30 %-os béremelés az állami vállalatoknál - 0 % a rendvédelmi közalkalmazottaknak és munkavállalóknak

A 2017. február 16-i kormányinfón Lázár János kijelentette, a kormány előző napi döntése értelmében több lépésben, 30 százalékkal nő az állami tulajdonú cégek dolgozóinak bére 2019-ig. A MÁV-nál 13, a Magyar Postánál 14 százalék az idei béremelés. A miniszter kijelentette: "100 ezer munkavállalóról döntött tegnap a kormány. A kormány döntése értelmében a 100 ezer ember esetében először is azok, akik kevesebbet keresnek, mint az új minimálbér, azok természetesen megkapják a kormánytól a minimálbért és a garantált bérminimumot is. A többi munkavállaló esetében pedig 2019-ig egy 30%-os béremelésre kerül sor, ami például azt jelenti, hogy 2017-ben a MÁV-csoportnál 13%, 2018-ban 12%, 2019-ben pedig 5%-os béremelést hagyott jóvá a kormány." Azt nem tudjuk, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum kifizetéséről miért kellett külön döntsét hozni, hiszen azok minden munkáltatóra és minden munkavállalóra kötelező erővel vonatkoznak a hatályos jogszabályok szerint. Azt viszont tudjuk, hogy a rendvédelmi szféra közalkalmazottait és munkavállalóit továbbra is mostohagyerekként kezelik, számukra idén, miként az elmúlt években is, csak a minimálbért, és a garantált bérminimumot biztosítják. Leaglábbis papíron, mert az "emelést" úgy hajtják végre, hogy illetményüknek azt a részét, amiről a munkáltató dönt, pontosan annyival csökkentik, amennyivel a garantált bérminimum emelkedik. Így a valós emelés sokaknál 0 %-al egyenlő. Erről azonban nem esett szó a sajtótájékoztatón, talán azért, mert csak annyit lehetett volna mondani, hogy a rendvédelmi közalkalmazottak és munkavállalók bére úgy emelkedett, hogy közben nem növekedett....

Eljátszott verseny: így lett egyetlen pályázóé a határvédelmi konténerüzlet

Éppen vége lesz a télnek, mire állni fog a négy NATO-színvonalú konténerfalu a magyar határ déli szakaszán - írja az Átlátszó. A cikk szerint a beruházás az állami közbeszerzések jól ismert dramaturgiája szerint zajlott: a meghívásos tendert novemberre sikerült kiírni, akkor viszont mindössze két munkanapot kapott a három meghívott ajánlattevő. A kiírás feltételei alapján ketten rögtön ki is estek, az egyedüli ajánlattevő így annyit kért, amennyit nem szégyellt.

A migrációs nyomással harmadik éve bajlódó kormánynak valamiért csak közvetlenül a nagy hidegek beállta előtt egy hónappal jutott eszébe, hogy a déli határra vezényelt katonákat emberibb körülményekhez jutassa. Az Átlátszó forrásai szerint a szerencsétlenkedésben a kormányzati közönyön kívül szerepet játszott az egyes szervezetek és szervezeti egységek rivalizálása is: a „határvadász”-projekttel komoly pozíciót szerző Készenléti Rendőrség például már egy évvel ezelőtt nekifutott egy hasonló beruházásnak, de az valahol elakadt. További részletek az Átlátszó.hu cikkében.

A nagy minimálbéremelés nem segít a közszféra évtizedes nyomorán

A 2017-es nagy fizetésemelési kör minden pozitívuma ellenére inkább csak tűzoltás - írja az Index. A piaci szereplők közül sokan nem tudják kigazdálkodni, vagy más okból próbálják meg kicselezni, a közszférában nem jutott mindenkinek, egyes szakmákban pedig még arra sem elég, hogy ellensúlyozza a mostani minimálbér-emeléssel kritikus szintet elért bérfeszültséget a különböző képzettségű dolgozók között. A hosszú idő óta toldozott-foltozott közalkalmazotti bértábla rendbetételére, úgy tűnik, még várni kell.

Arról, hogy az állam miként nyeli le a rendőrségi közalkalmazottak és munkavállalók béremelését, korábban már beszámoltunk. Arra is felhívtuk a figyelmet, hogy "következetes" kormányzati intézkedésekkel miként sikerült a közalkalmazotti bértáblát teljesen szétzilálni, és az előmeneteli rendszert felszámolni. Ennek ellenére zúg a propagandagépezet, a rendőrségi közalkalmazottak és munkavállalóknak pedig marad a virtuális fizetésemelés és a szép ígéret, egyszer majd jobb lesz. Addig pedig a közalkalmazotti bértábla 170 fizetési fokozatából a kormányzat 115 fizetési fokozatban a minimálbért, illetve a garantált bérminimumot garantálja a közalkalmazottak számára! 

Nógrádban biztosítják a közalkalmazottak KSZ szerinti illetményemelését

A Nógrád megyei főkapitány megkeresésünkre adott tájékoztatása szerint a főkapitányság azon közalkalmazottai, akik 2017. január 01-jén kötelező előresorolással érintettek eggyel magasabb fizetési fokozatba, és kiválóan alkalmas, vagy alkalmas minősítést kaptak, bruttó 5 ezer forintos munkáltatói döntésen alapuló illetményemelésben részesülnek 2017. február 01-jétől. (A főkapitány válasza itt olvasható.)

Emlékezetes, hogy néhány napja az FRSZ megkereséssel fordult a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjéhez, mert a január 1-jével fizetési fokozatban előrelépő munkatársak csak a jogszabályi kötelező emelésben (garantált bérminimum/minimálbér) részesültek, azonban a kollektív szerződés szerinti – a munkáltató által kollektív szerződésben garantált – 5.000 Ft illetményemelést részükre nem biztosították. Ezt az eljárást az ORFK szakmai vezetésének álláspontjával, illetve ajánlásával is ellentétesnek tartottuk.

A főkapitány jelen esetben gyorsan válaszolt és intézkedett, amit az érintett állomány nevében ezúton is köszönünk!

A szolgálati járandóságban részesülők kereseti plafonjának eltörlését kezdeményeztük

Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszternél, és Pintér Sándor belügyminiszternél kezdeményezte az FRSZ a szolgálati járandóságban részesülők kereseti plafonjának eltörlését. Ismeretes, hogy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 83/B § (1) bekezdése korlátozza az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtti ellátásban részesülőket a keresőtevékenység folytatásában azáltal, hogy meghatározott összegű, nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem megszerzése után a nyugellátás szüneteltetését írja elő. A hivatkozott jogszabályi rendelkezés szerint ugyanis, amennyiben az ellátásban részesülő személy adott évi (nyugdíjjárulék-alapot képező) keresete meghaladja az ún. éves keretösszeget (a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér – minimálbér – összegének tizennyolcszorosát), a következő hónap 1. napjától a tárgyév végéig, de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárig az ellátás folyósítását szüneteltetni kell. Ez a korlátozás vonatkozik a 2012. január 1-je előtt folyósított előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjasokra, a korkedvezményes nyugdíjasokra, a korengedményes nyugdíjasokra, a bányásznyugdíjasokra, továbbá az ún. „művész" nyugdíjat „felváltó" korhatár előtti ellátásban, és a szolgálati járandóságban részesülőkre, valamint a nők 40 év jogosultsági időre tekintettel megállapított öregségi nyugdíjában részesülőkre is. Véleményünk szerint a Tny. szóban forgó rendelkezésének 2006. évi elfogadása, és 2008. évi hatálybalépése óta eltelt időszakban hazánk társadalmi és gazdasági helyzetében olyan gyökeres változások mentek végbe, melyek indokolatlanná és szükségtelenné teszik a korlátozás további fenntartását. További részletek a minisztereknek írt levelünkben, itt.

A KSZ szerinti illetményemelések védelmében

A közalkalmazotti állomány 2017. január 01-jei illetmény megállapításának végrehajtásával kapcsolatban megkereséssel fordultunk az ORFK Személyügyi Főigazgatójához. A január 16-ai RÉT ülésen elhangzott rendőrségi tájékoztatás szerint a fizetési fokozatban történő előresoroláshoz kapcsolódó – kollektív szerződések szerinti – illetményemelésekre az idei évben is biztosított a pénzügyi fedezet. A Kúria tárgybani állásfoglalására figyelemmel annak egyedüli feltétele, hogy az illetményemelésben részesülő közalkalmazottak legalább alkalmas minősítéssel rendelkezzenek. Ennek ellenére az országban több rendőri szervnél is azzal szembesültek a kollégák, tagjaink, hogy a KSZ szerinti bérnövekmény nem került beépítésre az illetményükbe, azaz egyáltalán nem, vagy csak a bértábla (fizetési fokozat) szerinti szorzószám többletet biztosították részükre. Hogy néhány példát említsünk, így jártak el pl. Nógrád és Bács-Kiskun megyében, de a fővárosban is (BRFK). Az említett munkáltatói hozzáállást és eljárást több szempontból is elfogadhatatlannak tartjuk, ezért annak felülvizsgálatát kezdeményezte az  FRSZ. További részletek az ORFK-nak írt átiratunkban, itt.

 

Már igényelhetőek az idei nyári beutalók!

Felhívjuk tagjaink figyelmét, hogy a megyei elnököktől és a tagszervezeti titkároktól már igényelhetőek az FRSZ apartmanokba szóló nyári beutalók. Az idei főszezon - a tanévhez igazodva - június 13-tól augusztus 29-ig került meghatározásra, így 11 hetet foglal magába, és 88 darab egy hetes beutaló kiosztását tette lehetővé. Ez a 88 beutaló a taglétszámmal arányosan került megosztásra úgy, hogy a legkisebb taglétszámú megyéknek (intézményeknek) is jusson legalább egy – egy beutaló. A beutalók tagszervezetek közötti elosztásáról a megyei (intézményi) elnökök a titkárokkal közösen döntenek, így a jelentkezők kiválasztása helyben történik. 

Tagjaink a megyéjük számára kisorsolt beutalókra pályázhatnak, igényüket a saját tagszervezeti titkáruknak kell jelezniük (és nem a KKI üdültetési előadójának). Az igényelhető beutalók jegyzéke megyénkénti bontásban innen tölthető le.

A helyben kiválasztott igényjogosultaknak a tagszervezeti titkár által is aláírt igénylőlapjukat április 15. napjáig kell a KKI-nak megküldeniük. A 40 ezer forintos üdülési hozzájárulást  legkésőbb a heti turnus kezdete előtt 30 nappal kell befizetni az FRSZ központi számlájára (OTP 11705008-20409384 ), a közlemény rovatban feltűntetve a beutaló megjegyzést. A megyék számára kisorsolt, de konkrét jelentkező által április 30-ig le nem kötött beutalókat a KKI május 01. után az FRSZ honlapján szabadon igényelhetőként meghirdeti. Április 15-ig tehát csak az FRSZ tagsággal rendelkezők jelentkezhetnek, a LIGA Szakszervezetek tagjai, és az FRSZ tagsággal nem rendelkező rendőrségi dolgozók, csak az FRSZ tagok által igénybe nem vett beutalókra pályázhatnak, május 01-je után.

Apartmanjainkról további információk itt olvashatóak.

A pénzlehúzás legújabb szinonimája: egységes szabályozás!

Válaszolt a Belügyminisztérium a rendvédelmi hivatásos állomány által választható cafetéria juttatások körének az adómentes lakáscélú támogatással való kiegészítése érdekében tett FRSZ javaslatra. A minisztérium gazdasági helyettes államtitkára által jegyzett levél szerint a kormányzat nem fogadta el a BM lakás cafetéria fenntartására vonatkozó kezdeményezését, hanem e helyett "egységes szabályozásra tett javaslatot," melynek alapján az Országgyűlés módosította a szolgálati törvényt, és ezzel kizárta a kedvezmény igénylésének további lehetőségét. Ezzel a félsoros jogszabály-módosítással, melynek valós következményeiről a gombot nyomogató kormányzati képviselőknek talán fogalmuk sem volt, egyetlen tollvonással sikerült 51 ezer forintot kihúzni mindazon rendvédelmi dolgozók zsebéből, akik korábban igénybe vették ezt a lehetőséget. Amennyiben a honanyákat és honatyákat illető feltételezésünk téves, akkor elnézést kérünk! Ez esetben azonban, a bocsánatkérés mellett szembe kell néznünk azzal a lehetőséggel, hogy a rendvédelmi dolgozókat és egyébként a teljes közszférát tudatosan zárták ki egy olyan adókedvezményből, mely egyébként a kormány egyik kiemelten fontosnak ítélt célkitűzésének megvalósulását, nevezetesen a fiatal családok otthonteremtésének támogatását szolgálja! Ez az intézkedés pedig az FRSZ szerint indokolatlan és diszkriminatív is a közszolgálattal szemben!

Emlékezetes, hogy főtitkárunk az RTL Klub híradójának korábban elmondta, hogy az FRSZ sérelmesnek tartja az intézkedést, ezért tettünk javaslatot a korábbi szabályozás visszaállítására. A hírműsor kérdésére egyébként a Nemzetgazdasági Minisztérium ugyan azt a választ adta, mint a belügy, kiegészítve azzal a csúsztatással, hogy: "a rendvédelmi szerveknél többnyire elérhető a kedvezményes, vagy akár kamatmentes munkáltatói lakáskölcsön." Nem tudjuk, hogy az NGM válaszadója milyen értelemben használta a többnyire szót, azt viszont igen, hogy a rendőrség költségvetésében idén 106 millió forint áll rendelkezésre lakáscélú támogatásra, ami a 45 ezer fős rendőrségi állományból összesen 42 fő támogatására lenne elég, ha mindannyian 2,5 millió forintos támogatást kaphatnának. A költségvetés által biztosított forrás tehát valóban nem egy rendőr igényének kielégítésére elég, hanem "többnyire," ha az NGM is így gondolta...

Az elmúlt napokban sok kolléga érdeklődött az FRSZ-nél, hogy mikorra várható a minisztérium válasza, és mit javaslunk, halogassák-e cafetéria nyilatkozat leadását? A helyzet fentiek tükrében egyértelmű: nincs mire várni. Miként egyértelmű az is, hogy bármennyire is reklámozza a közmédia a "magyar emberek javát szolgáló" kormányzati intézkedéseket, azt a kormányzat, ha munkáltatóként kell döntenie, saját maga nem feltétlenül alkalmazza! Miként a minimálbér elemést is "kreatívan" úgy oldja meg a közszéra sok munkáltatója, köztük a rendőrség is, hogy elveszik a korábbi években adott illetmény egy részét, és papíron átírják egy másik rovatba az összeget, ezzel a könyvelés rendben, nincs mit nézni!

Lenyeli a béremelést az állam

Az Index cikke szerint: hiába a garantált bérminimum emelése 2017-től, úgy tűnik, a közszférában ebből sokan nem fognak érezni semmit. A hírportál egy szociális ágazati dolgozókat tömörítő Facebook-csoportban olvasott levélre hivatkozva írja, hogy egy intézmény arról tájékoztatja minden alkalmazottját: 2017-től a bérüknek azt a részét, amiről a munkáltató dönt, pontosan annyival csökkentik, amennyivel a garantált bérminimum emelkedik. A visszajelzések alapján a gyakorlat az ágazatban általánosan jellemző lehet, és nincs kizárva, hogy a közszféra valamennyi részét érinti. 

Az újságíró ez utóbbi feltételezését a rendőrség vonatkozásában az FRSZ teljes bizonyossággal erősíti meg. Sőt! Kiegészíti azzal is, hogy a cikkben körülírt - korrektnek semmiképpen sem nevezhető - munkáltatói magatartás a rendőrségen már 2013. óta általánosan alkalmazott gyakorlat! Ami az idei évben érte el tetőpontját, mivel gyakorlatilag az állomány felét már a bérminimumra állították be. Tőlük jövőre már nem tudnak majd mit elvonni, kénytelen lesz az állam a zsebébe nyúlni! Az eljárás egyébként a rendőrségen is óriási felháborodást váltott ki és közel háromezer munkaügyi perhez vezetett. Ezeket a pereket az FRSZ Jogsegélyszolgálata a cikk által leírt munkáltatói eljárás során vétett munkajogi hiba miatt folyamatosan meg is nyeri, mivel már tucatnyi Kúria határozat mondja ki, annak védhetetlenségét. Ezekben a perekben a bíróságok 3 évre visszamenőlegesen több százezer forintot ítélnek meg a rendőrségi közalkalmazottaknak, de egyre gyakoribb az 1 millió feletti nyereség is. Mindezek ellenére a rendőrség vezetése nem hajlandó fizetni, inkább húzzák az időt, pereskednek évekig a saját munkavállalóikkal, miközben a végszámla a kamatok, és a perköltségek miatt egyre emelkedik. Arról nincs információnk, hogy ezt a rendőri vezetők miként egyeztetik össze a közpénzekkel való felelős gazdálkodás jogi követelményeivel, nekünk csak annyit mondanak: a Belügyminisztérium nem biztosított költségvetési forrást.....

Kúria határozat: minősítés megsemmisítése és jó hírnév sérelme tárgyában

A Kúria honlapján megjelent jogeset szerint a felperes a megyei rendőr-főkapitányságnál állt alkalmazásban körzeti megbízott beosztásban. A munkáltató 2011. április 19-én kelt határozatával körzeti megbízotti szolgálatra alkalmatlannak minősítette, ezért kezdeményezte alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezését. A munkáltató az állomány tagjaival nem közölte a minősítés eredményét és ennek következményeit. A felperes a minősítési lap tartalmával szemben jogorvoslati eljárást kezdeményezett. A keresetét elutasító jogerős döntést a Kúria hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú ítéletet megváltoztatva a sérelmes minősítést formai hibákra figyelemmel megsemmisítette.

Ezt követően felperes újabb keresetet nyújtott be, melyben előadta, hogy jogsértően nem helyezték őt magasabb beosztásba, a Kúria ugyanis megsemmisítette minősítését. Az alperes ezzel megsértette jó hírnévhez fűződő személyiségi jogát, továbbá az egyenlő bánásmód követelményét. Végül ez a per is a legmagasabb bírói fórumon kötött ki. A Kúria határozatában rámutatott, hogy hogy a perbeli esetben a minősítés megsemmisítésére nem a törvényben megjelölt tartalmi okokból került sor, így abból nem következik, hogy a minősítésben szereplő ténymegállapítások személyiségi jogot sértettek. Önmagában az a körülmény, hogy a Kúria formai okból a minősítését megsemmisítette, nem bizonyítja a minősítésben foglaltak valóságának hiányát. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az eljárt bíróságok megalapozottan jutottak arra a következtetésre, miszerint a felperes nem tudta bizonyítani, hogy az alperes magatartása, illetve intézkedése folytán őt kár érte. További részletek itt.

Rendőrségi cafetéria 2017.: beszűkült és elértéktelendő juttatások

Megjelent az ORFK 2017. évi cafetéria utasítása, mely a tavalyihoz képest negatív irányú változásokat eredményez. A keret továbbra is 200 ezer forint, bruttóban, ami nettóban 149 ezret ér. A választható juttatások körét leszűkítették a készpénz cafetériára és a SZÉP-kártyára. Megszűntették az Erzsébet-utalvány, az iskolakezdési támogatás, a kulturális szolgáltatásra, illetve sporteseményre szóló belépő, az önkéntes kölcsönös nyugdíj és egészségpénztári munkáltatói hozzájárulások, a munkahelyi étkeztetés, a helyi utazásra szolgáló bérlet, és a lakáscélú munkáltatói támogatás igénybevételének lehetőségét is. A lakáscélú támogatás eltörlését különösen indokolatlannak tartjuk, ezért a belügyminiszternél kezdeményeztük annak visszaállítását.

Nem változott a bankszámla költségtérítés megalázóan alacsony, évi 4 ezer forintos összege sem, annak ellenére, hogy az FRSZ évek óta szorgalmazza az elértéktelenedett juttatás felemelését a törvény által lehetővé tett 12 ezer forintos éves keretösszegre.

Itt említendő, hogy az ORFK módosította a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés igénylésének eljárási szabályairól szóló utasítást is.

MAKASZ Mobil app - hogy a kedvezmények mindig kéznél legyenek!

Önnek is gondot jelent, hogy hol tudja igénybe venni a MAKASZ kártya biztosította kedvezményeket? Ön is sokszor gondolt arra, hogy az Önnél lévő kártyát épp mire tudná használni? Elfelejtette otthon megnézni a gépén, hogy mit és hol tud vásárolni kedvezményesen? 

 

Itt a megoldás! Most már mobil applikáción is láthatja, milyen kedvezmények vannak az Ön közelébe.

 

Töltse le Androidos készülékre a Google Play áruházból>>> itt, IOS készülékre az Apple Store-ból>>> pedig itt. 

11 FRSZ JAVASLAT A BM IRÁNYÁBA

11 pontba foglalt javaslatcsomagot terjesztettünk a belügyminiszter elé, melyben az azonnali intézkedést igénylő problémákat szedtük csokorba.

Javaslataink kiterjednek az illetmények emelésére, az életpálya lakáspillérének működéséhez szükséges fedezet biztosítására, a cafetéria szabályok módosítására, a fizikai felmérés életkori határát felemelő jogszabály felülvizsgálatára, a 12 alkalomra szóló kedvezményes utazási utalvány ellátotti körének ügyintézői munkakörben foglalkoztatott munkavállalókra történő kiterjesztésére, a HRK ügyeletesek besorolási problémájának rendezésére, a KR Légirendészeti Szolgálatnál helikoptervezető és fedélzeti szolgálattevő beosztást betöltő kollégák illetményének rendezésére, az RSZKI tanulóidő sorkatonai szolgálat idejére eső időtartamának sorkatonai szolgálatban eltöltött időként történő elismerésére. Részletek az FRSZ innen letölthető javaslatában.

Jogi ügyfélszolgálat közalkalmazotti illetményes perekben: hétfőtől csütörtökig, 11.00 órától 13.00 óráig!

Tájékoztatjuk tagjainkat, hogy a rendőrségi közalkalmazottak illetményének megállapítása miatt kirobbant jogos felháborodás miatt külön jogi ügyeletet vezettünk be. Jogászunk hétfőtől csütörtökig 11.00 órától 13.00 óráig áll rendelkezésére azon tagjainknak, és leendő tagjainknak, akik illetményük megállapítása miatt pert kívánnak indítani, vagy korábban már ilyen per vitelére adtak meghatalmazást az FRSZ Jogsegélyszolgálatának, és ezen per állása iránt kívánnak érdeklődni. Közalkalmazotti illetményes perekben jogi ügyfélszolgálatunk a 39-532-es belügyi számon, vagy a 06 70 398-5630-es mobilszámon érhető el.

Ezen felül az FRSZ Központi Koordinációs Irodája a hét minden munkanapján (hétfőtől csütörtökig 08.30 órától 16.00 óráig, pénteken 13.30 óráig) hozzáértő munkatársakkal áll az érdeklődök rendelkezésére, akár ügyük állása, akár a jogvita megindításának lehetőségei iránt kívánnak érdeklődni. Telefon: 39-530 (BM), vagy 06-1-785-07-16 (városi), vagy +36 70 775 1773 (LIGA flottás mobil).

KÖZALKALMAZOTTAK FIGYELEM!!! SEGÍTSÉG AZ ILLETMÉNYES HATÁROZATOK ÉRTELMEZÉSÉHEZ!

​Óriási és jogos felháborodás tombol a rendőrségi közalkalmazottak körében! Ennek oka, hogy a korábban jó munkavégzésért, a szakmai tapasztalatok elismeréseként, vagy a kollektív szerződés előírása alapján adott munkáltatói döntésű illetményrészt megvonják, vagy csökkentik, és ezzel teremtenek fedezetet a illetmény minimálbérre, vagy garantált bérminimumra történő felemeléséhez. Valójában tehát az illetményemelés egy részét, esetenként egészét a közalkalmazottaknak már korábban biztosított juttatásból fedezik! Sajnos, bármennyire is ellenkezik ez a munkáltatói eljárás alapvető igazságérzetünkkel, bármennyire is erkölcstelen, sajnos a Kúria határozatai és az azokon alapuló bírói joggyakorlat szerint még sem minősül feltétlenül jogszerűtlennek! A munkáltatói döntésű illetményrész egyoldalú, indokolás nélküli csökkentésének, vagy akár teljes megvonásának ugyanis csak két korlátja van: egyrészt, hogy a csökkentésről, elvonásról a munkáltatónak írásbeli tájékoztatást kell adnia a dolgozó irányába (ami az illetmény értesítő parancsok átadásával teljesül), másrészt, hogy a csökkentés/elvonás nem eredményezheti az összilletmény csökkenését. Jogsegélyszolgálatunk alábbi tájékoztatója és annak egy konkrét rendőrségi közalkalmazott illetmény megállapító határozatain történő levelezetése ennek megértéshez kíván segítséget nyújtani.

Emlékezetes, hogy a közalkalmazotti illetményes pereket az FRSZ pontosan a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész, valamint a fizetési fokozatban történő előresoroláskor a kollektív szerződés alapján adott juttatás elvonásának megakadályozása érdekében indította, ezt azonban a bíróságok nem méltányolták. A több száz kolléga képviseletében megnyert perekben, a fejenként több százezer, esetenkét egy millió forintot is meghaladó illetmény-különbözeteket más jogi érvélés alapján ítélték és ítélik meg napjainkban is a bíróságok. Ezek az igények minden ellenkező híresztelés, és mindenféle munkáltatói törekvések ellenére sem évültek még el. A határozatok átvétele ugyanis nem jelenti azt, hogy az abban foglaltak tartalmát elismeri és elfogadja a dolgozó. Számos elvi bírósági határozat, de a fentebb említett tömegesen zajló perekben hozott bírósági ítéletek is alátámasztják azt, hogy az illetménnyel kapcsolatos igény a 3 éves elévülési időn belül érvényesíthető a bíróság előtt. Vagyis a határozatokban rögzített 30 nap eltelte nem eredményez jogvesztést, mert a 2017. januárban kézbesített illetmény értesítők 2020. januárig munkaügyi bíróság előtt megtámadhatók!

KÉRJÜK AZ ÉRINTETT KÖZALKALMAZOTT TAGJAINKAT, HOGY JOGÁSZAINK HÍVÁSA ELŐTT SZÍVESKEDJENEK ELOLVASNI AZ ALÁBBI TÁJÉKOZTATÓ ANYAGOKAT: