Kúria a következő elvi kérdésben döntött. A munkavégzésre irányuló jogállási törvények túlnyomó többsége (Kttv., Kjt., Nav.tv., Mt.) rendelkezik arról, hogy az adott jogviszony szempontjából kifejezetten súlyos bűncselekmény gyanúja miatt a büntetőeljárás hatálya alá került alkalmazott jogviszonyát azonnali hatállyal fel kell számolni. A munkajogi szabályok tehát lehetőséget biztosítanak arra, hogy a munkáltató pusztán a büntetőeljárás megindításának ténye alapján azonnali hatállyal számolja fel a jogviszonyt, amely munkajogi jogkövetkezmény az Alkotmánybíróság több határozata szerint nem sérti az ártatlanság vélelmét (3358/2019. (XII.16.) AB határozat, 3243/2020. (VII.01.) AB végzés, 3019/2020. (II.10.) AB határozat).
A Hszt. kivételesen ilyen rendelkezést nem tartalmaz. Amennyiben a hivatásos szolgálati viszonyban álló személlyel szemben a szolgálati viszonnyal összefüggésben bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt büntető eljárás indul, szolgálati viszonyát nem lehet a törvény tételes rendelkezése alapján azonnali hatállyal felszámolni, hanem fegyelmi eljárás keretében kell vizsgálni, hogy a hivatásos állomány tagja a szolgálatteljesítésre vagy a szolgálati viszonyára vonatkozó kötelezettségét vétkesen megszegte-e. A vádiratba foglalt bizonyítékok ügyészi értékelésén alapuló tényállásszerű leírás alkalmas lehet a fegyelmi eljárás lefolytatására és a munkajogi következmények alkalmazására.