A nemzetbiztonsági ellenőrzés során keletkezett biztonsági szakvéleményben rögzített személyes adat megismerhetősége vonatkozásában sem a minősítés alapjául szolgáló közérdek, sem a megismeréshez fűződő magánérdek nem élvez automatikus elsőbbséget – szögezte le az Alkotmánybíróság egy alkotmányjogi panaszt elutasító határozatában, a Jogi Fórum cikke szerint.
Az indítványozó álláspontja szerint a rá vonatkozó, személyét érintő érzékeny személyes adatait alkotmányos alapjoga megismerni. Az indítvány szerint az indítványozó alkotmányos alapjogát, a személyes adatok védelme és az információs önrendelkezési jogát, jogtalanul, észszerűtlenül és aránytalanul korlátozták, kizárták.
Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy mivel a gyakorlat a Mavtv. 11. § (2) bekezdés második mondatát akként értelmezi, hogy az szükségességi-arányossági vizsgálatot ír elő az ütköző érdekek (a személyes adatok védelméhez való jog és a minősítéssel védett alkotmányos érték) összemérésére, a támadott rendelkezés, annak a joggyakorlatban értelmezett és alkalmazott tartalmára tekintettel, megfelel az arányosság követelményének.
A jogszabály értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatosan ugyanakkor rögzíteni kell, hogy sem a minősítés alapjául szolgáló közérdek, sem a megismeréshez fűződő magánérdek nem élvez automatikus elsőbbséget.
A minősítés alapjául szolgáló (alkotmányos értéknek minősülő) közérdek és az adatmegismerési érdek (személyes adatok védelméhez való jog) közötti arányossági mérlegelés során nem hagyható figyelmen kívül, hogy az érintett a Mavtv. 11. § (1) bekezdése értelmében köteles a rá vonatkozó nemzeti minősített adat megismerése előtt írásban titoktartási nyilatkozatot tenni és a nemzeti minősített adat védelmére vonatkozó szabályokat betartani. Ez az adatok bizalmasságának megőrzésére és nyilvánosságra kerülésük megakadályozására szolgál.
Az Alkotmánybíróság ezért az alkotmányjogi panaszt elutasította.