Az FRSZ kezdeményezte a Rendőrségi Érdekegyeztető Tanács (RÉT) ülésének mielőbbi összehívását, elsődlegesen a rendőrség személyi állománya (hivatásos, szerződéses határvadász, rendvédelmi alkalmazott, és munkavállaló) 2025. évi illetményével és béren kívüli juttatásaival kapcsolatos kérdések megvitatása céljából.
A 24.hu cikke szerint hiába tartja a szavak szintjén kiemelt fontosságúnak a rendvédelmi alkalmazottak kereseti pozícióinak javítását a Belügyminisztérium, a gyakorlatban Pintér Sándor tárcavezető olyan törvényjavaslatot terjesztetett be az Országgyűlés elé, amely szerint jövőre sem emelkedhet érdemben a rendvédelmi alkalmazottak illetménye.
Nagy a fluktuáció a déli határkerítést vonalát védő rendőrök között: kilenc hónap alatt több mint 300 határvadász adta be lemondását – tudta meg a Magyar Hang. Ami azt is jelenti, hogy kilenc hónap alatt a teljes állomány 22,7 százalékának lett elege a kerítés melletti járőrözésből – ez úgy is nagy szám, hogy ezalatt közel 500 új szerződést kötöttek.
Főtitkárunk az ATV Start közéleti műsorában elmondta, hogy a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak 2 éve nem kaptak illetményemelést. Időközben bérüket legfeljebb annyival egészítették ki, hogy az elérje a mindenkor érvényes garantált bérminimum összegét. Ennek következtében a Riaszosok és a munkavállalók már annyira gyalázatosan alacsony keresettel rendelkeznek, hogy csoda, hogy még itt vannak a pályán.
Főtitkárunk a 24.hu-nak elmondta, hogy a tavalyi adatok alapján a rendvédelmi alkalmazottak egynegyede volt garantált bérminimumon, azóta nőhetett a számuk. A rendvédelmi munkavállalóknál (gépkocsivezetők, szerelők, fizikai dolgozók) még rosszabb a helyzet, ott a háromnegyedük kapta a garantált bérminimumot 2023-ban.
Tizenkét szakszervezet nyújtott be alkotmányjogi panaszt egy 2023-ban történt törvénymódosítás ellen, amely szerint a közszférában foglalkoztatottak többségének illetményéből a munkáltató nem vonhatja le a szakszervezeti tagdíjat.
Nem minden szolgálati idő számítható be a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időbe, annak ellenére sem, hogy a be nem számítható időtartamokat is figyelembe kell venni a nyugdíj összegének kiszámítása során. Hogy melyek ezek a be nem számítható időtartamok, azt Farkas András „Nyugdíjguru” cikke részletezi.
A Munkástanácsok nem reprezentatív közvélemény kutatása alapján úgy tűnik, hogy az egységes garantált bérminimum helyett a válaszadók több mint 77 százaléka egyetértene azzal, ha nemzetgazdasági ágazatonként határoznák meg azokat a munkaköröket és a hozzájuk kapcsolódó szakképzettségeket, végzettségeket, amelyeknél – a minimálbérnél magasabb – szakmai bérminimumot kellene fizetni a munkáltatóknak.
Nem csak a jövő évi minimálbérről, hanem arról is folynak a tárgyalások, hogy hosszabb távon miként is fog alakulni a minimálbér kialakítása Magyarországon – erről Palkovics Imre a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke beszélt a HírTV stúdiójában.
Az Országos Munkavédelmi Bizottság Munkáltatói és Munkavállalói Oldalai közös szakmai álláspontja szerint a munkaköri alkalmassági vizsgálatok rendszerét átíró törvénymódosítások alapján létrejövő szabályozási környezet alkotmányellenes, sérti az uniós jogot, nemzetközi szerződésbe ütközik, és nem felel meg az egységes munkavédelmi szakmai követelményeknek.