logo

FRSZ javaslatok a BM-nek

2022.12.19.

1.) Rendvédelmi alkalmazottak és munkavállalók béremelése

Külön napirendi pont keretében kértük megtárgyalni a Riasz.-os és munkavállaló kollégák illetményének soron kívüli emelését, bérfelzárkóztatását.
Míg ugyanis a hivatásos állomány az idén részesült:

  • februárban fegyverpénzben (6 havi illetmény)
  •  01.01-től a korábbi 10 %-ról 21 %-ra nőtt a kiegészítő juttatás havi összege,
  • illetve 09.01-től a hivatásos pótlék mértéke is jelentősen, több mint háromszorosára emelkedett.

Ezzel szemben a Riasz.-os és munkavállalók bére alig emelkedett, legfeljebb a minimálbér/garantált bérminimum összegének módosulása, illetve a Riasz.-os kollégák esetében az előző évi teljesítményértékeléstől függő max. 5 %-os illetményemelés valósult meg a nem hivatásos állományú rendvédelmi dolgozók körében.

A Riasz.-os és munkavállaló kollégák béremelése érdekében petíciót is indítottunk, amit közel 10 ezren írtak alá, és azt október 20-án átadtunk a Belügyminisztérium képviselőinek.

2.) Hivatásos állomány 2024-re tervezett béremelésének (hivatásos pótlék emelésének 2. üteme) időbeli előrehozatala

Bár az idén a hivatásos állomány illetménye több lépésben (a kiegészítő juttatás 10 %-os mértéke január 01-jétől 21 %-ra nőtt, februárban kifizetésre került a 6 havi illetmény összegének megfelelő fegyverpénz, szeptember 01-jével átlagban több mint 3-szorosára emelkedett a hivatásos pótlék mértéke) felemelésre került, azonban az infláció és a megélhetési költségek emelkedése ugyancsak folyamatos, melynek okán már a jövő évben szükségesnek tartjuk a bérek ismételt emelését valamennyi rendvédelmi foglalkoztatott, így a hivatásosok esetében is, akár két lépcsőben (az emelés egy részét, %-át már 2023-ban kapja meg az állomány), vagy időbeli csúsztatással (nem január 1-jétől, hanem évközbeni dátummal) hajtsák végre a hivatásos pótlék mértékének újabb emelését.

A hivatásos pótlék emelésével kapcsolatban felhívjuk a figyelmet az alábbi problémára. Számos tiszthelyettes kolléga az állományból jelentkezve tanul a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (úgynevezett kettős jogállású hallgatók), ők azonban nem részesülnek emelt hivatásos pótlékban, így az egyre emelkedő megélhetési költségek miatt hátrányosabb helyzetben vannak. Kérjük az említett személyi körbe tartozók problémájának kivizsgálását és orvoslását.

3.) Szenior foglalkoztatottak hátrányos megkülönböztetése

Az ülésen jeleztük azt is, hogy a szenior állományban foglalkoztatottakat a különböző juttatások szempontjából ellentmondásosan és hátrányosan kezelik: az idei 6 havi fegyverpénzből pl. kimaradtak, ugyanakkor a 13.havi nyugdíjban sem részesülhettek, mert bár a szolgálati járandóságukat kapják (15 %-os levonástól mentesen), de azt nem, mint „nyugdíj”, azaz szolgálati járandóság, hanem mint Hszt.-s díjazás, így nem számítanak nyugdíjasnak. Vagyis, attól függően, hogy milyen juttatásról van szó, nyugdíjasok vagy nem nyugdíjasok!

Tekintettel arra, hogy nem túl jelentős létszámról van szó – száz fős nagyságrendű lehet az ezen személyi körbe tartozók létszáma – kértük, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet ezen foglalkoztatotti körbe tartozókra, akik a munkájukkal ugyancsak értékes pillérei a rendvédelmi gépezetnek. A szakma és a testület iránti lojalitásuk okán megérdemelnék, hogy egyenrangúan kezeljék őket a többi rendvédelmi dolgozóval.

4.) Önként vállalt túlóra, megbízási díj (Hszt. módosítás)

A Magyar Közlönyben még a BÉT ülés előtt megjelent 2022. évi L. törvény a Hszt. számos rendelkezését érdemben és jelentősen módosítják, melyek tekintetében hiányoljuk, hogy nem került sor a szakszervezetekkel előzetes tájékoztatásra, egyeztetésre.

a.) önként vállalt túlszolgálat/túlmunka (hivatásos, rendvédelmi alkalmazott), akár 16 órás napi szolgálatteljesítési idő

A Hszt. szerinti általános éves túlórakereten felül évi 150 óra további túlóra teljesítésére nyitna lehetőséget a Hszt. módosítás mind a hivatásos mind a rendvédelmi alkalmazotti állomány körében.
Bár a törvényszöveg szerint erre kizárólag dolgozói hozzájárulással, a munkáltatóval kötött megállapodással kerülhet sor, azonban aggályosnak tartjuk, hogy a nyilvánvaló alá-fölérendeltségi helyzetből adódóan, ami a munkavállaló-munkáltató viszonyából ered, a kollégák presszionálva lesznek a többlet túlórák vállalásának aláírásában, azaz végső soron az „önkéntesség” a gyakorlatban „kényszerűség” lesz.
Jogilag is aggályosnak tartjuk, hogy az 1 évre tervezett konstrukció (önkéntes túlóra) alapjogokat is veszélyeztet, mint a „pihenéshez való jog”!

Véleményünk szerint ugyancsak veszélyt hordoz magában az, hogy a jövő év elején hatálybalépő Hszt. módosítás a jelenlegi napi 12 óra helyett akár 16 órás szolgálatteljesítési idő alkalmazására is lehetőséget biztosít, amivel ugyan valóban csökken a pl. havi szolgálatteljesítési napok száma, de az egy napon belüli igénybevételt, elfáradást jelentősen fokozza!

b.) megbízási díj

A Hszt. módosítás érintené a megbízási díj jelenlegi szabályait, mégpedig oly módon, hogy ha a kinevezés szerinti beosztás mellett, de a szolgálati időn belül, bármilyen más munkakörbe tartozó, de a végzettségnek, képzettségnek megfelelő feladatot is el kell látnia a hivatásos állomány tagjának, akkor azért a jövőben nem járna anyagi ellentételezés (megbízási díj).

A tervezett módosítás a beosztások kiüresedéséhez vezetne, mert ezzel a szabállyal végső soron értelmetlenné válik pl. nyomozó, vizsgáló, járőr, körzeti megbízott, stb. munkakörökről beszélni, mert a felsőfokú végzettségű rendőrrel bármilyen tiszti, míg a rendészeti szakközépiskolai végzettségű rendőrrel bármilyen tiszthelyettesi/zászlósi rendőri munkát el lehet láttatni munkaidőn belül anyagi ellentételezés nélkül.
A tervezett jogszabálymódosítás a bíróságok ítélkezési gyakorlatával is teljességgel összeegyeztethetetlen.

Az említett jelentős Hszt. módosítási tárgykörök ismételten megerősítik azon, álláspontunk szerint jogos szakszervezeti elvárást, hogy a jövőben az ilyen húsbavágó, a személyi állomány nagy részét és érdemben érintő jogszabálymódosítások előkészítésébe az érdekképviseleteket konstruktívabban vonják be.

5.) Átrendelt, berendelt állomány ellátása (élelmezés, elhelyezés), szociális juttatások, munkabiztonsági,- egészségügyi problémák

Több szolgálati helyről is érkezett jelzés szakszervezetünkhöz arra vonatkozóan, hogy pl. a határra „vezényelt” kollégák az utazási napokon (oda,- illetve visszaút) egyáltalán nem kapnak élelmezési ellátást, de a szolgálati napokon is csupán 2-szeri ellátmányt biztosítanak a részükre.

Ugyancsak az élelmezési ellátás körébe tartozóan jelezték felénk a kollégák, hogy pl. képzési feladatra történő berendelés esetén sem biztosítanak részükre élelmezési ellátást (pl. a Készenléti Rendőrséghez augusztusban légijárműkezelő képzésre történt berendeléskor), arra való hivatkozással, hogy a rezsicsökkentés megvédése, illetve a honvédelmi célok teljesítése okán elrendelt költségvetési intézkedések miatt szűkösebb a rendőrségi költségvetés! Ez nyilvánvalóan nem lehet indok, mert változatlanul érvényben vannak olyan belső szabályzók, mint pl. a Rendőrség gazdálkodási szabályzata, ami berendelés, átrendelés esetén pl. napi 3-szori élelmezés biztosítását írja elő. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a példaként említett esetekben szolgálati érdekből és nem önszántukból kerül sor a kollégák elvonására az eredeti szolgálati helyükről, amit nem kellene azzal tetézni, hogy még többlet kiadások vállalására is kényszerüljenek!

Még az előzőekhez kapcsolódóan merült fel az alábbi elhelyezési probléma: a határszolgálati feladatot ellátók jellemzően konténeres, de akár más szálláson történő elhelyezésénél gyakorta probléma, hogy az elhelyezési körlet, illetve az elhelyezettek létszáma nem arányos, ami pedig közegészségügyi problémát jelent: nem megfelelő szellőzés, megbetegedési kockázat, stb., a kényelmi szempontokról nem is beszélve.

Az ülésen jeleztük azt a problémát is, ami az egyre hidegebb időjárás miatt csak tovább fog fokozódni, hogy a munkahelyek alacsony fűtöttsége (18 Celsius-fok) nemcsak, hogy a dolgozók komfortérzetét rontja, de munkaegészségügyi problémát is jelent, valamint növeli a megbetegedés kockázatát.
Példaként hivatkoztunk arra, hogy pl. a szolgálati feladatból pihenőidőre bevonuló, vagy épp szolgálati feladatról átázva-áthűlve a rendvédelmi objektumba beérkező kollégák 18 fokos helyiségben nem tudnak „felmelegedni”, illetve a ruházatukat, felszerelésüket megszárítani.
Kértük, hogy a munkahelyeken alakítsanak ki „melegedő” helyeket, irodákat, ahol akár 23-24 fokos hőmérséklet is biztosított az említett célokra.

Természetesen a megnyugtató megoldást az jelentené, ha a jogi szabályozás egyértelműen úgy határozná meg a munkahelyeken biztosítandó fűtési hőmérsékletet, hogy az intézmény fenntartók ne a minimális fűtőértéken tartásra helyeznék a hangsúlyt. Jelenleg a 353/2022. (IX. 19.) Kormányrendeletre hivatkozva a 18 Celsius-fok az általános munkahelyi hőmérséklet.

Az idei év elején megjelent új szociális ellátási norma (BM utasítás) alapján a szociális támogatások köréből ki lettek zárva a pl. közalkalmazotti, köztisztviselői állományból nyugállományba helyezettek. A probléma megoldására hónapokkal ezelőtt ígéret hangzott el a BM képviselői részéről, de hiába jelentek/jelenik meg számos jogharmonizációs jogszabálymódosítás, a jelzett és megoldani ígért probléma orvoslására mindezidáig nem került sor, ezért az ülésen ismételten szorgalmaztuk a szociális juttatások rendjének szabály módosítását.

6.) Határvadász jogállás rugalmas átjárhatóság

Az ülésen indítványoztuk a szerződéses határvadász valamint a hivatásos szolgálati jogviszony közötti átjárhatóság rugalmassá tételét, természetesen fenntartva a hivatásosok vonatkozásában előírt iskolai végzettségi minimum követelményt (érettségi végzettség).

7.) Érdekegyeztető fórumok működtetése BM és Rendőrség szintjén egyaránt

Kérjük, hogy mind a minisztérium, mind a rendvédelmi szervek, így a rendőrség vonatkozásában az ORFK rendszeresen hívja össze az érdekegyeztető fórumok üléseit (BÉT, RÉT), negyedévente legalább!
Az idei évben a december 02-ai BÉT ülés volt az első és egyetlen belügyi fórumülés, RÉT ülést pedig szintén nem hívott még össze az idén az ORFK. A BÉT ülés napján értesültünk arról, hogy a rendőrségi fórumülést december 19-ére tűzte ki az ORFK.
Kérjük, hogy a jövőben az érdekegyeztető ülésekre gyakrabban és rendszeresen (legalább negyedévente) kerüljön sor, ami remélhetőleg a BÉT együttműködési megállapodás jelenleg zajló megújítása kapcsán elhangzottak szerint a minisztérium vonatkozásában teljesülni is fog. Kérjük, hogy a munkáltatói-munkavállalói oldal rendszeres és kölcsönös párbeszédét a minisztérium is szorgalmazza a rendvédelmi szervek vezetői irányába.

8.) Keresetplafon eltörlése

Dr. Rétvári Bence miniszter-helyettes úrral, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkárával a napokban folytatott személyes megbeszélésen miniszter-helyettes úr támogatásáról biztosította a megbeszélés résztvevőit abban a kérdésben, hogy a szolgálati járandóság mellett dolgozókat jelenleg sújtó keresetplafon (éves szinten a minimálbér 18-szorosát kereshetik a nélkül, hogy a szolgálati járandóságuk szüneteltetésére kényszerülnének) eltörlésre kerüljön.
Kérjük, hogy a minisztérium is támogassa a szükséges jogszabálymódosítás realizálását.

9.) Korábban írásban elküldött indítványok, problémák

Az előző pontban is írt érdekegyeztető fórum ülések ritkulása okán számos alkalommal tártuk elő írásban a személyi állományt érintő problémákat, indítványainkat, de azokra írásban sem kaptunk választ sem a minisztérium, sem a rendőrség vezetése részéről.

a.) Cafetéria, bankszámla költségtérítés
Számos alkalommal tettünk javaslatot a rendvédelmi dolgozók évek óta bruttó 200.000,- Ft összegben maximalizált cafetéria keretének megemelésére, ami akár 450.000,- Ft is lehetne. Amennyiben a teljes személyi állomány cafetériájának megemelése nem lehetséges, úgy legalább az alacsonyabb illetményű személyi réteg (rendvédelmi alkalmazottak, munkavállalók) számára biztosítsák a magasabb cafetéria összeget.
Ugyancsak változatlanul indokoltnak tartjuk a bankszámla költségekhez biztosított munkáltatói költségtérítés összegének évi 4000,- Ft-ról az adható évi 12.000,- Ft-ra történő felemelését a teljes, de akár csak a rendvédelmi és munkavállalói személyi állományt érintően.
A cafetériát illetően a járulékterhek munkáltatói átvállalását is számos alkalommal indítványoztuk, amit továbbra is fenntarttunk.

b.) A kiemelt témák között külön is megemlíteni szükséges a Riasz. jogállásba való átmenetkor munkavállalónak átminősítettek „jubileumi jutalmának a hiányát”.
Számos alkalommal indítványoztuk, hogy jubileumi jutalomban a rendvédelmi szerveknél dolgozó munkavállalók is részesüljenek a közszférában ledolgozott éveik alapján. A jubileumi jutalom legnagyobb vesztesei a 2019. február 01-jével közalkalmazottból munkavállalóvá visszaminősített kollégák, akik a 2019. január 31. után már nem kaphatnak jubileumi jutalmat, holott megszakítás nélkül továbbra is a rendőrségen, rendvédelemi szerveknél, a köz szolgálatában tevékenykednek!

c.) 2015 óta mind a mai napig sajnálatos módon csak elvi szinten, a Hszt.-ben, azaz a jogszabály szövegében létezik a „preferált települési pótlék”, melynek gyakorlati bevezetését a Hszt. hatálybalépése óta folyamatosan szorgalmazzuk.

d.) Korábban már kezdeményeztük és változatlanul időszerűnek tartjuk a készenléti és a kiemelt készenléti pótlék jelenleg aránytalanul alacsony összegeinek felemelését: a készenléti pótlék 97,- Ft/óra (az illetményalap 0,25 %-a), ami azt jelenti, hogy egy hétvégére elrendelt készenlétért kevesebb mint bruttó 5.000,- Ft ellentételezés jár. Ez nyilvánvalóan irreálisan alacsony, nem áll arányban a szabadidő korlátozásával, a nem zavartalan pihenést nem hogy nem kompenzálja, de még csak meg sem közelíti.

e.) Ugyancsak többször kezdeményeztük, hogy a távolléti díj összegébe kerüljön beszámításra a megbízási díj összege, továbbá, hogy átrendelés esetén is a megbízás szerint tartjuk szükségesnek alkalmazni az illetmény megállapítását, vagyis, hogy amennyiben az átrendelés helyén magasabb a hivatásos pótlék mértéke, akkor az átrendelés idején ez a magasabb összeg kerüljön megállapításra és folyósításra;

f.) A hivatásos állományú gyermekes szülők munkajogi „védelmét” hathatósabban szolgáló kogens szabályok bevezetését is kezdeményeztük már korábban, és ezen indítványainkat szintén változatlanul fenntartjuk: 24 órás, illetve éjszakai szolgálatba beosztás, készenlét elrendelése, berendelés (visszarendelés) a pihenőidő/pihenőnap, stb. alatt, főként azokban az élethelyzetekben, ha mindkét szülő a rendvédelmi szerveknél dolgozik, vagy a gyermeküket/gyermekeiket egyedül nevelők vonatkozásában.

g.) A Riasz. jogállás változás óta folyamatosan szorgalmazzuk a rendvédelmi alkalmazottak szabadságának felülvizsgálatát, a lecsökkentett szabadságnapok felemelését.
Ehhez kapcsolódóan indítványozzuk a Hszt. 289/O. §-ának módosítását, pontosítását oly módon, hogy a szabadságra jogosító idők között a betegállomány is egyértelműen nevesítésre kerüljön. A Munka Törvénykönyvében is külön jogcímként van feltüntetve a keresőképtelenség, mint a szabadságra való jogosultság szempontjából munkában töltött időnek számító keresőképtelenség (Mt. 115. § (2) bekezdés e) pont).

h.) A koronavírus-fertőzés veszélynek kitett körülmények között szolgálatot teljesítő állományra nézve már korábban is kértük bevezetni a veszélyességi pótlék folyósítását.
A veszélyességi pótlék nem csak a hivatásos, hanem más foglalkoztatási jogviszonyban állók tekintetében is felülvizsgálatot és jogi kodifikációt indokol: lőkiképzők, fegyvermesterek, bűnjelkezelők, illetve a korábban már többször felterjesztett KR Légirendészet mérnöki, szerelői állománya.

i.) A „civil” állománykategóriákat illetően egyéb juttatások (nyelvpótlék, jubileumi jutalom) átfogó felülvizsgálatát és kiterjesztését is indítványoztuk már korábban. Továbbra is fenntartjuk azon véleményünket, hogy a nyelvpótlék folyósítása a rendőrség nem hivatásos szolgálati jogviszonyban álló, de munkakörüknél fogva a nyelvhasználatot igénylő foglalkozások esetében is indokolt, a hivatásosokéval arányos díjazással (pl. hívásfogadó központok dolgozói).

j.) Indítványozzuk, hogy a szolgálati járandóság folyósítása mellett iskolaőrként dolgozó kollégák szolgálati járandósága az önkéntes tartalékos katonai szolgálatot vállalókhoz hasonlóan mentesüljön az Szja. levonás (jelenleg 15%) alól.

A BM személyügyi helyettes államtitkárának írt levelünk innen tölthető le.

Archívum

Share This