A bíróság három tagunk képviseletében benyújtott keresetünknek helyt adott, és kettőjüknek mintegy 1-1 millió, a harmadiknak közel fél millió forint megbízási díjat ítélt meg. A bíróság nem fogadta el a munkáltató azon védekezését, hogy a főhatárrendészektől az oldalparancsnoki, illetve a szolgálatparancsnoki feladatok ellátása külön megbízási díj nélkül is elvárható.
A tegnapi napon a Debreceni Törvényszék ítéletében majd 900.000 Ft megfizetésére kötelezte a SZSZB MRFK-t, mivel egy határrendészeti kirendeltségén a hajóvezető beosztású felperest meghatározott szolgálati napjain ügyeletesi beosztásban foglalkoztatta.
Az adott ügyben az indítványozót szolgálati nyugállományba helyezték, és a szolgálati idő megállapítása során a szakközépiskolai tanulói idejét nem ismerték el. Emiatt pert indított, azonban keresetét elutasították. A jogerős ítélet ellen perújítási kérelmet nyújtott be az EU Bíróságának egyik ítéletére hivatkozva.
Az illetékes törvényszék 2020. június 18-án hozott ítéletében kimondta, hogy a kutyavezető beosztású felperesnek a szolgálati kutya szolgálati helyre történő bevitele és hazavitele szolgálatteljesítési időnek minősül! A bíróság az általunk képviselt felperesnek 248.000 Ft-ot ítélt meg.
Jogerősen pert nyertünk egy éppen a Riasz. hatálybalépésével esedékessé vált 35 év utáni jubileumi jutalom távolléti díj különbözetének megfizetése iránt indított jogvitában. A rendőrség kifizette ugyan a jutalmat, de nem a Riasz. szerinti illetmény, hanem a korábbi alacsonyabb összeg alapulvételével.
Tagunkat vizsgálótiszti beosztásba nevezték ki, majd egy hirtelen jött ötlettől vezérelve a Hszt. 60.§-ra hivatkozással átrendelték a főkapitányság egy másik osztályára és sajtóreferensi feladatok végzésére utasították. Felmerült a kérdés, hogy jogosult-e illetménykülönbözetre a magasabb beosztás ellátása miatt?
Aki azt gondolta, hogy a rendvédelmi illetményalap év elején beígért 10 %-os emelése a koronavírus járvány miatt maradt el, az sajnos tévedett! Az Országgyűlés ugyanis – bármiféle egyeztetés nélkül – elfogadott egy 53 oldalas salátatörvényt, de ebből az 14 éve változatlan illetményalap emelését kihagyták.
A Jogi Fórum arról ír, hogy az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Kúria azon jogértelmezése, miszerint a napi pihenőidő és a heti pihenőnap egy időben kiadható, nem egyeztethető össze az Alaptörvénnyel, mivel abból az következik, hogy a napi és heti pihenőidő önálló jogcímen illeti meg a munkavállalókat.
Rendvédelmi alkalmazott tagunk képviseletében előterjesztett szolgálatmentesség iránti kérelmünket a munkáltató – korábbi döntését felülvizsgálva – engedélyezte.
A Kúria napokban közzétett határozata szerint a munkaviszonyban történt felmondás, mint egyoldalú írásbeli jognyilatkozat közöltnek minősül, ha az irat átadása annak tartalma megismerését biztosító módon történik.