Az előremenetelünket, későbbi nyugdíjunkat is meghatározó alapbérhez ezúttal sem nyúlt a Belügyminisztérium, hiába kérik tőlük évek óta a szakszervezetek. Amit utaltak, az bérpótlék-kiegészítés – mondta a Magyar Hangnak Pongó Géza, a Független Rendőr Szakszervezet főtitkára. Az érdekképviseleti vezető persze örül a hivatásosok életét megkönnyítő pluszpénznek, de arra is emlékeztetett, hogy a tavalyi brutális infláció lényegében elvitte az első, bruttó 116 ezres tétel reálértékét – így a kollégák csak most, az újabb pótlékkal kereshetnek ténylegesen is jobban valamivel. A legnagyobb problémának azonban azt látja, hogy a rendvédelmi igazgatási dolgozók, a közismertebb nevükön riaszosok és Munka törvénykönyve (Mt.) szerinti munkavállalók nem kaptak a bérpótlékból a rendőrségnél. – Képzelje el azt a helyzetet, amikor a belügy kötelezően meg kell emelje a minimálbért és garantált bérminimumot, mert mást nem tehet – és ennek hatására az Mt.-s dolgozók 75 százalékának, a riaszosok 25 százalékának nő a fizetése. Ez azt jelenti, hogy ezek az emberek évek óta egy forint béremelést sem láttak – emelti ki. Pongó Géza épp ezért 30 százalékos alapbér-emelést tartana szükségesnek, minden rendőrségi dolgozó esetében.
Ugyanezt a problémát emelte ki kérdésünkre Salamon Lajos, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének (HTFSZ) elnöke is. A katasztrófavédelemnél becslése szerint hétezer hivatásos vonuló tűzoltó dolgozik, és mellettük több ezren lehetnek a főként adminisztrációs területen, de a vízügyben dolgozó riaszosok is. Ez – az igazságtalanságon túl – azért is probléma szerinte, mert idővel elvándorláshoz vezet: egy vízügyi mérnök szakember a rendvédelmi bér többszörösét keresi meg a piacon. Ha például a riaszos vízügyes kollégák felállnak, az komoly kiesést jelentene a testületnél.
További részletek a Magyar Hang cikkében, ezen a linken olvashatók.