben az idei évben intézményesült, és a katasztrófavédelem személyi állományát közvetlenül érintő hatósági vezénylés munkajogi tapasztalatairól. Mint ismeretes egyes hatósági ügykörök a katasztrófavédelemi szervektől a kormányhivatalokhoz áttelepítésre kerültek, melynek következtében 596 fővel kellett személyzeti beszélgetést lefolytatni. Ennek eredményeként az érintettek kb. fele vezénylésre, illetve kirendelésre került a kormányhivatalokhoz, míg az érintettek közel másik fele hozzájárult a jogviszony váltáshoz/áthelyezéshez. Az időleges vagy végleges átkerülés helyett a leszerelést csak kevesen, az érintettek kb. 3 %-a választotta.
Az ülésen elhangzott minisztériumi tájékoztatás szerint a rendőrség egyszeri 26 milliárd forint támogatást kapott a felhalmozódott adósságállományának rendezésére, melynek következtében a rendőrség az évet remélhetően tartozásmentesen fogja zárni.
A BÉT ülésről szóló főtitkári tájékoztató innen tölthető le.