Senki nem érdeklődött még Pongó Gézánál, a Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ) főtitkáránál a szervezet tagjai közül, de még a környezetében sem az iskolaőri munka után. A főtitkárt azt követően kerestük meg, hogy a múlt heti kormányinfón újabb információk derültek ki az iskolaőrségről, a konkrét részlet azonban még a mai napig kevés.
„Az iskolai erőszak megszüntetése és megelőzése érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról” szóló törvényjavaslatot június elején nyújtották be a parlamentnek. Ennek alapján az iskolaőr olyan kényszerítőeszközzel felszerelt, rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervvel áll munkaviszonyban, aki tanítási időben az iskolában tartózkodik. Iskolaőrök jelenlétét az iskolák kérhetik, a kormány velük venné erejét az elmúlt időszakban megszaporodott eseteknek, amikor a diákok támadtak tanárokra.
Azóta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón többek között azt mondta, hogy az iskolaőr foglalkoztatási feltételei közé bekerül a pszichológiai alkalmasság igazolása. Ennek részletszabályait a rendészetért felelős miniszter határozhatja meg. Azt is tudni, hogy az ország 500 iskolájába küldhetnek majd őrt, akik volt rendőrök lehetnek. Az állami televízió Híradója szerint pedig már szeptembertől munkába állhatnak az iskolaőrök.
Pongó Géza főtitkárt azért sem lepte meg, hogy nem érdeklődött senki a szakszervezetnél, mert az FRSZ-szel sem a Belügyminisztérium, sem pedig Országos Rendőr-főkapitányság nem egyeztetett az iskolaőrségről, tájékoztatást sem kaptak. Még arról sem tudnak, hogy nyugdíjas vagy szolgálati járadékos rendőrökből akarják az iskolaőrséget felállítani – magyarázta a főtitkár. Kiemelte, ahhoz, hogy az iskolaőrök elkezdhessék a munkát szeptemberben, szűkös az idő, mert szerinte mindenképpen megfelelő képzettség kell ahhoz, hogy valaki ilyen felelős beosztást betöltsön.
Mint mondta, a jelenleg nem aktív rendőrök vagy szolgálati nyugdíjasok, vagy szolgálati járadékosok. – Aki a 2012-es jogszabályváltozással nyugdíjba vonult, de az 57. életévét nem töltötte be, azt visszaminősítették szolgálati járadékossá. A keresőképességüket is szigorúan szabályozták: a minimálbér másfélszeresét kereshetik. A szolgálati nyugdíjasok pedig mára öregségi nyugdíjasok. Erről a 65-70 körüli korosztályról nem gondolom, hogy sokan jelentkeznének már csak a koruk miatt sem, továbbá már kiestek a munka világából. Még úgy sem, hogy különböző intézkedések miatt a 65 év felettieknek könnyebb a munkavégzés nyugdíj mellett, mint a szolgálati járadékosoknak – magyarázta.
Pongó Géza rávilágított arra, hogy az iskolaőri munka a fiatalabb szolgálati járadékosoknak lenne jó lehetőség. Ugyanakkor jogszabálymódosításra lenne szükség a rájuk vonatkozó kereseti plafon miatt. Ezen kívül szükségesnek tartaná, hogy az iskolaőrként munkába álló személy – még ha rendőr vagy rendőrtiszt volt is korábban – pedagógiai továbbképzésen vegyen részt.
A főtitkár a buktatók között említette még, hogy ha 500 iskolában lesz szükség iskolaőrre, akkor 500 rendőr nem elég, hiszen a szabadságolást és a helyettesítést is meg kell oldani. Ha pedig esetleg két műszakra osztanák be őket, akkor akár már 800-1000 fős iskolaőri állományra is szükség lehet.
A főtitkár felhívta a figyelmet a felelősség kérdésére is, arra, hogy a társadalom előtt vajon erkölcsileg mennyire elismert tevékenység lesz az iskolaőri munka. Hiszen nem lehet figyelmen kívül hagyni – magyarázta –, hogy gyerekekkel, fiatalkorúakkal szemben adott esetben kényszerítő eszközzel, gumibottal, gázsprayval, bilinccsel léphet fel az iskolaőr. – A szükségesség megítéléséhez, a kényszerítő eszközökkel való fellépéshez feltétlenül képzettség szükséges. A fellépést a rendőr-tiszthelyettes is két évig tanulja a középiskola után – mondta Pongó Géza főtitkár. Hozzátette, hogy a majdani iskolarendőrök pszichológiai alkalmasságának teszttel való ellenőrzését helyesli. Ő azonban a fizikai állóképességet is szükségesnek tartaná.