A 10 éve változatlan illetményalap emelését kezdeményezték a rendvédelmi szakszervezetek

A Belügyi Érdekegyeztető Tanács (BÉT) Munkavállalói Oldalának elnöke a rendvédelmi illetményalap emelését kezdeményezte a Belügyminiszternél. Az alap emelését a BÉT munkavállalói oldalát alkotó szakszervezetekkel közösen az elmúlt években már több alkalommal kezdeményeztük, javaslatainkat azonban a kormányzat figyelmen kívül hagyta. A mostani kezdeményezés apropóját az a hír adta, mely szerint a honvédelmi miniszter és az érdekképviseleti szervezetek aláírták a 2019. évi bér- és béren kívüli juttatásokról szóló megállapodást, mely szerint a honvédelmi illetményalap 44.600 forintra emelkedik jövőre. Ezzel szemben a rendvédelmi illetményalap 2008. január 01-je óta, azaz 10 éve változatlanul 38.650 forint! Emlékezetes, hogy a katonák és a rendvédelmi szervek hivatásos állományának illetményalapját a kormányzat 2015-ben, az új szolgálati törvény (Hszt.) bevezetésekor szakította el egymástól. A katonák akkor kerültek ki a korábban közös munkajogi szabályozás alól, és illetményalapjukat 40.140 forintban határozták meg, míg a rendvédelmi illetményalapot változatlanul hagyták. Az indokolatlan különbségtétel ellen az FRSZ többször is tiltakozott, amire a minisztérium csak annyival reagált, hogy a különbségtételt a két jogállási törvény eltérése indokolja. Ez azonban véleményünk szerint nem állja meg a helyét, mivel amig a katonák információink szerint 2015. óta valóban személyre szólóan megkapták a beígért 50 %-os illetményemelést, ezt a rendvédelmi szerveknél csak átlagosan biztosították. A számokkal való bűvészkedés eredménye pedig az lett, hogy a rendőrök 30 %-a már idén sem kapott semmiféle illetményemelést. A kormányzati propaganda által szajkózott 50 %-os illetményemelés tehát a rendvédelmi szerveknél tényszerűen nem valósult meg, abból reálértéken számolva legfeljebb 20 % realizálódott. Az ily módon kialakult eltérést szélesíti tovább a katonák illetményalapjának újabb emelése, és a rendvédeli alap 10 éve tartó befagyasztása.

Bízunk benne, hogy a Belügyminiszter minden tőle telhetőt meg fog tenni a katonák és a rendőrök, tűzoltók, büntetés-végrehajtási dolgozók közötti indokolatlan különbségtétel megszűntetése érdekében, és a rendvédelmi illetményalap emelésén túl a katonáknak juttatott egyéb szociális és jóléti intézkedések rendvédelmi szerveknél történő bevezetésére is mielőbb sor kerül! 

Változik a tagdíj 2019. január hónaptól

Tájékoztatjuk tagjainkat, hogy az FRSZ XV. Kongresszusa 2018. november 24-ei ülésén módosította szakszervezetünk Alapszabályának a tagdíjfizetés rendjére vonatkozó rendelkezéseit. Az Alapszabály a tagdíj alapját egységesen, a teljes tagságra kiterjedően a legalacsonyabb besorolású tiszthelyettesi beosztásba kinevezetteket megillető beosztási illetmény összegében határozza meg, mely jelenleg 181.655,- Ft. A továbbiakban tehát valamennyi FRSZ tag esetében ezen összeg képezi a tagdíj kiszámításának alapját. Az Alapszabály a tagokat foglalkoztatási jogviszonyuk, illetve jogállásuk szerint 8 állománycsoportba sorolja be, és az egyes csoportokban eltérő mértékű, 0,1-től 1,7-ig terjedő százaléklábakkal határozza meg a fizetendő tagdíj összegét. A tagdíjat a továbbiakban is havonta, de 100 forintra kerekített összegben kell megfizetni, az innen letölthető táblázatban foglaltak szerint.

A Kongresszus döntése a tagság jelentős része vonatkozásában mérsékli a korábban elhatározott tagdíjemelést, továbbá egyszerűbbé és átláthatóbbá teszi a tagdíjmegállapítás és fizetés rendszerét. A tagdíj változással kapcsolatos további információk az alábbi linken olvashatók.

A FRSZ által biztosított jogi képviselettel kapcsolatos fontos tudnivalók

Tájékoztatjuk tagjainkat, hogy az FRSZ XV. Kongresszusa által 2018. november 24-én elfogadott Alapszabály-módosítás a jogi képviselet biztosításának rendjére és a támogatói díj fizetésére vonatkozó szabályokat is érintette. A módosításokat részben az idén év elején hatályba lépett Polgári Perrendtartásról szóló törvény, részben más jogszabályi változások, valamint a gyakorlati tapasztalatok tették szükségessé. Az Alapszabály megváltozott rendelkezéseire figyelemmel módosítottuk a szakszervezeti jogi képviselet ellátásához szükséges meghatalmazást. A megújított meghatalmazás innen tölthető le.

Fentieken túl ajánljuk tagjaink szíves figyelmébe az FRSZ által biztosított jogi képviselettel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat összefoglaló "kisokost", amely már a módosított Alapszabály rendelkezéseinek alapulvételével készült. A jogi képviseleti kisokos innen tölthető le.

Orbán: A munkások érdekét szolgálja a túlórakeret emelése

A munkaidő-beosztás önkéntes megváltoztatásáról szóló törvény a munkások érdekét szolgálja, jelentette ki a miniszterelnök az Országházban kedden az atv.hu-nak nyilatkozva. Orbán Viktor a szakszervezeti tiltakozásokkal kapcsolatban közölte: figyel a szakszervezetekre, tiszteli őket, de nincs igazuk ebben az ügyben, mert a túlmunka vállalása önkéntes, az előterjesztés védi a munkásokat, és lehetővé teszi, hogy aki akar, többet dolgozhasson és többet kereshessen. Lehet, hogy ez a szakszervezeteknek nem érdeke, de a munkásoké mindenképpen, és a kormány a munkások oldalán áll, tette hozzá.

Hogy ez mennyire így van, igazolja a Európai Munkaügyi Hatóság létrehozására vonatkozó Európai Parlamenti szavazás is...

Tüntetés volt a túlóratörvény ellen

Szakszervezetek szerveztek tüntetést szombatra a túlóratörvény ellen az Alkotmány utcába - írja az Index. Az esemény szervezői szerint tízezren is lehettek, a tömeg a Szemere utcáig ért. A szakszervezeti felszólalók egyöntetűen elutasítják a túlóratörvényt, és azt is mondják, ők nem tüntetni akarnak, hanem párbeszédet és élhető béreket. Hétfőtől pedig országos útlezárásokat ígérnek. A szakszervezeti beszédek végén a tömeg megpróbált előrenyomulni a Kossuth térre, rendőri sorfal állta útjukat, így kisebb tülekedés alakult ki. Hírösszefoglaló itt, fényképalbum itt, videófelvétel itt tekinthető meg.

Követendő példaként a Belügyminisztérium figyelmébe!

Aláírták a 2019. évi bér- és béren kívüli juttatásokról szóló megállapodást a honvédelmi miniszter és az érdekképviseleti szervezetek - olvasható a Honvédszakszervezet (HOSZ) közleményében. A miniszter elmondása szerint a katonaállomány 2016 évtől 50%-os illetményemelésben részesült, amelynek utolsó 5%-os része 2019. január 1-jével kerül biztosításra a honvédelmi illetményalap 44.600 forintra történő emelésével (miközben a rendvédelmi szervek hivatásos állományának illetményalapja 38.650, több mint 10 éve - a szerk. megjegyzése). A közelmény kiemeli, hogy a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló törvény elfogadása után 2019. január 01-től átlagosan 20%-os, majd három éven keresztül 5-5%-os béremelést biztosít ennek az állománykategóriának. Az egyes illetményen kívüli juttatások vonatkozásában a Szép-kártya vendéglátás alszámlájára 4.000 forint helyett 12.000 forint kerül biztosításra. Az Önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás nettó mértéke változatlan, 2019-ben bruttó 7.100 forint lesz havonta. A családos katonák tanévindítási hozzájárulása gyermekenként bruttó 45.000 forint, a nevelési támogatás bruttó 30.000 forint lesz. Czövek János a HÉF munkavállalói oldal képviseletében jelezte, hogy szervezeteik eredményként értékelik a megállapodást. További részletek a HOSZ honlapján.

Újabb csavar a „rabszolgatörvénynél”: jöhet az "önként" vállalt túlóra

"Önként" vállalhatnak túlórát a Fidesz csütörtökön késő este benyújtott legújjabb javaslata szerint a dolgozók: a törvényalkotási bizottság kidobta a korábban a vállalkozásfejlesztési bizottságban megszavazott puhításokat. Mindezzel a szakszervezeti védelmet gyengítik - írja a Népszava. A törvényalkotási bizottság fideszes alelnöke, Bajkai István által csütörtökön este 8 óra után benyújtott összegző módosító javaslat szerint alapesetben továbbra is évi 250 óra túlóra volna elrendelhető minden munkavállaló számára, amelyhez azok a dolgozók, akik olyan helyen dolgoznak, ahol nincs kollektív szerződés, további 150 órát "önkéntesen" hozzácsaphatnának, erről pedig egyéni megállapodást kellene kötniük a munkaadóikkal. Ezt a megállapodást a dolgozók csak a naptári év végén mondhatnák fel. Ahol pedig van kollektív szerződés, ott abban továbbra is 300 órában lehet megállapodni, de szintén egyéni megállapodásokkal további 100 órát is be lehet vállalni. A javaslat ezeket a túlórákat „önként vállalt túlmunkának” nevezi. A javaslat mindezt cinikus módon garanciális elemnek nevezi, holott nyilvánvaló, hogy egyedül a munkáltatóval szemben jóval kiszolgáltatottabb egy dolgozó, mint ha a szakszervezetek a nevében közösen fellépve védik az érdekeit. 

Szolgálati közlemény az FRSZ KKI ünnepi munkarendjéről

Tájékoztatjuk tagjainkat, hogy az FRSZ Központi Koordinációs Irodáján 2018. december 19-étől 2019. január 02-ig az ügyintézés és az ügyfélfogadás szünetel. Az év végi ünnepek után a KKI és a Jogsegélyszolgálat munkatársai 2019. január 03-ától lesznek ismételten elérhetőek. 

Szombaton 10 órakor az utcára vonulnak a szakszervezetek a rabszolgatörvény ellen

Eredménytelenek voltak a tárgyalások, most már a szombati tüntetésre készülnek gőzerővel a szakszervezetek – nyilatkozta a Mércének Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke.

A megmozdulás a Jászai Mari térről indul majd– ahol 10 órától lesz gyülekező –, 11 órától pedig a Szent István körúton a Nyugati tér és és a Bajcsy-Zsilinszky út, valamint az Alkotmány utca érintésével vonulnak majd az Országház elé. A tüntetők köréről Kordás elmondta, gyakorlatilag a teljes szakszervezeti élet csatlakozott a megmozduláshoz, függetlenül attól, hogy tartoznak-e konföderációhoz ezek a szervezetek, vagy sem. Rajtuk kívül az oktatás és a tudomány szabadságáért küzdő diákok is részt vesznek a demonstráción.

„Felemás” egyeztetések a Munka törvénykönyvéről

A Magyar Szakszervezeti Szövetség, Liga Szakszervezetek, Munkástanácsok Országos Szövetségemai, azaz három „versenyszférás” szakszervezeti konföderáció ismét egyeztetést folytatott a T/3628 számon jegyzett, Munkaidő-szervezéssel és a munkaerőkölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő egyes törvények módosításáról” címet viselő törvényjavaslat egyik benyújtójával, Kósa Lajossal és a Pénzügyminisztérium képviselőivel. A szakszervezeti konföderációk közös közleménye szerint kiemelten fontosnak tartják egyértelműsíteni, hogy a munka világának legfontosabb jogszabályát kizárólag tripartit érdekegyeztetést (Kormány, szakszervezetek és munkáltatói érdekképviseletek) követően és a szociális párbeszéd jegyében lehet módosítani. A jelenlegi eljárást vállalhatatlannak tartják a konföderációk. További részletek a MOSZ honlapján, itt olvashatók.

SPORTKÁRTYA A MAKASZTÓL, KÖZEL 400 SPORTLÉTESÍTMÉNYBE!

A MAKASZ 2019-ben megújult feltételekkel támogatja a sportolni vágyókat. Januártól új partnerük a Sportkártya biztosít a piaci árnál kedvezőbb áron, flotta kedvezménnyel Sportkártyas elérési lehetőséget. Kérjük tekintsd meg a Sportkártya bemutatkozó anyagát, illetve a 2019-es tájékoztató anyagot. A kedvezményes lehetőség csak érvényes MAKASZ kártyával rendelkező tagjainknak elérhető. A kedvezményes lehetőséget a MAKASZ weboldalán elhelyezett regisztrációs felületen lehet megtenni, ahol egy speciális QR kód fog rendelkezésre állni, ami a kedvezményt biztosítja.

A londoni rendőrség új taktikája a robogón menekülőkkel szemben: taktikai érintkezés!

Új, tudatosan eltervezett módszerrel lép fel a brit rendőrség azokkal a robogón menekülő bűnözőkkel szemben, akik többszöri felszólításra sem állnak meg: ha utolérik, egyszerűen elütik őket -írja a 444.hu. “Hogy újra féljenek a bűnözők” - világította meg a nemrég bevezetett módszer lényegét Cressida Dick, a Scotland Yard vezetője. A főrendőr - az első nő ebben a pozícióban - azzal is elbüszkélkedett, hogy a jól képzett rendőrségi sofőröknek köszönhetően a látványos elütéseknek eddig összesen két sérültje van, akiknek végtagjai törtek. A rendőrnyelv minden országban csodálatos: a menekülők elütését a brit rendőrzsargonban “taktikai érintkezésnek” nevezik. A londoni rendőrség taktikájának az is része, hogy elrettentésből sorozatban publikálják a fedélzeti kamerák felvételeit a csattanóval végződő üldözésekről - az egyik vidó itt nézhető meg.

A kormány nem alkuszik a rabszolgatörvényről sem!

Nem hátrál meg a kormány és a Fidesz a rabszolgatörvény kapcsán: januártól elrendelhető lesz akár évi 400 órányi túlóra is, és erről elég lesz az üzemi tanácsnak megállapodást kötnie - írja a Népszava. Csak apróbb szépészeti beavatkozásokat hajtanak végre a rabszolgatörvényen, az igazán fajsúlyos kérdésekben nem nyújt be a kormánypárt módosító indítványokat a javaslathoz. Lényegében így foglalható össze a szakszervezeti vezetők és a javaslatot jegyző Kósa Lajos (Fidesz) hétfői egyeztetésének eredménye, amely inkább visszalépést, semmint előrelépést jelent a korábbiakhoz képest a munkavállalók számára, a szakszervezetektől pedig ismét elvonnak egy fontos jogosultságot.

Egy éven belül heti 48 órára lesz emelhető a rendes munkaidőkeret, vagyis jöhetnek a hosszabb műszakok, avagy gyakorlatilag visszatér a hat napos munkahét, ráadásul a túlóraelszámolást is elodázhatják a munkáltatók 3 évig, közben trükközhetnek azzal, hogy mikor ismerik el túúlórának a napi 8 órán túli munkavégzést. A szakszervezetek számára a kormányzati javaslatok elfogadhatatlanok, de legalább a német autógyárak örülhetnek... További részletek a Népszava cikkében, itt.

A legfontosabb kérdésekben nem engedett a kormány

A kormány nem engedett a legfontosabb kérdésekben a pénteken késő este véget ért Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) és a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum (KÉF) összevont ülésén - írja a Népszava. A köztisztviselőket nagyon sok tekintetben hátrányosan érintő javaslat egyik sarkalatos fejezete a kormányzati létszámgazdálkodás bevezetéséről szól, ebből nem enged a kormány. A betöltetlen állásokat például fél év után elvennék a munkahelyektől, pedig van hat éve betöltetlen munkahely is. A feladatokra alkalmazott dolgozók biztonsága ebben a rendszerben veszélyben van, mert ha egy következő munkához az illető nem rendelkezik megfelelő végzettséggel, és nem tud gyorsan papírt szerezni az elvárt tudásról, könnyen utcára teszik, ami mind a szervezet, mind a dolgozó számára kiszámíthatatlan helyzetet teremt. A szakszervezetek nem tartották elfogadhatónak azt sem, hogy megszűnik a helyettesítés és az érte járó díj.

Nem engedett a kormány a szabadságok kérdésében. A tervezet a mostaninál öt nappal rövidebb, mindössze 20 napos alapszabadságot rögzít, amit a gyermeket nevelők pótszabadságainak megduplázásával akar kompenzálni, de az idősebb, több évtizede a közigazgatásban dolgozók is egy héttel kevesebb pihenésre lesznek jogosultak. Az életkor ezentúl nem számít a bértáblába történő besoroláskor sem. A szakszervezetek hangsúlyozták, hogy érvényben van a csütörtökön meghirdetett „Szabadság napja” nevű tiltakozó akció felhívása, amiben azt kérte Boros Péterné, az MKKSZ elnöke, hogy aki teheti, ne menjen be dolgozni azon a napon, amikor a parlament megszavazza a köztisztviselők rabszolgatörvényét. 

Az FRSZ megszűnteti LIGA tagságát és csatlakozik a Munkástanácsokhoz

Az FRSZ XV. Kongresszusa úgy határozott, hogy 13 évi tagság után, 2018. december 31-ei hatállyal szakszervezetünk lépjen ki a LIGA Szakszervezeti Szövetségből, és január 01-el csatlakozzon a Munkástanácsok Országos Szövetségéhez (MOSZ). Az FRSZ vezető tisztségviselői ezúton is megköszönik a LIGA Szakszervezeteknek azt a munkát, amit a konföderáció az FRSZ tagsága és a rendőrség teljes személyi állománya jogainak képviselete és védelme érdekében az elmúlt években végzett.

Kongresszusunk úgy ítélte meg a jelenlegi helyzetet, hogy a MOSZ-hoz történő csatlakozással javítani tudjuk az FRSZ kollektív érdekképviseleti munkájának hatékonyságát, és lehetőségünk nyílik a társ rendvédelmi szakszervezetekkel való együttműködés erősítésére is. A Munkástanácsok Országos Szövetségéhez tartozik ugyanis a korábban széthullott FRDÉSZ – rendőrségen kívüli – három legnagyobb rendvédelmi szakszervezete: a Független Büntetés-végrehajtási Szakszervezetek Országos Szövetsége, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete, valamint a Vám- és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezete.