Az idei év sem indult másként, mint a tavalyi. Ismét módosult a Hszt., és ahhoz kapcsolódóan számos végrehajtási BM rendelet. Jelentős változás, hogy a január 01-től hatályos rendelkezések szerint megszűnt a megbízási díj folyósításának azon esetköre, amely a szolgálati beosztáshoz nem tartozó feladatkör többletfeladatkénti ellátása címén rendelte el a megbízási díj folyósítását. Bár ezzel párhuzamosan új jogintézményként megjelent a „céljuttatás”, de hogy ez miként, és főleg, milyen széles körben fog majd megjelenni a mindennapokban, nos, ez finoman szólva is még bizonytalan.
Ami a rendvédelmi alkalmazotti állományt illeti, számukra megint csak sovány vigasz, hogy a bértábla felső sávhatárát ismételten megemelték, kb. 14 %-kal, de mint tudjuk, ez nem jelent automatikus béremelést. A rendőrség személyi juttatásokra fordítható költségvetési forrása az idei évi költségvetési számok alapján sem emelkedett olyan mértékben, ami a kötelező emeléseken (minimálbér, garantált bérminimum) felüli béremelésre lehetőséget adna.
Részletek:
A Hszt. módosítás részletszabályai a belügyi ágazatokat érintő törvények módosításáról szóló 2024. évi LXXVII. törvénybe ágyazva jelentek meg a még karácsony előtt, december 20-án közzétett 131. számú Magyar Közlönyben.
A Hszt. módosítás ez év elejétől (tehát 2025.01.01-től) leszűkítette a hivatásos szolgálati jogviszonyban állók megbízási díjának esetköreit a helyettesítés (beosztás ellátásban akadályozott személy munkájának ellátása, jellemzően a betegállomány), valamint a megüresedett, illetve betöltetlen beosztás ellátásáért folyósítható megbízási díjra. A szolgálati beosztáshoz nem tartozó feladatkör többletfeladatként történő ellátását, mint megbízási díjra jogosító esetkört, 2025. januártól tehát hatályon kívül helyezték. És bár ugyan a Hszt.-ben megjelent a „céljuttatás”, de ahogy a törvény fogalmaz, az a szolgálati feladatok ellátásából adódó általános munkaterhet jelentősen és tartósan meghaladó feladatok ellentételezésül szolgál, így annak elrendelése (megállapítása) is munkáltatói döntés kérdése. Tehát csak egy adható kategória, ami jogilag nem feltétlenül kikényszeríthető. És az ilyeneket már ismerjük. Feltételei pedig egyébként is homályosak, hiszen ez akkor jár, ha a munkáltató által meghatározott feladat rendkívüli, célhoz köthető, teljesítése a szolgálati feladatok ellátásából adódó általános munkaterhet jelentősen és tartósan meghaladja, illetve az eredményesen végrehajtásra került, s még beleférjen a megállapított személyi juttatások előirányzatába is.
A megbízási díj tekintetében további változás, hogy a megbízás minimális időtartama is meghatározásra került (legalább 30 nap), nem csak a maximuma, ami eddig is és a jövőben is 1 év. Megbízásra csak dolgozói beleegyezéssel kerülhet sor, és a megbízással egyidejűleg a megbízási díj mértékét is meg kell határozni.
Szakszervezetünk természetesen nem ért egyet a megbízási díj jogintézményének már 2023. február 01-el megkezdett, és az idei évtől tovább fokozott csorbításával! Alapvető és jogos dolgozói (állampolgári) elvárás ugyanis, hogy a munkakörbe nem tartozó feladat ellátása nem maradhat kompenzálatlanul, mint ahogy az is kétségtelen tény, hogy a különböző munkakörök különböző tartalommal bírnak, vagy az, hogy a munkáltató egy munkakör tartalmát egyoldalúan nem bővítheti parttalanul, az adott munkakör kereteit meghaladóan. Különösen igaz ez azon jogviszonyokban, ahol a munkakör alapján történik a besorolás és az illetmény meghatározása. Szakszervezetünk ezért a jövőben is mindent meg fog tenni a jogos dolgozói igények érvényesítése érdekében, illetve az ez év elejével hatályba lépett jogszabálymódosítás ellen.
A túlórával kapcsolatos szabályok is módosultak. Az idei évtől már nem a hivatásos állomány tagja választhatja meg az ellentételezés módját (szabadidő, vagy pénzbeli ellentételezés), hanem az állományilletékes parancsnok dönt erről, a szakmai, illetve dolgozói szempontokat együttesen mérlegelve. Persze nyilván, ha a szabadidőben történő túlszolgálat megváltás nem történik meg a törvény által előírt határidőn belül (alapvetően 30 nap), úgy a pénzbeli kifizetés iránt kell intézkedni, melynek elmaradása esetén az igény akár jogi útra is terelhető. Az önként vállalható túlszolgálat vállalásának, az erre történő megállapodásnak a lehetősége 2025-ben is fennmarad.
Kifejezetten leszabályozásra került a Hszt.-ben, hogy a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső beosztásban lévők esetében az ellenőrzéshez történő hozzájáruló nyilatkozat visszavonása is a beosztásból való elmozdításhoz, végső során akár a szolgálati viszony megszüntetéséhez is vezethet.
Az iskolaőrök vonatkozásában is alkalmazási követelményként, illetve a jogviszony fenntartásának feltételeként írja elő a Hszt. a kifogástalan életvitel követelményét.
A Hszt. eddig csupán az iskolarendszerű képzésekre nézve rendelkezett a képzéshez nyújtott munkáltatói támogatások visszatéríttetése felől. Az idei évtől hatályba lépett jogszabálymódosítás szerint a visszatérítés az iskolarendszeren kívüli képzéshez nyújtott munkáltatói támogatásokra nézve is fennáll.
A Hszt. módosítással kibővült a fizetési fokozatba beszámítandó jogszerző idők köre a NAV-nál eltöltött szolgálati évekkel.
A 2025. évi költségvetési törvényben szereplő számok alapján sajnos továbbra sem emelkedik a rendvédelmi illetményalap összege (38.650,- Ft).
A költségvetési szerveknél adható éves cafetéria keretösszeg ugyan 2025-ben is 400.000,- Ft, akárcsak 2024-ben, de várhatóan a rendvédelmi szerveknél az idén is központilag bruttó 200.000,- Ft-ban lesz maximalizálva a kifizethető összeg, mint ahogy a bankszámla költségek munkáltatói támogatása is megmarad az évi bruttó 4.000,- Ft-os összegnél az adható havi 1.000 Ft-tal szemben.
A Munka Törvénykönyve (Mt.) rendelkezési is módosultak számos ponton, így például a gyermek születése esetén az apát megillető pótszabadság igénybevételére a korábbi 2 hónapon belül a gyermek születését követő 4 hónapig kerülhet sor. A választásokon való részvétel lehetőségét is elősegíti az Mt. módosítás azáltal, hogy e jogcímen távolléti díjjal fizetett 2 óra munkaidőkedvezményt biztosít. Egyértelműen lerögzítésre került továbbá az Mt.-ben, hogy munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén a munkavállalót száz százalék bérpótlék illeti meg. Az Mt. módosításról részletesebb elemzés olvasható a MOSZ oldalán.
FRSZ Jogsegélyszolgálat