A Munkástanácsok nem reprezentatív közvélemény kutatása alapján úgy tűnik, hogy az egységes garantált bérminimum helyett a válaszadók több mint 77 százaléka egyetértene azzal, ha nemzetgazdasági ágazatonként határoznák meg azokat a munkaköröket és a hozzájuk kapcsolódó szakképzettségeket, végzettségeket, amelyeknél – a minimálbérnél magasabb – szakmai bérminimumot kellene fizetni a munkáltatóknak.
Nem csak a jövő évi minimálbérről, hanem arról is folynak a tárgyalások, hogy hosszabb távon miként is fog alakulni a minimálbér kialakítása Magyarországon – erről Palkovics Imre a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke beszélt a HírTV stúdiójában.
Az Országos Munkavédelmi Bizottság Munkáltatói és Munkavállalói Oldalai közös szakmai álláspontja szerint a munkaköri alkalmassági vizsgálatok rendszerét átíró törvénymódosítások alapján létrejövő szabályozási környezet alkotmányellenes, sérti az uniós jogot, nemzetközi szerződésbe ütközik, és nem felel meg az egységes munkavédelmi szakmai követelményeknek.
A Munkástanácsok Országos Szövetségének ügyvezető alelnöke a Világgazdaságnak kifejtette, hogy nehéz érvelni a mostani bérstruktúra fenntartása mellett, ami szerinte biztosan nem egészséges, ezért itt az ideje megváltoztatni. Bár igazságtalanul kullog a régiós rangsorok végén a magyar minimálbér, szerinte belátható, a sajátos magyar bérrendszer miatt húzott el a román minimálbér is Magyarország mellett.
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának keretei között november 15-ig konkrét tervet kell kidolgozni az uniós minimálbérről szóló irányelv hazai gyakorlatba való átültetéséről. Ennek érdekében a Munkástanácsok már közzé is tette álláspontját a minimálbér-rendszer átalakításáról és jövő évi mértékéről.
A közelmúltban ünnepélyes, de ugyanakkor kötetlen baráti keretek között köszöntötte az FRSZ vezetősége és tagszervezetének titkára Dr. Gere Zoltán urat, a Kölcsei Határrendész Tagszervezetünk, egyben az FRSZ oszlopos és alapító tagját, aki a nyugdíjkorhatár betöltésével július 31-ével nyugállományba vonult.
Az ORFK gazdasági főigazgatója válaszolt a munkáltatói kölcsönnel és a ruházati ellátással kapcsolatos problémákat felvető megkeresésünkre. Részletek az alábbiakban.
Az idei évben először került sor a Belügyi Érdekegyeztető Tanács (BÉT) ülésének megtartására, melyen a minisztérium tájékoztatást adott a katasztrófavédelemnél dolgozókat érintően bevezetett hatósági vezénylésről. A szakszervezetek természetesen ismételten kezdeményezték az illetmények és az egyéb juttatások emelését.
Megkereséssel fordultunk az ORFK gazdasági főigazgatójához, mivel a tagjainktól kapott információk szerint problémák merültek fel a munkáltatói kölcsön folyósításával és a ruházati ellátással kapcsolatban.
A Magyar Közlöny napokban megjelent 66. számában került kihirdetésre a 2024. évi XXIX. törvény, ami a Hszt.-t érintően is tartalmaz módosító rendelkezéseket. A közeljövőben hatályba lépő rendelkezések bevezetik a hatósági vezénylés (hivatásos állomány), illetve hatósági kirendelés (rendvédelmi alkalmazottak) jogintézményét.