Mennyit keresnek az amerikai rendőrök?

Az USA Munkaügyi Minisztériumának (DL) statisztikai intézete évente kiad egy jelentést, amelyben (egyebek mellett) a különféle nemzetgazdasági ágazatokban dolgozók béréről, ezek jövedelmi viszonyairól is részletes kimutatásokat közöl. A lemil.blog.hu cikke a 2016 júniusa és 2017 májusa közötti 12 hónapra vonatkozó átlagkereseti adatokat mutatja be, melyekből kiderül, hogy egy hivatásos rendőr az USA-ban a nemzetgazdasági átlag 167%-át keresi, de még a polgári alkalmazottak is hazaviszik az amerikai átlag majdnem másfélszeresét.

A legtöbb rendvédelmi szervezet ingyen biztosítja az egyenruhát és a fullos felszerelést, a teljes egészségbiztosítást (gyakran még a családtagokra kiterjedően is), valamint jelentős korkedvezményt ad nyugdíjazás esetére. Az amerikai rendőrök általában 20-25 leszolgált év után mehetnek nyugdíjba. Sok helyen nyelvpótlékot is fizetnek az angolon kívül más nyelvet is beszélő rendőröknek, s külön pénzzel honorálják, ha valaki akár csak egy évet is felsőfokú oktatási intézményben tanult. A túlórákat mindenhol kifizetik (a csúsztatás nagyon-nagyon ritka), a váltásos munkarend általánosnak mondható. Természetesen odaát is ismerik a pótlékok rendszerét, a terrorelhárító vagy az operatív munkás ott is kap valami kiegészítő lóvét.

További részletek itt olvashatók.

Röszkei Tranzitzóna: a megkeresésünkre a főkapitány intézkedett az állomány ellátására

Néhány héttel korábban megkeresésssel fordultunk a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjéhez, mivel információink szerint a Röszkei Tranzitzónában régebb óta és folyamatosan fennálló probléma az ivóvíz megfelelőségének kérdése. Úgy értesültünk, hogy a vezetékes ivóvíz ugyan már hatóságilag is bevizsgálásra került, de annak eredményétől függetlenül változatlanul egészségügyi problémákat (hasmenés, rosszullét) tapasztalnak kollégák, melyeket szakszervezetünk irányába is rendszeresen jeleznek.

Levelünk hatására a rendőrfőkapitány ellenőrzést rendelt el, majd annak alapján intézkedett az állomány védőitallal történő ellátására. Piros Attila r. dandártábornok úr válasza itt olvasható.

Több mint 120 ezer termékre vásárlási kedvezmény FRSZ tagoknak az Ypson.hu webáruházban!

Az Ypson.hu webáruházban mindent megtalál egy helyen: a termékek széles palettáját kínálják, legyen szó akár műszaki cikkről, akár élelmiszerről, akár ruházati cikkekről. A vásárlók, több mint 120.000 termék közül válogathatnak, és a kínálat egyre bővül.

Az Ypson.hu webáruház 10%-os kedvezményes vásárlási lehetőséget biztosít az FRSZ tagok részére. A kedvezmény mindazon termékekre vonatkozik, amelyek nem akciósak és nem vonatkozik rájuk más kedvezmény. 

A kedvezményt tagjaink a honlap felületén, a vásárlás befejezésénél tudják igénybe venni, a tisztségviselőinktől, vagy a KKI-tól beszerezhető kuponkód beírásával.

A LIGA tiltakozik a cafetéria rendszer átalakítása ellen

A LIGA Szakszervezetek tiltakozik a kormány az adótörvények módosításáról szóló javaslatában megfogalmazott, a kedvezményes munkavállalói juttatások (cafeteria elemek) gyökeres átalakítása ellen. A LIGA Szakszervezetek felhívja a figyelmet arra, hogy például a lakáscélú munkáltatói támogatás, a mobilitási célú lakhatási támogatás, vagy a diákhitel visszafizetését támogató béren kívüli juttatás megszüntetése lehetetlen helyzetbe hozhatja az ezt korábban igénybe vevő munkavállalókat. A LIGA Szakszervezetek – a támogatási rendszer tapasztalatait figyelembe véve – nem ellenzi a támogatási rendszer átgondolását, egyszerűsítését, módosítását, ám meggyőződése, hogy ezt csak a szociális partnerekkel való konzultációkat követően lehetne megtenni. A cafetéria rendszer tervezett változásairól bővebb információ itt olvasható.

Kedvező változások a jövő évi nyugdíjszabályokban

A Parlament előtt fekszik három fontos törvényjavaslat, amelyek érintik a nyugdíjakkal kapcsolatos hatályos rendelkezéseket - írja a lokál.hu. A módosítások elsősorban a nyugdíjmegállapítás feltételeire, valamint a nyugdíj melletti munkavégzés lehetőségeire vonatkoznak. Az új szabályok fényében mindenekelőtt megnyugodhatnak azok hölgyek, akik idén vagy jövőre teljesítik a nők kedvezményes nyugdíjának alapfeltételét (a legalább 40 évi jogosító idő megszerzését), mert a jogosító időre vonatkozó követelmény egyelőre nem szigorodik. Annak ellenére sem, hogy jövőre már 64 évre emelkedik a nyugdíjkorhatár, így egyre több felsőfokú végzettségű hölgy is igényelheti majd ezt a kedvezményes nyugellátást.

Az öregségi nyugdíj jelenleg csak akkor állapítható meg, ha az igénylő a nyugellátás egyéb feltételeinek (korhatár betöltése, előírt minimális – teljes nyugdíjhoz 20 évi, résznyugdíjhoz 15 évi – szolgálati idő megszerzése, illetve a nők kedvezményes nyugdíja esetén a legalább 40 évi jogosító idő megszerzése) teljesítése mellett azon a napon, amelytől kéri a nyugdíja megállapítását, nem áll biztosítási jogviszonyban. Az új törvényjavaslat nyomtalanul eltörli ezt az értelmetlennek és bosszantónak bizonyult feltételt, így a jövőben nem kell megszüntetni a biztosítási jogviszonyt a nyugdíj igénylése miatt.

A Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjasnak minősülő személynek 2019-ben már nem kell a jövedelme után természetbeni egészségbiztosítási járulékot (4%) és nyugdíj járulékot (10%) fizetnie. Ezáltal a munkaszerződéssel dolgozó nyugdíjasnak csak a személyi jövedelemadót (15%) kell megfizetnie a bére után

A LIGA Szakszervezetek szerint a minimálbért 38 százalékkal kellene megemelni

A Magyar Idők a 2018. június 18-i számában több érdekképviseleti vezetővel készített interjút, akik annak a véleményüknek adtak hangot, hogy ismét két számjegyű minimálbér- és garantált bérminimum-emelkedés jöhet 2019-ben is. A Liga Szakszervezetek célja, hogy a nettó minimálbér elérje és meg is haladja a másik három visegrádi ország szintjét, Csehországhoz képest ugyanis a kézhez kapott összeg az idén 37,8 százalékkal volt elmaradva – nyilatkozta a lapnak Mészáros Melinda. Az érdekképviselet elnöke kiemelte, a felzárkózást kétféleképpen lehetne elérni: egyfelől változatlan közterhek mellett, másfelől a személyi jövedelemadó csökkentésével és az 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulék eltörlésével, a minimálbérig nullaszázalékos szja-kulcs bevezetésével. A Liga számításai szerint változatlan közterhek mellett – az inflációt és a világgazdasági tényezőket nem számolva – jövőre a minimálbért 38 százalékkal, bruttó 190 ezer, a garantált bérminimumot pedig 44 százalékkal, bruttó 260 ezer forintra kellene emelni. Köztehercsökkentés mellett is változatlan a szakszervezet azon célja, hogy a minimálbér nettó összege 127 ezer forintra, a garantált bérminimumé pedig 174 ezer forintra emelkedjen, ezzel elérve a cseh minimálbér összegét. Mészáros Melindaemellett megjegyezte, ma már nem a minimálbér, hanem a végzettséghez kötött garantált bérminimum szerepe a nagyobb, ezért támogatják annak nagyobb mértékű emelését. További részletek a LIGA honlapján.

Szakszervezeti javaslatok a rendvédelmi életpálya továbbfejlesztésére

A Belügyminisztérium megkezdte a rendvédelmi életpálya továbbfejlesztésére vonatkozó lehetőségek vizsgálatát, melynek keretében javaslatokat kértek a rendvédelmi szakszervezetektől. A Belügyi Érdekegyeztető Tanács Munkavállalói Oldalát alkotó szakszervezetek közösen terjesztették elő javaslataikat, melyek a HSZT valamennyi problémásnak ítélt részét érintik. Javaslataink egyebek mellett kiterjednek a rendvédelmi illetményalap emelésére, és az illetményrendszer egyes elemeinek felülvizsgálatára, a cafetéria rendszer módosítására, a lakástámogatások kiterjesztésére, az oktatási és előmeneteli rendszer átalakítására és még sok egyéb kérdésre. Javaslataink itt olvashatóak.

OKÉT tárgyalás a szokásos kormányzati forgatókönyv szerint

Alig fél munkanappal korábban, mint hogy Varga Mihály a marhabőr táskában bevitte a Parlamentbe, az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) fórumán – szóbeli előterjesztés alapján - a kormány a közszolgálati dolgozók képviselőivel "egyeztetett" a jövő évi költségvetésről. Az OKÉT Munkavállalói Oldala közvetlenül az ülés előtt, már a helyszínen döntött arról, hogy a téma jelentősége ellenére beletörődik az írásos előterjesztés – sajnos már évek óta hagyományosan visszatérő – hiányába, és maradék lehetőségeiről nem lemondva elfogadja, hogy az előzetes szakmai felkészülés lehetőségét elvesztve, csak a helyszínen szembesül a kormányzati tervekkel, a konkrét számokkal. Az ülésen történtekről részletes beszámolót tartalmaz az MKKSZ innen letölthető hírlevele.

Kapcsolódó hír, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón azt is bejelentette, hogy a kormány szeretné feloldani a nyugdíjasok munkavállalását korlátozó szabályokat, amiket néhány évvel ezelőtt pont az Orbán-kormány vezetett be. Most az egyre súlyosbodó munkaerőhiányt orvosolnák a nyugdíjasok visszavonásával a munkaerőpiacra, de az még nem derült ki, a korlátozások feloldása a nyugdíjkorhatárt elérő közszférában dolgozókra is vonatkozik-e – írja a Mérce.

A közalkalmazotti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetéséhez mindkét fél jognyilatkozata szükséges

A Kúria napokban megjelent közleményében rámutatott arra, hogy ha a közalkalmazott írásban kezdeményezi a jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését, a közös megegyezés a munkáltató írásbeli hozzájárulásával jön létre. Ennek hiányában a kezdeményezés ajánlatnak minősül és a közös megegyezés nem jön létre akkor, ha a közalkalmazott az ajánlatát a másik fél elfogadó nyilatkozatának elküldését megelőzően a másik félhez intézett jognyilatkozatával visszavonta.

A Kúria elé került perben a felperes ápoló munkakörben állt közalkalmazotti jogviszonyban az alperessel. A munkáltató hiányosságokat észlelt a munkavégzésével kapcsolatban, s felvetődött a közalkalmazotti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésének lehetősége. A felperes 2016. szeptember 8-án aláírt egy olyan iratot, melynek tartalma szerint azzal a kéréssel fordult az alperes főigazgatójához, hogy közalkalmazotti jogviszonyát 2016. szeptember 30-ával közös megegyezéssel szüntessék meg. Az okiratot aláírta és átadta a munkáltatónak. Ezt követően az alperes a felperes nyilatkozata szerint elindította a jogviszony megszüntetésével kapcsolatos adminisztrációt. Az alperes igazgatóhelyettese 2016. szeptember 20-án egy e-mailt küldött a felperesnek, melyben megkérte, hogy a következő napon menjen be aláírni „még egy papírt”. A felperes válasz e-mailjében azt jelezte, hogy rövidesen jelentkezni fog. 2016. szeptember 21-én kelt és szeptember 22-én kézbesített levelében közölte, hogy a 2016. szeptember 8-án a közalkalmazotti jogviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetésére irányuló kérelmét visszavonja, nem kéri jogviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetését. További részletek a Kúria közleményében.

Végleg eldőlt: nem kell kitakarni a rendőrök arcát (frissítve a Kúria közleményével)

Nem kell kikockázni a tüntetésen dolgozó rendőrök arcát, döntött szerdán a Kúria. A rendőrök az Index tudósítása miatt fordultak bírósághoz még 2011-ben, és gigahosszúra nyúló jogi vita vette ezzel kezdetét. Hét éve tart a jogi vita, amely most a Kúria döntésével lezárult. Eszerint nem kell kitakarni a tüntetésről szóló sajtótudósításokban a szolgálatot teljesítő rendőrök arcát, a Kúria a szerdai döntésével elutasította a rendőrök keresetét, és az Indexnek adott igazat. Az ügy még 2011-ben kezdődött, és többször is megjárta az egyes illetékes bírósági fórumokat, sőt, az Alkotmánybíróság is kétszer foglalkozott a kérdéssel. Ugyanis a rendes bíróságok és az Alkotmánybíróság (AB) alapvetően máshogy látta a kérdést. További részletek az Index cikkében.

A Kúria közleményéből ugyanakkor az is kitűnik, hogy az AB döntése a tételes jog helyett inkább a szubjektívitást is magában hordó mérlegelésen alapult. A Kúria ugyanis rámutatott arra, hogy a perben eljárt bíróságok és az Alkotmánybíróság álláspontja az emberi méltóságból fakadó személyiségi jog védelmén keresztül korlátozott sajtószabadság megítélésének alkotmányossági szempontú, ugyanakkor tételes jogi szabályozással körülhatárolt kérdésében ütközött. A Kúria alapvetően egyetért a sajtószabadság és a jelenkor eseményeiről, illetve a közügyekről szóló tájékoztatáshoz fűződő jog primátusával a magánszféra védelmével szemben. A hatályos magyar jogi szabályozás azonban éppen ezen elvvel ellentétesen, a méltóságvédelemből fakadó személyiségi jog elsőbbségét részesíti előnyben azzal, hogy mindenki számára kötelezővé teszi - a közszereplők kivételével - az érintett személy hozzájárulását a képmás vagy hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához [régi Ptk. 80. §, új Ptk. 2:48.§]. Az idézett jogszabályi rendelkezés a közszereplők mellett nem teszi lehetővé további kivételszabályok alkalmazását. Az Alkotmánybíróság éppen a sajtószabadság gyakorlásának tételes jogi szabályozással korlátozott érvényesülése miatt kényszerült az alapvető jogok ütköztetésére és mérlegelésére. Az Alkotmánybíróság a mérlegelést elvégezte, és az Abtv. 39. § (1) bekezdésére hivatkozással állapította meg az adott ügyben a felperesek személyiségvédelmi igényével szemben a sajtó tájékoztatáshoz fűződő szabadságának elsőbbségét; ezzel a felek között a jogvitát érdemben eldöntötte. Mindebből az következik, hogy a felperesek a perbeli esetben a Ptk. 80. §-a alapján a képmás védelméhez fűződő személyiségi joguk érvényesítése érdekében nem léphetnek fel eredményesen. 

Kúria határozat: a munkáltató nem bővítheti korlátlanul a hivatásos állomány tagjának munkaköri leírását!

A Kúria elé került perbeli esetben a felperes 2010. március 30-tól 2014. január 31-ig az alperes Rendőr-főkapitányságon forgalom-ellenőrző járőr beosztásban állt hivatásos szolgálati jogviszonyban. Munkaköri leírása ellátandó feladatként tartalmazta az anyagi káros, személyi sérülés nélküli balesetek helyszíni eljárásának lefolytatását is. A felperes a perbeli időszakban havonta eltérő mértékben baleseti helyszínelést végzett, amelynek ellentételezésére nem került sor.

A Kúria határozatában kifejtette, hogy a rendőrség szolgálati szabályzata szerint felperesnek járőri beosztása alapján feladata  a helyszín biztosítása, a forgalom elterelés volt, amely azonban nem azonos a 65/2011.(XII.30.) BM rendeletben meghatározott helyszínelői és balesetvizsgálói beosztásba tartozó feladatokkal. Minthogy a BM. rendelet az adott munkakörre kogens módon határozza meg az ellátandó feladatok körét, a munkáltatónak ehhez képest kell meghatároznia a munkaköri leírás tartalmát, az abban foglaltakat korlátlanul nem bővítheti. A munkaköri leírás tehát nem tartalmazhat a kinevezésben meghatározott beosztáshoz nem tartozó általánosan ellátandó feladatot, mint a beosztás részét. Amennyiben a hivatásos szolgálati viszonyban álló tartósan a beosztásához nem tartozó magasabb besorolású beosztást lát el, többletdíjazásra jogosult, amelynek mértékét az eljáró bíróságok a Hszt. 50. § (4) bekezdésében foglalt korlátokon belül okszerű mérlegeléssel állapíthatják meg.

A munkaköri leírás tartalmi korlátaira nem először mutat rá a legfőbb bírói testület. Néhány hónappal ezelőtt személyenként közel milliós megbízási díjat ítélt meg a Kúria a bűnügyi technikusi beosztású, FRSZ Jogsegélyszolgálata által képviselt  kollégáknak, akik a bűnügyi technikai feladataik mellett egyes nyomozati tevékenységekben, bűnügyek és rendkívüli haláleseti ügyek vizsgálatában, továbbá személy- és tárgykörözés nyilvántartásának rögzítésében, valamint bűnügyi akciókban vettek részt. Mindezek alapján várjuk azon kollégák jelentkezését, akik parancsnokaik utasítására munkakörükbe nem tartozó feladatokat kénytelen külön díjazás nélkül ellátni!

Új főkapitány: Négyszer ennyi rendőr kéne, hogy ne legyen túlóra

Magyarország közbiztonságának kiegyensúlyozását nevezte céljának országos rendőrfőkapitány-jelölti meghallgatásán Balogh János az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága előtt - írja az Index. A túlszolgálatra, túlórákra vonatkozó kérdésre azt mondta: a túlmunka örök feszítő kérdés. Megjegyezte, azt az ideális állapotot, amikor nincs szükség túlmunkára, úgy érhetnék el, ha megnégyszereznék a rendőrség létszámát. Ez viszont - a vezérőrnagy szerint - sem költségvetési, sem szakmai szempontból nem támogatható. A rendőrfőkapitány-jelölt a túlmunkát hasznosnak tartja.

További részletek az INDEX cikkében.

Kúria határozat a hivatásos állomány tagjának jubileumi jutalomra való jogosultságáról

A Kúria elé került ügyben a felperes 1980-tól munkaviszonyban, majd 1992-től hivatásos szolgálati viszonyban tevékenykedett. Szolgálati viszonya megszűnését követően 2011. június 16-tól kormánytisztviselői jogviszonyt létesített, amely 2015. április 30-áig állt fenn. E jogviszonya megszűnésekor a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (Ktv.) rendelkezése szerint a jubileumi jutalomra való jogosultság szempontjából még csak 23 év jogosultsági idővel rendelkezett. A felperes 2015. május 1-jétől újból hivatásos szolgálati viszonyt létesített. A szolgálati törvény (Hszt.) a felperes ekkor a jubileumi jutalomra való jogosultság szempontjából már több mint 32 év, az e törvény szerint beszámítható szolgálati idővel rendelkezett. A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy újabb hivatásos szolgálati viszonya létesítésekor már megfelelt a 30 éves jubileumi jutalomra való jogosultság feltételeinek, így a három éves elévülési időn belül ennek megfizetésére kérte kötelezni az alperest.

A Kúria határozatában rámutatott, hogy a jubileumi jutalomra való jogosultság szempontjából annak van jelentősége, hogy a munkát végző alkalmazott a fennálló jogviszonyára irányadó jogállási törvény szerint számított jubileumi jutalomra jogosító szolgálati időt az adott jogviszonyban érte-e el. A Hszt. 110. § (2) bekezdése szerint a jubileumi jutalom azon a napon esedékes, amely napon a hivatásos szolgálati viszonyban álló a rá vonatkozó számítási mód alapján elérte azt a jogosító időt, amelyet a jogszabály az adott jubileumi jutalom feltételeként előír, ennek megfelelően az adott napon az igénylőnek hivatásos szolgálati viszonyban kell állnia, mivel a Hszt. szabályai szerint kell meghatározni a jogosultsági időt és ennek az adott napon el kell érni a törvényben meghatározott mértéket. A felperes a Hszt. szabályai szerint 30 éves jubileumi jutalomra jogosító szolgálati időt 2013. április 4-én érte volna el, ebben az időpontban azonban még nem állt hivatásos szolgálati viszonyban, így a kifizetés ekkor nyilvánvalóan nem válhatott esedékessé.

Kúria határozat a túlszolgálat és a készenlét elhatárolásáról

A perbeli esetben felperes őrsparancsnokaként vezényléses időrendben teljesített szolgálatot, de a migrációs helyzet kezelése érdekében más szolgálati helyre helyezték át. Ennek során a szolgálatokat meghaladóan 134 óra időtartamban készültségben volt, az elöljáró parancsa értelmében bevetési öltözékben a csapatszolgálati század tagjaként a számára kijelölt körletben szolgálati lőfegyverrel és kényszereszközökkel felszerelve rendelkezésre kellett állnia. Erre az adott időtartamra a munkáltató készenléti pótlékot fizetett számára. A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az adott időszakban 134 óra időtartamban túlszolgálatot látott el és illetménykülönbözet megfizetésére tartott igényt.

A Kúria határozatában kifejtette, hogy a felperes kereseti kérelme elbírálásánál nem a munka törvénykönyve rendelkezéseit, hanem a szolgálati törvény (Hszt.) speciális rendelkezéseit kell alkalmazni. Az Mt. 110. § (4) bekezdésétől eltérő módon a Hszt. 141. § (1) bekezdése nem rendelkezik arról, hogy készenlét esetén a hivatásos állomány tagja tartózkodási helyét maga határozhatja meg. A szolgálati viszony speciális jellegéből adódóan a tartózkodási helyet a munkáltató is kijelölheti azzal a korlátozással, hogy az nem lehet azonos a szolgálati hellyel. A perbeli esetben az adott időszakban a munkáltató intézkedése e feltételeknek megfelelt: a készenlét elrendelésére a felperes szolgálati idején kívül szolgálati érdekből került sor, az adott időszakban nem kellett szolgálati feladatot ellátnia, hanem a felperes és társai pihenőhelyeként megjelölt kollégiumban kellett tartózkodnia, megőrizve szolgálatra képes állapotát. A felperes szolgálati helye az államhatár volt, ami markánsan elvált a kollégiumtól, ahol pihenőidejét töltötte.

A Kúria fenti döntését érdemes összevetni az Európai Bíróság egyik friss ítéletével, melyben a bíróság egy belga tartalékos tűzoltó ügyében kifejtette, hogy munkaidőnek kell minősíteni (és annak megfelelően is kell díjazni), ha a munkavállaló a munkahelyén kívül áll rendelkezésre munkavégzésre, ám hívás esetén nyolc perc alatt meg kell jelennie a munkahelyén.

LIGAMOBIL: hamarosan lejár a kedvezményes csatlakozási határidő

A LIGA szakszervezeti szövetség létrehozott egy olyan flottát, amely az eddigi legjobb díjszabással rendelkezik! A Ligamobil flotta hálózatát a Magyar Telekom biztosítja. Az elérhető flottaajánlatok között ez adja a legalacsonyabb percdíjat. A percdíjas csomag havi bruttó 3.400 Ft, amelyből 200 perc lebeszélhető, és tartalmaz 500 MB adatforgalmat, a percdíj pedig bruttó 6,35 Ft. A korlátlan tarifa 7 GB adatmennyiséggel, bruttó 8.100Ft/hó áron érhető el, de ez a csomag minden irányban korlátlan hívás és SMS szolgáltatást tartalmaz!

A bevezetési akció keretében az egyszeri 5.000 Ft adminisztrációs díj 2018.május.31-ig elengedésre kerül! Az FRSZ tagok, és családtagjaik is díjmentesen csatlakozhatnak. Sorban állás nélkül, online, pár perc alatt elintézhető a regisztráció, a www.ligamobil.hu weboldalon.

További információk itt!