A Jogi Fórum számol be az Alkotmánybíróság azon döntéséről, melyben a bíróság kifejtette, hogy az Alaptörvény keretei között a törvényhozó nagy szabadságot élvez a közszolgálati jogviszonyok szabályozásában. Ez a döntés alapjául szolgáló perbeli esetben azt eredményezte, hogy a korábbi illetmény felére csökkentése az AB szerint nem alkotmányellenes!
Szakszervezetünk elsőként nyert immár három különböző bíróságon is pert tagjaink ügyében, akik rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban álltak, és a betegszabadságuk idejére csak a távolléti díjuk 70%-át fizette meg a munkáltatójuk.
Úttörőként nyertünk pert egyik tagunk ügyében, aki rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban állt, és a betegszabadsága idejére csak a távolléti díja 70%-át fizette meg a munkáltató. A bíróság osztotta az álláspontunkat, hogy a 2019. február 1. és 2020. június 30. közötti időszakra 100%-os távolléti díj jár betegszabadság legfeljebb 15 munkanapos időtartamára.
Amennyiben a hivatásos szolgálati viszonyban álló személlyel szemben a szolgálati viszonnyal összefüggésben bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt büntető eljárás indul, szolgálati viszonyát nem lehet azonnali hatállyal felszámolni, hanem fegyelmi eljárás keretében kell vizsgálni, hogy a szolgálatteljesítésre vagy a szolgálati viszonyára vonatkozó kötelezettségét vétkesen megszegte-e.
Szakszervezetünk pert nyert egy tagunk ügyében, aki körzeti megbízotti beosztásba volt kinevezve, azonban meghatározott szolgálati napokon a működési körzetén kívül járőrfeladatokat látott el utasításra. Mintegy fél millió forint megbízási díj és kamatai megfizetésére kötelezte a Fővárosi Törvényszék a munkáltatót.
Kollégánk egy kerületi rendőrkapitányságon dolgozott járőrként amikor kinevezték a Bűnügyi Osztály Bűnüldözési Alosztály állományába, nyomozó státusz terhén bűnügyi segédelőadói beosztásba. Tagunkat azonban a kinevezése ellenére nem bűnügyi segédelőadóként, hanem ténylegesen vizsgálóként, majd nyomozóként foglalkoztatták.
A Kúria szerint a fegyelmi határozattal szemben előterjesztett panaszt az elöljáró parancsnoknak abban az esetben is határozattal kell elbírálnia, ha a panasz előterjesztésének módját jogszabályba ütközőnek tartja.
A fegyelmi határozattal szemben előterjesztett panaszt az elöljáró parancsnoknak abban az esetben is határozattal kell elbírálnia, ha a panasz előterjesztésének módját jogszabályba ütközőnek tartja – mondta ki legfrissebb határozatában a Kúria.
A számítási hiba miatt pedig jelentős, havonta kb. 8 ezer Ft összegű illetménycsökkenés peresíthető! Szakszervezetünk ugyanis jogerősen pert nyert egy tagunk ügyében, akit 2019. november 1-je helyett, csak 2022. január 1-jén sorolt volna előre a munkáltató. A jogerős ítélet a hivatásos állomány mintegy felét érintheti!
A Kúria egyik ítéletének felülvizsgálata során az AB arra a következtetésre jutott, hogy az a jogértelmezés, miszerint a napi pihenőidő és a heti pihenőnap egy időben lenne kiadható, nem egyeztethető össze az Alaptörvénnyel, mivel abból az következik, hogy a napi és heti pihenőidő önálló jogcímen illeti meg a munkavállalókat.