FRSZ

A látogatottsági adatok alapján talán elbizakodottság nélkül mondhatjuk, hogy az FRSZ honlapja napjainkra alapvető tájékozódási ponttá vált mindazok számára, akik megoldást keresnek a rendőrségi munkáltatókkal kialakult konfliktusaik, munkajogi problémáik megoldásához, vagy gyors és hiteles információt akarnak szerezni a belügyi és rendvédelmi érdekegyeztetés napi eseményeiről.

A visszajelzésekből az is látszik, hogy honlapunkat a munkáltatók és az országos média képviselői is figyelemmel kísérik. Számtalan esetben fordult már elő, hogy egy-egy itt megjelent cikkünk vagy felhívásunk sarkalta soron kívüli intézkedésre az illetékes rendőri vezetőket, vagy keltette fel a média munkatársainak problémáink iránti érdeklődését. Mindezt a bizalom jeleként értékeljük és mindent elkövetünk azért, hogy folyamatosan naprakész és hiteles információkkal szolgáljuk ki honlapunk látogatóit.

Fentieken túl természetesen alapvető célunk tagságunk tájékoztatása mindazon szolgáltatásokról, kedvezményekről és programokról melyeket az FRSZ biztosít számukra.

Az alábbiakban rövid áttekintést adunk szakszervezetünk történetéről, szervezeti felépítésünkről, működésünkről, valamint célkitűzéseinkről.

Üdvözlettel: Kiss János István elnök és Pongó Géza főtitkár

Az alapítás óta eltelt több mint három évtized alatt az FRSZ sok ezer taggal és több mint száz tagszervezettel rendelkező, országos lefedettségű szervezetté fejlődött, mely valamennyi rendőr-főkapitányságon és az Országos Rendőr-főkapitányságon is jelen van tagjai és tisztségviselői révén. E mellett alapítóként, tagjai vagyunk a Belügyi Érdekegyeztető Tanácsnak, és a Rendőrségi Érdekegyeztető Tanácsnak is.

Az azonos szolgálati helyen dolgozó tagjaink tagszervezetekbe tömörülnek és saját maguk közül megválasztják a tagszervezet vezetőségét, vagyis egy titkárt, a helyettesét és a gazdasági felelőst.

Tagszervezeteink nagyfokú függetlenséget élveznek és önállóan gazdálkodnak. A tagdíjbevétel ugyanis Alapszabályunk értelmében megoszlik a tagszervezetek és az FRSZ központi adminisztrációját képező Központi Koordinációs Iroda között. A tagdíj helyben maradó részével (mely jelenleg a befizett tagdíj 38 %-át teszi ki), a tagszervezetek önállóan gazdákodnak, saját bevételeiket – a jogszabályi keretek között – a tagságuk által meghatározott célokra fordítják.

Az azonos megyéhez, illetve intézményhez tartozó tagszervezetek megyei, illetve intézményi elnököket választanak, akik a Megyei Elnöki Értekezlet (MEÉ) tagjaiként a Kongresszus két ülése közötti időszakban jogosultak meghozni az FRSZ működésével és gazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb döntéseket.

Itt kell megemlíteni, hogy Alapszabályunk szerint az életkorral, foglalkozással vagy egyéb rétegképző elem szerinti azonos érdekek kifejezésére a tagság önkéntes társulásával és a Kongresszus jóváhagyásával Tagozatok és Szekciók jöhetnek létre.

Az FRSZ stratégiai érdekeinek biztosítása céljából a rendvédelmi oktatási intézményekben működő tagszervezetek – Tanintézeti Tagozat néven – külön tagozatot alkotnak. A tagozat vezető tisztségviselője a Tagozat Titkár, aki a megyei elnökökkel azonos jogállást élvez. A tagozat munkáját szervezi és segíti a Tanintézeti Ügyvivő.

Az FRSZ-ben jelenleg egy szekció működik: Határrendész Szekció néven, mely a határrendészeti kirendeltségeken szolgálatot teljesítő tagjaink speciális érdekeinek védelmére jött létre.

A megyék és intézmények a Magyarország földrajzi tájegységeihez, illetve régióhoz igazodóan kialakított (összesen hat) Területi Elnökséghez tartoznak. A területi elnökök elsődlegesen nem döntési jogkörrel felruházott vezetők, hanem a tagszervezetek és az FRSZ központja közötti információ áramlást, a helyi szakszervezeti munkát és a tagtoborzást segítő tisztségviselők. A területi elnökökkel azonos jogállású és feladatkörű tisztségviselők a szekciók titkárai és a tanintézeti ügyvivő.

Az FRSZ legfőbb döntéshozó testülete a Kongresszus, amely 4 évente ülésezik, és amelyen a titkárok képviselik a tagszervezetek tagjait.

A tagság arányos képviseletét a taglétszám szerinti szavazási rendszer biztosítja, amely az FRSZ valamennyi testületének működésében érvényesül. Ez, például a Kongresszus esetében azt jelenti, hogy minden titkár annyi szavazattal rendelkezik, ahány tagja a saját tagszervezetének van.

A kongresszus választja meg az FRSZ elnökét, főtitkárát és helyettesét, valamint a Felügyelőbizottság tagjait.

Elnökünk felügyeli az FRSZ Alapszabályának és Programjának megfelelő működését, valamint összehívja és vezeti a Kongresszus és a Megyei Elnöki Értekezlet üléseit.

A főtitkár feladata az FRSZ működésének operatív irányítása, szakszervezetünk képviselete a munkáltatókkal folytatott tárgyalások során, valamint a gazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátása. Munkáját a főtitkár-helyettes segíti.

Az elnök és a főtitkár munkáját pedig a budapesti székhellyel rendelkező Központi Koordinációs Iroda segíti.

A Központi Koordinációs Iroda keretein belül működik az FRSZ Jogsegélyszolgálata, mely biztosítja a tagság jogi képviseletét és közreműködik a kollektív érdekvédelmi feladatok ellátásában is.

Az FRSZ szervezeti felépítésének áttekintését segíti az innen letölthető ábra.  

Akit bővebben is érdekel szakszervezetünk felépítése és működése, annak ajánljuk figyelmébe az FRSZ innen letölthető alapszabályát.

Az FRSZ gazdálkodása bármely tagunk számára átlátható, mivel annak elveit nyilvános Alapszabályunk rögzíti, évenkénti pénzügyi beszámolónkat pedig honlapunkon is közzétesszük.

A tagok által befizetett tagdíj az alábbiak szerint oszlik meg:

• a tagdíj 5 %-át egy pénzügyi alapban különítjük el, melyből tisztségviselőink szakszervezeti munkára történő felkészítését és továbbképzését finanszírozzuk;
• a tagdíjbevétel 38 %-a a tagszervezetek saját bankszámláin kerül jóváírásra. Ezen összeg felett a helyi közösség, azaz a taggyűlés szabadon, a saját belátása szerint rendelkezhet, és abból saját döntésük szerinti célok megvalósítását finanszírozhatják, természetesen a mindenkire egyaránt kötelező jogszabályi keretek között.
• a tagdíjbevétel 57 %-a pedig az FRSZ központi költségvetésébe kerül. Ebből finanszírozzuk a tagoknak biztosított szolgáltatásokat és kedvezményeket, működtetjük Jogsegélyszolgálatunkat, tartjuk fenn Központi Koordinációs Irodánkat, üdülőinket, honlapunkat, és mindazokat a javakat, melyek szakszervezetünk tulajdonát képezik.

Az FRSZ Gazdálkodási Szabályzata innen tölthető le.  

A bemutatkozás nem lenne teljes a Független Rendőr Szakszervezet célkitűzéseinek ismertetése nélkül.

Szakszervezetünk alapvető céljait Kongresszusunk jogosult meghatározni, amire legutóbb 2012-ben került sor, az FRSZ Programjának elfogadásával. Ajánljuk e kordokumentumnak is megfelelő Programot mindazon érdeklődők figyelmébe, akik mélyebben is meg kívánják ismerni és érteni a Független Rendőr Szakszervezet tevékenységét.

Az FRSZ Programja erről a linkről tölthető le. 

Amint azt a köszöntőben már említettük, a Független Rendőr Szakszervezet 1989. július 5-én 21 fővel alakult meg, Kelet-Európában az első alulról építkező, hatalomtól független rendőrszakszervezetként.

1991-ben az FRSZ kezdeményezésére léptek szövetségre a fegyveres és rendvédelmi szerveknél demokratikusan megalakult Magyarországi szakszervezetek.

Más szakszervezetekkel összefogva az FRSZ kezdeményezte a belügyi érdekegyeztetés rendszerének kialakítását, majd a Rendőrségi Érdekegyeztető Tanács létrehozását, s ezzel mintát szolgáltatott más szférák számára is saját ágazati érdekegyeztető rendszerük kialakításához.

A kelet-európai országok rendőrszakszervezetei közül, a mi szakszervezetünk volt az, amely 1991-ben elsőként csatlakozott a Rendőr Szakszervezetek Európai Tanácsához.

Az alapítás óta eltelt több mint 30 évben az FRSZ bizonyította létjogosultságát, megszerezte és megőrizte a munkavállalók bizalmát. Meghatározó tényezőjévé vált a rendőrségi érdekegyeztetés rendszerének, tekintélyt szerzett magának a vele kapcsolatba került munkáltatók, érdekképviseleti szervek és a média képviselői körében.

Azok számára, akiket bővebben is érdekel szakszervezetünk történelme, mely egyben a rendszerváltás utáni belügyi és rendőrségi érdekegyeztetés lenyomata is, ajánljuk olvasásra:

• FRÁSZ című újságunknak az FRSZ alapításának 20. évfordulója alkalmából kiadott különszámát,
• egyik tisztségviselőnk FRSZ történetéről szóló szakdolgozatát, valamint
• az FRSZ alapításának 30. évfordulója alkalmából elhangzott főtitkári köszöntőt.