Szolgálhat-e perújítás alapjául az Európai Unió Bíróságának ítélete? – Az Alkotmánybírság döntést hozott (a Jogi Fórum cikke)
Az előzetes döntéshozatal kezdeményezésének elmaradásával összefüggésben az eljáró bíróságot megillető diszkrecionális jogkörben hozott döntés alkotmányossági felülvizsgálatára nincs lehetőség, mert az törvényességi (jogválasztási, jogértelmezési) és nem alkotmányossági kérdésekben való állásfoglalást igényelne – szögezi le az Alkotmánybíróság IV/1357/2017. számú, alkotmányjogi panaszt elutasító döntésében.
Az Alkotmánybíróság elutasította a Fővárosi Törvényszék perújítás megengedhetősége tárgyában hozott végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt.
Az indítvány alapjául szolgáló ügyben az indítványozót szolgálati nyugállományba helyezték, és a szolgálati idő megállapítása során a szakközépiskolai tanulói idejét nem ismerték el. A beszámítás érdekében az indítványozó több peres eljárást indított, azonban keresetét elutasították, tekintve, hogy a honvédek jogállásáról szóló törvény már kizárja a szolgálati nyugállományban lévő személy szakközépiskolai tanulói ideje szolgálati idejébe történő beszámítását.
Az indítványozó a jogerős ítélet ellen perújítási kérelmet nyújtott be, amelyben arra hivatkozott, hogy időközben tudomására jutott az Európai Unió Bíróságának egy ítélete, amely alapján véleménye szerint az ügyében hozott határozatok jogsértők, mivel az uniós ítélet szerint a honvédek jogállásáról szóló törvény hivatkozott rendelkezése életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetést valósít meg, valamint sérti a foglalkozás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló EK irányelv egyes cikkeit.
A bíróság a perújítási kérelmet jogerős döntésével elutasította, és megállapította, hogy az Európai Unió Bíróságának ítélete a polgári perrendtartás rendelkezései alapján perújítás alapjául nem szolgálhat. Az indítványozó álláspontja szerint az eljáró bíróság azzal, hogy megtagadta a perújítást olyan esetben, amikor az indítványozó a perújítási kérelmét az uniós Bíróság ítéletére alapította, hátrányos megkülönböztetést jelentett azon jogkeresőkhöz képest, akik a perújítási kérelmüket az Alkotmánybíróság határozatára vagy valamely más jogerős határozatra alapították. Az indítványozó továbbá a tisztességes bírósági eljáráshoz, az indokolt bírói döntéshez és a pártatlan, illetve törvényes bíróhoz való alapjogának megsértése miatt kérte a támadott bírói döntések alaptörvény-ellenességének megállapítását.
Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy polgári perrendtartás hivatkozott rendelkezésének nem lehetséges olyan alkotmányos értelmezése, amely az Európai Unió Bíróságának ítéletére alapított perújítást a megengedhetőség vizsgálatának mellőzésével lehetővé teszi, ezért az indítványozó által sérelmezett jogértelmezés nem hozható összefüggésbe az indítványozó által állított alapjogi sérelemmel. Az indítványozó tisztességes eljáráshoz való jogának sérelme tekintetében az Alkotmánybíróság megállapította, hogy perújítás megengedhetőségének tárgyában másodfokon eljáró bíróság pártatlansága sem szubjektív, sem objektív okból nem vált kétségessé, ezért a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog sérelme ebből az okból nem volt megállapítható. Az előzetes döntéshozatal kezdeményezésének elmaradásával összefüggésben az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az eljáró bíróságot megillető diszkrecionális jogkörben hozott döntés alkotmányossági felülvizsgálatára nincs lehetőség, mert az törvényességi (jogválasztási, jogértelmezési) és nem alkotmányossági kérdésekben való állásfoglalást igényelne. Így az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó által megjelölt okokból a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog részjogosítványai nem szenvedtek sérelmet, az eljárás egésze is megfelelt a tisztességes eljárás követelményeinek, ezért az alkotmányjogi panaszindítványt elutasította.