A Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) és a LIGA Szakszervezetek közös közleményben tiltakoznak a honvédszakszervezet működésének Alaptörvény-módosítás útján tervezett ellehetetlenítése ellen. A Népszava cikke szerint az Emberi Jogok Európai Bírósága egy 2014-es ítéletében már kimondta, hogy nem lehet megfosztani a fegyveres testületek tagjait a szakszervezet alakítás jogától!
Megdöbbenéssel értesültünk az Alaptörvény 12. módosításának beterjesztéséről és a benne foglalt alapjogi korlátozásról, amely a Magyar Honvédség hivatásos állományát illetően megszünteti az 1991-től töretlenül működő és kiemelkedő teljesítményt nyújtó Honvédszakszervezet működését – olvasható a MOSZ és a LIGA közös közleményében. Gyakorlatilag egyetlen olyan nemzetközi példát sem lehet felhozni arra, hogy alaptörvényben tiltanák a katonák egyesülési jogát és a szakszervezet működését, totálisan kiüresítve ezzel az alapjogok gyakorlásának minimumát. Az ilyen szabályozást a hazánk által ratifikált nemzetközi egyezmények sem teszik lehetővé.
A LIGA Szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szövetsége kiáll amellett, hogy a kormány továbbra is biztosítsa az aktív katonák érdekképviseleti tevékenységének ellátását, a 32 éve működő szakszervezet működését és haladéktalanul kezdje meg az egyeztetést az érdekképviselet vezetőivel. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy egy munkavállalói csoport részére a munkavállalók érdekképviseletét ellátó egyesületekben való részvétel lehetősége és képviselete ilyen szintű korlátozás alá essen.
A Népszava cikke szerint rendkívüli ülést tartott a Honvédszakszervezet (HOSZ) azután, hogy a Parlament honlapjára kedd késő este felkerült egy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által jegyzett alaptörvény-módosítás. E szerint az Orbán-kormány alkotmányban tiltaná, hogy a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagja jogállásával összefüggésben szakszervezet tevékenykedjen és alakuljon. Czövek János HOSZ-elnök, aki csak annyit közölt, hogy péntekre várják Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi minisztert, aki akkor ad tájékoztatást nekik, addig a szakszervezet nem nyilatkozik az ügyben.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága egy franciaországi eset kapcsán 2014-ben világosan kimondta , hogy nem lehet megfosztani a fegyveres testületek tagjait a szakszervezet alakítás jogától. Ha Magyarországon ilyen döntés születik, akkor azt biztosan meg fogjuk támadni, egy ilyen módosítás számunkra és magyar kollégáink számára elfogadhatatlan – jelentette ki a Népszava érdeklődésére Emmanuel Jacob, a Katonai Egyesületek és Szakszervezetek Európai Szervezetének (EUROMIL) elnöke. Felhívta a figyelmet arra is, hogy Magyarország is aláírta az Európai Szociális Chartát, amely többek között garantálja érdekképviseleti jogokat és nem zárja ki belőle a katonákat.