Dr. Szabó Imre Szilárd, a Munkástanácsok ügyvezető alelnöke egy sajtóbeszélgetésen elmondta, hogy részletes javaslatot juttattak el a Kormány részére, amelynek célja a munka törvénykönyvének korrekciója. Azt szeretnék elérni, hogy a munkajogi szabályozás érdemi támogatást adjon a munkavállalás melletti tanulmányok folytatásához.
Ki minősül a munkajogi és társadalombiztosítási szabályok alapján keresőképtelennek? És pontosan mit is jelent a betegszabadságra, a táppénzre és a baleseti táppénzre való jogosultság? A Jogi Fórum cikke ezekre a kérdése ad közérthető válaszokat.
Több cikkünkben beszámoltunk már róla, hogy következetes a bírósági gyakorlat, miszerint megbízási díj jár a körzeti megbízottaknak, akik rendszeresen a működési körzeten kívül járőrfeladatokat, átkíséréseket vagy egyéb feladatokat láttak el utasításra. Csak az veszít, aki nem foglalkozik az igénye érvényesítésével! Jelen esetben kb. félmillió forint a tét!
Miután a rendvédelmi alkalmazottak és a munkavállalók illetményének emelésére vonatkozó megkeresésünkre az ORFK-tól konkrétumokat nem tartalmazó választ kaptunk, ismételten a Belügyminiszterhez fordultunk. A rendőrség civil munkavállalónak bérrendezése ugyanis véleményünk szerint nem tűr halasztást!
Tájékoztatjuk tagjainkat és leendő tagjainkat, hogy az OTP idén bevezetett új eljárásrendje miatt módosítanunk kellett az FRSZ számára adott csoportos beszedési megbízások ügyintézési rendjét is. Csoportos beszedési megbízás a továbbiakban háromféle módon adható az FRSZ számára: a tag számlavezető bankjának internetbanki felületén vagy telebanki vonalán, valamint személyesen a számlavezető bank fiókjában.
Nyomozónak a vizsgálatért, vizsgálónak a nyomozásért megbízási díj jár! Számos perben jogerősen mintegy bruttó másfél millió forint megbízási díjat és kamatait nyertünk tagjainknak, akik nyomozói beosztásuk ellenére rendszeresen vizsgálati feladatokat is elláttak, vagy éppen fordítva vizsgálóként nyomozást (felderítést) is végeztek.
A Mandiner cikke szerint csak szavak szintjén létezik az európai minimálbér. A tagállamokra nézve kötelező irányelv nem tartalmaz kézzelfogható új elemeket, ráadásul a bizottság szakértői szerint nem eredményeket kell felmutatniuk a tagállamoknak, mindössze erőfeszítéseket kell tenniük, éppen ezért szankciók sincsenek.
Főtitkárunk az ATV híradójának elmondta: ahhoz, hogy ne hagyják el tömegesen a pályát a rendvédelmi dolgozók, minimum 20-30%-os béremelésre lenne szükség. Ehhez képest a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak 75%-a, a munkavállalók 25%-a semmiféle emelésben nem részesülhet idén.
A két legfontosabb változás: egyrészt, hogy a hivatásos állomány hivatásos pótlékemelésének második üteme a korábbi ígéreteknek megfelelően jogszabályban is megjelent. A rendvédelmi alkalmazottak esetében viszont egyelőre csupán annyi történt, hogy az egyes besorolásokban elérhető maximális alapilletmény felső összeghatára emelkedett de ez költségvetési forrás hiányában sajnos nem jelent automatikus bérnövekedést.
Főtitkárunk szerint az idei rendvédelmi illetményemelés legnagyobb problémája, hogy a rendvédelmi igazgatási alkalmazottaknak csak kb. a 25%-a, a munkavállalóknak pedig a 75 %-a részesül emelésben, de csak olyan mértékben, hogy a havi járandóságuk elérje a minimálbér, illetve a garantált bérminimum összegét. Pongó Géza főtitkár a Magyar Hangnak adott interjúban elmondta, hogy 30 százalékos alapbér-emelést tartana szükségesnek minden rendőrségi dolgozó esetében.