Aki azt gondolta, hogy a rendvédelmi illetményalap év elején beígért 10 %-os emelése a koronavírus járvány miatt maradt el, az sajnos tévedett! Az Országgyűlés ugyanis néhány nappal ezelőtt – a rendvédelmi szakszervezetekkel való egyeztetés nélkül – elfogadott egy 53 oldalas salátatörvényt, melyben az illetékekről szóló törvénytől kezdve, a vízgazdálkodáson és a vadgazdálkodáson át, a Hszt-ig bezárólag 37 törvényt módosítottak. Véleményünk szerint ebben a módosításban a rendvédelmi illetményalap emeléséről is rendelkezhettek volna, miként azt a BM januárban kilátásba helyezte. Mivel ez elmaradt, és a jövő évi költségvetésben is a jelenlegi (egyébként már 14 éve változatlan) összegű illetményalappal számoltak, ismét ködbe veszni látszik a hivatásos állomány illetményének régóta esedékes rendezése.
A Hszt. módosítás részletei az alábbiak:
A Magyar Közlöny 125-ös számában megjelent az egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosításáról szóló 2020. évi XXXI. törvény, amely egyebek között a Hszt.-t is módosítja. Bizonyos módosítások, változások még az idei évben (július 1. hatállyal, míg mások a jövő évtől, 2021. január 01-től) hatályosak. Sajnos a várt és ígért rendvédelmi illetményalap emelésről nincs szó a megjelent törvényben, és a személyi állomány szempontjából igazából csak egyetlen pozitív rendelkezést rögzít, az otthoni munkavégzés törvényi szintű szabályozását, ami lássuk be egy kicsit későn is érkező szabály, mivel igazán nagy szükség a márciusban kihirdetett veszélyhelyzet és az azzal összefüggő kormányzati intézkedések (óvodák, iskolák bezárása…) idején lett volna a home office megteremtésére! A most megjelent törvényben szereplő egyéb Hszt. módosítások a rendvédelmi dolgozók szempontjából inkább csak hátrányos változásokat eredményeznek. A közérdeklődésre számot adó változásokat az alábbiakban összegezzük.
2020.07.01.-től életbe lépő változások
Új jogintézményként bevezetésre kerül az otthoni munkavégzés, de csak a hivatásos állomány tekintetében. A törvényi szabályozás szerint az otthoni munkavégzést az állományilletékes parancsnok engedélyezheti, ha azt a szolgálati feladat jellege lehetővé teszi. A részletszabályok megalkotását a törvény az országos rendőrfőkapitány hatáskörébe utalja.
Rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony a jövőben határozott időre is létesíthető: erre a törvény alapján helyettesítés, illetve meghatározott feladat ellátása céljából kerülhet sor. Ez a Kjt.-vel egyezően kerül szabályozásra. A határozott idős foglalkoztatás időtartamát a jogszabály nem maximalizálja. Kiemelendő, hogy a „meghatározott munka elvégzése, vagy feladat ellátása” a következetes joggyakorlat alapján az ún. projektmunkákat jelenti jogszerűen (pl.: egy közbeszerzési eljárás lefolytatása), és egy egyébként folyamatosan felmerülő feladatot nem lehet meghatározott feladatként minősíteni, ennek okán pedig határozatlan idejű jogviszonyban kell foglalkoztatni az érintettet.
A rendvédelmi alkalmazott jogviszonya „elfogadhatatlan” minősítésű teljesítményértékelés esetén munkáltatói felmentéssel megszüntethető.
A rendvédelmi alkalmazottak által teljesített készenlét díjazásával kapcsolatos szabályok is módosulnak. Jobban mondva pontosításra kerülnek! A jelenleg hatályos szabályokat tekintve szakszervezetünk álláspontja szerint a Hszt., illetve a 4/2019. (III. 11.) BM rendelet egymásnak ellentmondva rendelkezik a készenlét idejére folyósítandó díjazás összegét illetően. Míg ugyanis a Hszt. a teljesített készenléttel arányban álló szabadidős, illetve annak elmaradása esetén pénzbeli megváltást (arányos illetmény) ír elő, addig a BM rendelet szerint a teljesített készenlétért csupán óránként az illetményalap 0,25 %-a összegű díjazás folyósítható. Szakszervezetünk álláspontja szerint a Hszt., mint magasabb szintű jogszabály alapján kellett volna eddig is megtörténnie a készenlét ellentételezésének, amire hónapokkal ezelőtt a rendőrség vezetésének figyelmét is felhívtuk, azonban az ORFK a kialakult rendőrségi elszámolási renden nem változtatott.
A 2020.07.01-től hatályba lépő jogszabály pontosítás álláspontunk szerint szakszervezetünk jogértelmezését támasztja alá, ezért a 2019.02.01. óta a Hszt.-vel ellentétes készenléti elszámolás miatti igényérvényesítést jogilag esélyesnek tartjuk.
A Hszt.-ben lerögzítésre kerül, hogy a rendvédelmi alkalmazottakat betegszabadság esetén (naptári évente 15 munkanap) díjazásként a távolléti díj 70 %-a illeti meg. A rendvédelmi igazgatási jogviszony 2019.02.01-jei bevezetésekor a jogalkotó „megfeledkezett” az említett csökkentett díjazás szabályozásáról, ily módon szakszervezetünk álláspontja szerint 2019.02.01-től a jelen törvénymódosítás 2020.07.01-jei hatálybalépéséig terjedő időszakban a betegszabadság ellentételezése csak is 100 %-ban tekinthető jogszerűnek. Ezt még tavaly jeleztük is a rendőrség vezetése irányába.
Amennyiben az említett időszakban a betegszabadság idejére folyósított díjazás 70 %-os, vagy netán még annál is alacsonyabb mértékben történt, és azt azóta sem korrigálták, úgy a munkáltatói eljárással/elszámolással szemben álláspontunk szerint eséllyel lehet jogvitát kezdeményezni.
A kifogástalan életvitel ellenőrzéséhez történő hozzájáruló nyilatkozat visszavonása nem eredményezi a jövőben a jogviszony (se Hszt., se Riasz.) törvény erejénél fogva történő megszűnését). A Hszt. módosítással nyilvánvalóan a „gyors” leszerelés lehetőségét kívánta kizárni a jogalkotó, mivel így egyértelműen tovább húzódhat a dolgozó távozása!
2021.01.01-től bekövetkező változások:
Változnak a hivatásos szolgálati jogviszonyban állókra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok: vezető tisztségviselői, felügyelő bizottsági tagság alapvetően csak önkormányzati, illetve állami tulajdonba tartozó – de legalább 50 %-os állami befolyással bíró – gazdasági társaságban tölthető be, és természetesen ez esetben is előírás a bejelentési kötelezettség.
A Hszt. módosítás az egészségi, pszichikai, illetve fizikai alkalmassági vizsgálattal összefüggő adatkezelési szabályokat is érinti, de vélhetően miniszteri rendelet szintjén további részletszabályok megalkotására fog sor kerülni. Mint ismeretes, az e tárgyban jelenleg hatályban lévő jogszabály az 57/2009. (X. 30.) IRM-ÖM-PTNM együttes rendelet, ami fölött bizony eljárt az idő: hogy csak a legalapvetőbb, de nyilván az egyik legfontosabb jogi szabályozási anomáliát említsük: a hivatásos szolgálat felső korhatárának megemelkedésével az éves fizikai felmérésre kötelezetti életkor is megemelkedett a korábbi 50 évről 56 évre. Az életkori határ kitolódásával azonban nem kerültek módosításra a fizikai követelmények: ugyanaz az elvárás egy 55 éves kollégával szemben, mint egy 41 évessel. Reméljük, hogy egy új BM rendeleti szabályozás keretében ez a régóta húzódó probléma végre rendeződni fog.
FRSZ Jogsegélyszolgálat