A Rendőrségi Érdekegyeztető Tanács (RÉT) 2021. 12. 20-ai ülésén az ORFK részéről: Kovács István r. vezérőrnagy gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes úr, dr. Pozsgai Zsolt r. vezérőrnagy személyügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes úr, dr. Boros Gábor r. ezredes úr, az ORFK Hivatal Jogi Főosztály vezetője és dr. Czene Csaba r. alezredes úr, az ORFK Személyügyi Főigazgatóság Humánigazgatási Szolgálat Személyügyi Főosztály vezetője vettek részt. Szakszervezetünket az ülésen Pongó Géza főtitkár úr képviselte.
Az ülésén megvitatott kérdésekről az alábbiak szerint tájékoztatom tagságunkat.
1.) 2022. évi személyi juttatások, illetve esetleges idei év végi jutalom
Az ülésen tájékoztatást kértünk a személyi állomány (hivatásos, rendvédelmi alkalmazott, munkavállaló) 2022. évre tervezett/várható személyi juttatásairól (illetményemelés, cafetéria keret emelés, fegyverpénz, stb.), továbbá arról, hogy esetleg még az idei év végén számíthatnak-e a kollégák valamilyen külön juttatásra, ahogy arra más testületeknél, szervezetknél sor kerül(t): pl. honvédségnél, Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságnál.
Az ülésen elhangzott ORFK tájékoztatás szerint a hivatásos állomány 2022. január 01-től 11 %-os illetményemelésben részesül.
A fegyverpénzre vonatkozó jogszabály még nem jelent meg, de a mai napon miniszterelnök úr a közösségi oldalán bejelentette, hogy a hivatásos szolgálati jogviszonyban állók részére kifizetésre kerül a 6 havi illetmény. A kifizetés részletei (konkrétan milyen dátummal – a médiahírek szerint februárban – és feltételekkel – így pl. hogy az illetmény nélküli szabadság kizáró ok lesz-e – fog ez megtörténni) megjelent jogszabály hiányában továbbra sem ismertek.
A rendvédelmi alkalmazottakat érintően 2022-ben is 5 %-os illetményemelésre hangzott el ígéret, de ez a jövő évben sem egységes emelést jelent. Ahogy korábban novemberben a belügyi érdekegyeztetésen már elhangzott, a Riasz.-osok bértáblájának sávhatárai emelkednek 5 %-kal, ami tehát azt jelenti, hogy akinek az illetménye nem éri el a kötelező törvényi minimumot, az biztos fog emelésben részesülni, viszont akinek a bére a sávhatáron belül mozog, az a munkáltatói mérlegeléstől és nyilván a teljesítményértékelés eredményétől függően részesülhet emelésben.
A munkajogviszonyban foglalkoztatottak közül is garantáltan csupán azok számíthatnak béremelésre, akiknek a havi bére a jövő évi minimálbér/garantált bérminimum szintjét nem éri el. A kötelező béremelésen kívüli illetményrendezésre ígéret nem hangzott el, az ORFK képviselői úgy nyilatkoztak, hogy meg fogják vizsgálni, hogy mire van/lesz keret 2022-ben.
Az éves cafetéria keret (bruttó 200.000,- Ft) az ülésen elhangzott ORFK tájékoztatás szerint ugyancsak nem fog változni.
Az ülésen elhangzottak szerint nem áll a rendőrség rendelkezésre pénzügyi fedezet egy év végi „jutalmazás” kivitelezésére sem!
2.) Kötelező védőoltás
Az ülésen elhangzott ORFK tájékoztatás szerint a 2021. december 15-ei határidőbe sorolt (ügyfelekkel rendszeresen találkozó) foglalkoztatottak esetében 100 %-ban teljesült a jogszabályi előírás, azaz nem kellett senki esetében a munkáltatónak a kötelező illetmény nélküli szabadságra küldést alkalmaznia.
A „nem ügyfelező” személyi körbe tartozók tekintetében a pontos (végleges) oltási határidő továbbra sem ismert. Az ORFK képviselőinek tájékoztatása szerint a tárgybani belügyminiszteri döntésről (BM utasítás november 30-ában határozta meg a miniszteri döntésre felterjesztés határidejét) még nem kapott visszajelzést a rendőrség. Amint ez megtörténik, úgy a kollégák értesítésére is sor fog kerülni.
Az esetlegesen alkalmazandó illetmény nélküli szabadságolást illetően az ülésen annyi kiegészítő információ hangzott el az ORFK részről, hogy a fizetés nélküli szabadságra küldésre a kormányrendelet alapján egyoldalú munkáltatói intézkedéssel sor kerülhet, ahhoz nem kell dolgozói beleegyezés.
A kényszerű illetmény nélküli szabadság ideje alatt a foglalkoztatási törvények (hivatásos és Riasz.-os állomány esetében a Hszt.) szabályai szerint kerül sor a más kereső tevékenység iránti kérelmek elbírálására. Az illetmény nélküli szabadság ideje alatt egyébiránt az érintettek a saját státuszukon maradnak, tehát nem kerülnek rendelkezési állományba.
3.) Bér- és létszámkimutatások
Kimutatást kértünk a rendőrségi dolgozók átlagilletményéről, állománykategóriánkénti bontásban (tiszt-tiszthelyettes-rendvédelmi alkalmazott-munkavállaló), erre vonatkozó konkrét adatokat azonban az ORFK nem szolgáltatott, csupán annyi hangzott el az ülésen, hogy a rendőrségi átlagbérek markánsan a minimálbér fölött vannak. Tájékoztatást kértünk az ORFK-tól a hivatásos szolgálati jogviszonyban foglalkoztatottak fluktuációjára vonatkozóan is.
A tiszthelyettesi létszám alakulását illetően külön is megemlítettük a Heves Megyei Rendőr-főkapitánysággal folytatott levelezésünket, melyben konkrétan a Gyöngyösi Rendőrkapitányság Közrendvédelmi Osztály Járőr- és Őrszolgálati Alosztály rendszeresített és betöltetlen járőr, járőrvezetői létszámhelyeiről, létszámáról kértünk adatokat, azt azonban a Heves MRFK vezetője indokolás nélkül nem bocsájtotta rendelkezésünkre. Ezen előzményekre hivatkozással kértük az igényelt adatok rendelkezésünkre bocsájtását, illetve annak kapcsán a járőr, járőrvezetői létszámot illetően az országos státusz,- illetve létszámadatok megadását is, mivel tapasztalataink (szakszervezetünk képviseletében a kinevezéstől eltérő feladatellátásért indított jogviták) szerint a járőr, járőrvezetői létszámhiány országos probléma!
Az ORFK adatszolgáltatása szerint 2021-ben 1284 fő hivatásos szolgálati jogviszonyban álló szerelt le (50 %-uk lemondással, illetve közös megegyezéssel), ezzel szemben 671 fő felvételére került sor, tehát az idei évi létszámcsökkenés 613 fő (a kb. 35000 fős hivatásos állományt tekintve 1,75 %).
Tájékoztatást kértünk a hivatásos, főként a közterületi szolgálatot ellátó közbiztonsági szakterületi tiszthelyettesi állomány (járőr, járőrvezető, járőrparancsnok, stb.) létszámhelyzetére vonatkozóan: országosan és megyékre lebontva a rendszeresített létszámhelyek hány %-a betöltetlen, igaz-e, hogy a közrendvédelmi szolgálatok 30 %-os vagy még azt is meghaladó létszámhiánnyal „működnek”. Egyre több kolléga fordul hozzánk jogi képviseletért a beosztásuktól eltérő foglalkoztatás miatt, melynek hátterében nyilvánvalóan az előbb említett létszámhiány áll.
Az ORFK képviselőinek nyilatkozata szerint a létszámfeltöltöttség nagyságrendileg 90 %-os.
4.) Munkáltatói lakáskölcsön összeghatár emelés anomáliák
A lakáscélú munkáltatói kölcsönről szóló 44/2012. (VIII. 29.) BM rendelet márciusi módosításával a lakáscélra adható munkáltatói kölcsön összeghatára végre jelentősen megemelésre került a korábban adható 5 millió Ft-ról 20 millió Ft-ra. Sajnos az örömbe üröm vegyül, mivel mint kiderült a rendőrség éves költségvetési keretét nem emelték, így hiába az 1 főnek adható összeghatár növekedése, ha a felosztható keret nem változik. Így, ha egy-két kolléga többet kapna, akkor az csak azon az áron valósítható meg, hogy valakinek/valakiknek meg már nem tudnak adni.
Nyilván ez az előbb vázolt probléma felsőbb szinten orvosolható, melynek érdekében természetesen szakszervezetünk is megpróbál minden tőlünk telhetőt megtenni, de a témával kapcsolatban felmerült más anomália is. Úgy tudjuk, hogy a BM rendelet szerint akár 20 millió Ft-os adható kölcsönösszeg az Szja.tv. miatt is akadályba ütközik, mivel 10 millió Ft feletti munkáltatói kölcsönösszeg után a munkáltatónak már jelentős adófizetési kötelezettsége keletkezik, így nem valószínű, hogy a kollégák számíthatnának 10 millió Ft-nál magasabb összegű támogatásra. Kértük a fent leírtak kivizsgálását, illetve a szükséges intézkedések megtételét.
Az ülésen elhangzott ORFK tájékoztatás szerint a jogszabály szerinti emelt lakáskölcsön összeget (20 millió Ft) az állományból senki sem igényelte meg, sőt évről-évre az a tendencia, hogy a rendőrségnek lakástámogatási célra utalt keretösszeg nem kerül felhasználásra (megigénylésre a kollégák részéről), így annak olykor nem is kis hányadát utólag vissza is kell, hogy utalja a rendőrség.
Erre reflektálva az ülésen elmondtuk, hogy mi, ezzel ellentétben, olyan jelzéseket kapunk megyei rendőr-főkapitányságoktól, hogy nincs elég keretük a dolgozói igények maradéktalan kielégítésére. Véleményünk szerint az ORFK és a rendőri szervek között e téren hatékonyabb párbeszédre lenne szükség.
A 10 millió Ft feletti adózási problémával kapcsolatban az ülésen Kovács István r. vezérőrnagy úr elmondta, hogy valójában a jegybanki alapkamat (jelenleg 4 %) és a munkáltatói kölcsön kamata (0 %) közti különbözet vonatkozásában van adózási teher a munkáltatón, de ez nem ró vállalhatatlan anyagi terhet a rendőrségre. Ők, mármint az ORFK inkább azt érzékelik, hogy az előzőekben említettek szerint nem kerül maradéktalanul felhasználásra a biztosított pénzügyi keret összeg.
5.) Ruhapénz elszámolás
Gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes úrnak év közben jeleztük azon problémát, hogy rendőri szervenként eltérő hozzáállás tapasztalható a ruhaszámlák elfogadását illetően. Van olyan megye, ahol ugyanazon sportruházati áruházlánc számítógépes számláit elfogadják, míg más megyében nem. Kovács István r. vezérőrnagy úr válaszlevéléből az derült ki, hogy a problémát az okozza, hogy a pénztárgép által nyomtatott számla egyes termékek esetében csak az adott ruházati termék „fantázianevét” és egy kódszámot tüntet fel, de hogy az pl. póló, cipő, stb., azt nem.
Álláspontunk szerint rugalmasabb munkáltatói hozzáállással kiküszöbölhető lennének a kollégákat ért kellemetlen és indokolatlan hátrány okozások: ha egyszer egy ruhaszámla a NAV által is elfogadott számlaprogrammal készül – ami úgy van megírva és működtetve, ahogy, így arra a kollégáknak ráhatása nincs – akkor a megfelelő létszámú apparátussal rendelkező munkáltatói szervezet oldja meg a felmerült problémát (csak egy tipp: a google keresőbe beírva az internet is kiadja, hogy pl. a „Nike Tanjun Sn23” termék az egy sportcipő) és ne a kollégákat hozza nehéz helyzetbe: mit csináljanak, hova menjenek, hogy a ruhapénz célhoz kötött felhasználását igazolni tudják. Kértük, hogy a rendőrség vezetése tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a jövőben egységesen és rugalmasan valósuljon meg a ruhapénz elszámolás valamennyi rendőri szervnél.
Gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes úr az ülésen elmondta, hogy a rendőri szervek a közelmúltban eligazítást kaptak a jövő évi ruhapénz elszámolásra vonatkozóan.
Bízunk benne, hogy jövőre nem fognak megismétlődni az idei év problémái.
6.) Rendvédelmi alkalmazottak, munkavállalók jubileumi jutalma
A korábbi közalkalmazotti jogállás 2019.02.01-től rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonnyá történő átalakítása óta sarkalatos problémát jelent a jubileumi jutalom kérdése mind a rendvédelmi alkalmazottak, mind a munkavállalók esetében.
A munkavállalóvá átminősített volt közalkalmazottak elveszítették az addig megszerzett szolgálati éveiket, és hiába dolgoznak a közszférában 25 vagy több éve, jubileumi jutalomra ők már nem számíthatnak. Ez nyilvánvalóan méltánytalan velük szemben. Ismételten kezdeményezzük a közalkalmazottból munkavállalónak visszamenősített kollégák elveszített jubileumi jogosultságának visszaállítását.
A közalkalmazottból rendvédelmi alkalmazottnak átminősített kollégák esetében is vannak anomáliák a jubileumi jutalmat illetően. Így például vannak kollégák, akik még a közalkalmazotti időszakban elérték a 35 év közszférában eltöltött időt, de mivel a Kjt. a 35 éves jubileumi jutalmat nem intézményesítette, így nem részesültek ezen a jogcímen anyagi elismerésben. A Hszt. a rendvédelmi alkalmazottak esetében is biztosítja a 35 év után járó jubileumi jutalmat, de az ugyebár csak a 2019. 02. 01-től elért 35 év szolgálati idő esetén kerül kifizetésre. Vannak azonban kollégák, akik 2019.02.01-jén már a 35 év időn túl voltak, de még nem töltötték be a 36 évet, vagyis mondhatjuk, hogy 35 betöltött évvel rendelkeztek 2019. 02. 01-jén, igaz már a 36. évben járva.
Kértük felmérni, hogy országosan hány főt érint az, hogy 2019. február 01-jén 35 évnél több közszférás szolgálati idővel rendelkezett, és részükre a 35 év után járó jubileumi jutalom, vagy azzal egyenértékű pénzbeli juttatás kifizetését eszközölni szíveskedjenek.
Az ülésen elhangzott ORFK álláspont szerint a szóban forgó jubileumi jutalmakat illetően a jogszabályi háttér hiánya jelenti a legfőbb problémát (ha lenne is rá pénzügyi fedezet, nincs jogalap a kifizetésre), így bár az érintett személyi kör felmérésétől az ülésen nem zárkóztak el, azonban a remélt kifizetésekre több mint valószínű, hogy továbbra sem fog sor kerülni.
7.) Sport 2 óra kiadási problémák
Örökzöld probléma a heti 2 óra sportcélú munkaidő-kedvezmény kiadása, pontosabban dolgozói szempontból kedvezőtlen kiadása, de akár épp a ki nem adása. Gyakorta érkezik szakszervezetünkhöz olyan jelzés, hogy az adott szolgálati helyen nem biztosítják a kollégák részére a heti 2 óra sport igénybevételének lehetőségét. Azt is jelezték a tagjaink, hogy a 2 óra munkaidőkedvezményt úgy „kapják meg”, hogy egy éjszakai szolgálatot követően délutánra írják be a szolgálattervezetbe a 2 óra sportcélú munkaidőkedvezményt. Ez azonban nyilvánvalóan nem egyenértékű azzal, mintha egy adott pl. 12 órás szolgálat terhére kapná meg a kolléga a 2 óra munkaidő-kedvezményt. Kértük, hogy az ORFK hívja fel a rendőri szervek vezetőinek a figyelmét a heti 2 óra sportcélú munkaidő-kedvezmény biztosításának jogszerű, de ugyanakkor a dolgozói igényekhez igazított gyakorlatának alkalmazására.
Az ORFK képviselői az ülésen elmondták, hogy a sportcélú munkaidő-kedvezmények kiadása a rendőri szerveknél a tapasztalataik szerint a vonatkozó előírások betartásával történik.
8.) Terhelt mozgását nyomon követő technikai eszköz használatával kapcsolatos feladatellátás
Információink szerint országosan nem egységesen történik a 15/2018 (VI. 15.) IM rendelet szerinti „lábbilincs” (terhelt mozgását nyomon követő technikai eszköz) telepítésével, elhelyezésével összefüggő feladatok végrehajtása. A legtöbb főkapitányságon hivatásos szolgálati jogviszonyban állók látják el a feladatot, de néhány szolgálati helyen annak ellátását a rendvédelmi alkalmazotti szolgálati jogviszonyban foglalkoztatottakra hárították át, illetve kezdik áthárítani, egyre inkább figyelmen kívül hagyva a dolgozói szándékot, vagyis egyoldalú munkáltatói feladatmeghatározással, munkavállalói beleegyezés nélkül. A rendőri jelenlét nyilvánvalóan elengedhetetlenül szükséges ezen feladat végzése során – úgy tudjuk, hogy ezt biztosítják is – így a rendvédelmi alkalmazottak úgy tudjuk nem ritkán presszionált feladatba bevonásának indokoltsága megkérdőjelezhető. Véleményünk szerint szakmai szempontból sem megalapozott a heterogén feladatszervezés. A leírtak alapján a témában szakmai felülvizsgálatot kértünk.
Az ülésen az ORFK képviselői elmondták, hogy a feladat ellátása nincs foglalkoztatási jogviszonyhoz kötve, vagyis hivatásos és rendvédelmi alkalmazott is elláthatja, amennyiben a szükséges szakképzettsége/ismerete megvan a feladat elvégzéséhez, és a feladatszabás a munkaköri leírásokban is szerepel.
9.) Pápalátogatás biztosításában résztvevők jutalmazása
Az ülésen jeleztük, hogy visszásra sikerült a biztosításban részt vett állomány jutalomban részesítése. Bár a BM tájékoztatása szerint több mint 4800 fő kapott 1 havi illetménynek megfelelő jutalmat, azonban a gyakorlatban voltak, akik több napra akár vidékről felvezényelve vettek részt a feladatban és nem kaptak semmit, míg volt olyan, aki csak 1 nap, de pont a pápa közlekedési útvonalán volt szolgálatban, és megkapta. Kértük a jutalomból kimaradt, de a feladatban részt vett valamennyi kolléga esetében az utólagos kompenzáció megtételét.
Az ülésen elhangzott ORFK tájékoztatás szerint a pápa budapesti látogatásának konkrét napján (2021.09.12.), és kifejezetten Budapesten szolgálatot teljesítők részesülhettek jutalomban, az elismerésben részesítendő konkrét személyeket pedig az állományilletékes parancsnokok választották ki, az erre vonatkozó döntést ők hozták meg. A jutalomban részesítés mindazonáltal munkáltatói mérlegelési jogkörbe tartozó döntés, a jutalom elosztása pedig ennek megfelelően történt.
10.) CSED járulékmentessége a hivatásos állomány vonatkozásában
Az ülésen az ORFK képviselői elmondták, hogy a CSED (csecsemőgondozási díj) járulékmentessé tételével összefüggésben a rendőrség megkereste a Magyar Államkincstárt, hogy a hivatásos szolgálati jogviszonyban állókra is alkalmazhatóak-e a megváltozott (kedvező) szabályok, azonban a MÁK jogi álláspontja szerint a hivatásos szolgálati jogviszonyban állókra nézve a Hszt. rendelkezési az irányadóak, ők a Hszt. alapján jogosultak az egészségbiztosítási ellátásokra (a Hszt. szerint távolléti díjjal folyósított szülési szabadság jár és nem CSED). Ily módon a Hszt. módosítása szükséges ahhoz, hogy a jelenleg fennálló különbségtétel megszűnjön. De hogy sor kerül-e és mikor a Hszt. említett módosítására, arra nézve ígéret nem hangzott el, csupán annyi, hogy a Hszt. ilyen irányú módosítását a rendőrség is támogatja. Valószínű azonban, hogy, mint sok minden más probléma, ez is a szakmai felettes szervek akaratán fog múlni.
11.) Miskolci HIK munkaeszközök állapota
Felhívtuk a figyelmet a Miskolci Hívásfogadó Központ irodai székei (forgószékek) cseréjének szükségességére. A székek jó része nemcsak, hogy esztétikailag kifogásolható, de már balesetveszélyes is. A probléma szemléltetéséhez mellékelünk egy fénykép dokumentációt is. Kértük a Miskolci HIK munkaeszközeinek felülvizsgálatát és a szükséges cserék végrehajtását.
Pongó Géza főtitkár sk.