Szakszervezeti javaslatok a rendvédelmi életpálya továbbfejlesztésére

A Belügyminisztérium megkezdte a rendvédelmi életpálya továbbfejlesztésére vonatkozó lehetőségek vizsgálatát, melynek keretében javaslatokat kértek a rendvédelmi szakszervezetektől. A Belügyi Érdekegyeztető Tanács Munkavállalói Oldalát alkotó szakszervezetek közösen terjesztették elő javaslataikat, melyek a HSZT valamennyi problémásnak ítélt részét érintik. Javaslataink egyebek mellett kiterjednek a rendvédelmi illetményalap emelésére, és az illetményrendszer egyes elemeinek felülvizsgálatára, a cafetéria rendszer módosítására, a lakástámogatások kiterjesztésére, az oktatási és előmeneteli rendszer átalakítására és még sok egyéb kérdésre. Javaslataink itt olvashatóak.

OKÉT tárgyalás a szokásos kormányzati forgatókönyv szerint

Alig fél munkanappal korábban, mint hogy Varga Mihály a marhabőr táskában bevitte a Parlamentbe, az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) fórumán – szóbeli előterjesztés alapján - a kormány a közszolgálati dolgozók képviselőivel "egyeztetett" a jövő évi költségvetésről. Az OKÉT Munkavállalói Oldala közvetlenül az ülés előtt, már a helyszínen döntött arról, hogy a téma jelentősége ellenére beletörődik az írásos előterjesztés – sajnos már évek óta hagyományosan visszatérő – hiányába, és maradék lehetőségeiről nem lemondva elfogadja, hogy az előzetes szakmai felkészülés lehetőségét elvesztve, csak a helyszínen szembesül a kormányzati tervekkel, a konkrét számokkal. Az ülésen történtekről részletes beszámolót tartalmaz az MKKSZ innen letölthető hírlevele.

Kapcsolódó hír, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón azt is bejelentette, hogy a kormány szeretné feloldani a nyugdíjasok munkavállalását korlátozó szabályokat, amiket néhány évvel ezelőtt pont az Orbán-kormány vezetett be. Most az egyre súlyosbodó munkaerőhiányt orvosolnák a nyugdíjasok visszavonásával a munkaerőpiacra, de az még nem derült ki, a korlátozások feloldása a nyugdíjkorhatárt elérő közszférában dolgozókra is vonatkozik-e – írja a Mérce.

A közalkalmazotti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetéséhez mindkét fél jognyilatkozata szükséges

A Kúria napokban megjelent közleményében rámutatott arra, hogy ha a közalkalmazott írásban kezdeményezi a jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését, a közös megegyezés a munkáltató írásbeli hozzájárulásával jön létre. Ennek hiányában a kezdeményezés ajánlatnak minősül és a közös megegyezés nem jön létre akkor, ha a közalkalmazott az ajánlatát a másik fél elfogadó nyilatkozatának elküldését megelőzően a másik félhez intézett jognyilatkozatával visszavonta.

A Kúria elé került perben a felperes ápoló munkakörben állt közalkalmazotti jogviszonyban az alperessel. A munkáltató hiányosságokat észlelt a munkavégzésével kapcsolatban, s felvetődött a közalkalmazotti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésének lehetősége. A felperes 2016. szeptember 8-án aláírt egy olyan iratot, melynek tartalma szerint azzal a kéréssel fordult az alperes főigazgatójához, hogy közalkalmazotti jogviszonyát 2016. szeptember 30-ával közös megegyezéssel szüntessék meg. Az okiratot aláírta és átadta a munkáltatónak. Ezt követően az alperes a felperes nyilatkozata szerint elindította a jogviszony megszüntetésével kapcsolatos adminisztrációt. Az alperes igazgatóhelyettese 2016. szeptember 20-án egy e-mailt küldött a felperesnek, melyben megkérte, hogy a következő napon menjen be aláírni „még egy papírt”. A felperes válasz e-mailjében azt jelezte, hogy rövidesen jelentkezni fog. 2016. szeptember 21-én kelt és szeptember 22-én kézbesített levelében közölte, hogy a 2016. szeptember 8-án a közalkalmazotti jogviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetésére irányuló kérelmét visszavonja, nem kéri jogviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetését. További részletek a Kúria közleményében.

Végleg eldőlt: nem kell kitakarni a rendőrök arcát (frissítve a Kúria közleményével)

Nem kell kikockázni a tüntetésen dolgozó rendőrök arcát, döntött szerdán a Kúria. A rendőrök az Index tudósítása miatt fordultak bírósághoz még 2011-ben, és gigahosszúra nyúló jogi vita vette ezzel kezdetét. Hét éve tart a jogi vita, amely most a Kúria döntésével lezárult. Eszerint nem kell kitakarni a tüntetésről szóló sajtótudósításokban a szolgálatot teljesítő rendőrök arcát, a Kúria a szerdai döntésével elutasította a rendőrök keresetét, és az Indexnek adott igazat. Az ügy még 2011-ben kezdődött, és többször is megjárta az egyes illetékes bírósági fórumokat, sőt, az Alkotmánybíróság is kétszer foglalkozott a kérdéssel. Ugyanis a rendes bíróságok és az Alkotmánybíróság (AB) alapvetően máshogy látta a kérdést. További részletek az Index cikkében.

A Kúria közleményéből ugyanakkor az is kitűnik, hogy az AB döntése a tételes jog helyett inkább a szubjektívitást is magában hordó mérlegelésen alapult. A Kúria ugyanis rámutatott arra, hogy a perben eljárt bíróságok és az Alkotmánybíróság álláspontja az emberi méltóságból fakadó személyiségi jog védelmén keresztül korlátozott sajtószabadság megítélésének alkotmányossági szempontú, ugyanakkor tételes jogi szabályozással körülhatárolt kérdésében ütközött. A Kúria alapvetően egyetért a sajtószabadság és a jelenkor eseményeiről, illetve a közügyekről szóló tájékoztatáshoz fűződő jog primátusával a magánszféra védelmével szemben. A hatályos magyar jogi szabályozás azonban éppen ezen elvvel ellentétesen, a méltóságvédelemből fakadó személyiségi jog elsőbbségét részesíti előnyben azzal, hogy mindenki számára kötelezővé teszi - a közszereplők kivételével - az érintett személy hozzájárulását a képmás vagy hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához [régi Ptk. 80. §, új Ptk. 2:48.§]. Az idézett jogszabályi rendelkezés a közszereplők mellett nem teszi lehetővé további kivételszabályok alkalmazását. Az Alkotmánybíróság éppen a sajtószabadság gyakorlásának tételes jogi szabályozással korlátozott érvényesülése miatt kényszerült az alapvető jogok ütköztetésére és mérlegelésére. Az Alkotmánybíróság a mérlegelést elvégezte, és az Abtv. 39. § (1) bekezdésére hivatkozással állapította meg az adott ügyben a felperesek személyiségvédelmi igényével szemben a sajtó tájékoztatáshoz fűződő szabadságának elsőbbségét; ezzel a felek között a jogvitát érdemben eldöntötte. Mindebből az következik, hogy a felperesek a perbeli esetben a Ptk. 80. §-a alapján a képmás védelméhez fűződő személyiségi joguk érvényesítése érdekében nem léphetnek fel eredményesen. 

Kúria határozat: a munkáltató nem bővítheti korlátlanul a hivatásos állomány tagjának munkaköri leírását!

A Kúria elé került perbeli esetben a felperes 2010. március 30-tól 2014. január 31-ig az alperes Rendőr-főkapitányságon forgalom-ellenőrző járőr beosztásban állt hivatásos szolgálati jogviszonyban. Munkaköri leírása ellátandó feladatként tartalmazta az anyagi káros, személyi sérülés nélküli balesetek helyszíni eljárásának lefolytatását is. A felperes a perbeli időszakban havonta eltérő mértékben baleseti helyszínelést végzett, amelynek ellentételezésére nem került sor.

A Kúria határozatában kifejtette, hogy a rendőrség szolgálati szabályzata szerint felperesnek járőri beosztása alapján feladata  a helyszín biztosítása, a forgalom elterelés volt, amely azonban nem azonos a 65/2011.(XII.30.) BM rendeletben meghatározott helyszínelői és balesetvizsgálói beosztásba tartozó feladatokkal. Minthogy a BM. rendelet az adott munkakörre kogens módon határozza meg az ellátandó feladatok körét, a munkáltatónak ehhez képest kell meghatároznia a munkaköri leírás tartalmát, az abban foglaltakat korlátlanul nem bővítheti. A munkaköri leírás tehát nem tartalmazhat a kinevezésben meghatározott beosztáshoz nem tartozó általánosan ellátandó feladatot, mint a beosztás részét. Amennyiben a hivatásos szolgálati viszonyban álló tartósan a beosztásához nem tartozó magasabb besorolású beosztást lát el, többletdíjazásra jogosult, amelynek mértékét az eljáró bíróságok a Hszt. 50. § (4) bekezdésében foglalt korlátokon belül okszerű mérlegeléssel állapíthatják meg.

A munkaköri leírás tartalmi korlátaira nem először mutat rá a legfőbb bírói testület. Néhány hónappal ezelőtt személyenként közel milliós megbízási díjat ítélt meg a Kúria a bűnügyi technikusi beosztású, FRSZ Jogsegélyszolgálata által képviselt  kollégáknak, akik a bűnügyi technikai feladataik mellett egyes nyomozati tevékenységekben, bűnügyek és rendkívüli haláleseti ügyek vizsgálatában, továbbá személy- és tárgykörözés nyilvántartásának rögzítésében, valamint bűnügyi akciókban vettek részt. Mindezek alapján várjuk azon kollégák jelentkezését, akik parancsnokaik utasítására munkakörükbe nem tartozó feladatokat kénytelen külön díjazás nélkül ellátni!

Új főkapitány: Négyszer ennyi rendőr kéne, hogy ne legyen túlóra

Magyarország közbiztonságának kiegyensúlyozását nevezte céljának országos rendőrfőkapitány-jelölti meghallgatásán Balogh János az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága előtt - írja az Index. A túlszolgálatra, túlórákra vonatkozó kérdésre azt mondta: a túlmunka örök feszítő kérdés. Megjegyezte, azt az ideális állapotot, amikor nincs szükség túlmunkára, úgy érhetnék el, ha megnégyszereznék a rendőrség létszámát. Ez viszont - a vezérőrnagy szerint - sem költségvetési, sem szakmai szempontból nem támogatható. A rendőrfőkapitány-jelölt a túlmunkát hasznosnak tartja.

További részletek az INDEX cikkében.

Kúria határozat a hivatásos állomány tagjának jubileumi jutalomra való jogosultságáról

A Kúria elé került ügyben a felperes 1980-tól munkaviszonyban, majd 1992-től hivatásos szolgálati viszonyban tevékenykedett. Szolgálati viszonya megszűnését követően 2011. június 16-tól kormánytisztviselői jogviszonyt létesített, amely 2015. április 30-áig állt fenn. E jogviszonya megszűnésekor a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (Ktv.) rendelkezése szerint a jubileumi jutalomra való jogosultság szempontjából még csak 23 év jogosultsági idővel rendelkezett. A felperes 2015. május 1-jétől újból hivatásos szolgálati viszonyt létesített. A szolgálati törvény (Hszt.) a felperes ekkor a jubileumi jutalomra való jogosultság szempontjából már több mint 32 év, az e törvény szerint beszámítható szolgálati idővel rendelkezett. A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy újabb hivatásos szolgálati viszonya létesítésekor már megfelelt a 30 éves jubileumi jutalomra való jogosultság feltételeinek, így a három éves elévülési időn belül ennek megfizetésére kérte kötelezni az alperest.

A Kúria határozatában rámutatott, hogy a jubileumi jutalomra való jogosultság szempontjából annak van jelentősége, hogy a munkát végző alkalmazott a fennálló jogviszonyára irányadó jogállási törvény szerint számított jubileumi jutalomra jogosító szolgálati időt az adott jogviszonyban érte-e el. A Hszt. 110. § (2) bekezdése szerint a jubileumi jutalom azon a napon esedékes, amely napon a hivatásos szolgálati viszonyban álló a rá vonatkozó számítási mód alapján elérte azt a jogosító időt, amelyet a jogszabály az adott jubileumi jutalom feltételeként előír, ennek megfelelően az adott napon az igénylőnek hivatásos szolgálati viszonyban kell állnia, mivel a Hszt. szabályai szerint kell meghatározni a jogosultsági időt és ennek az adott napon el kell érni a törvényben meghatározott mértéket. A felperes a Hszt. szabályai szerint 30 éves jubileumi jutalomra jogosító szolgálati időt 2013. április 4-én érte volna el, ebben az időpontban azonban még nem állt hivatásos szolgálati viszonyban, így a kifizetés ekkor nyilvánvalóan nem válhatott esedékessé.

Kúria határozat a túlszolgálat és a készenlét elhatárolásáról

A perbeli esetben felperes őrsparancsnokaként vezényléses időrendben teljesített szolgálatot, de a migrációs helyzet kezelése érdekében más szolgálati helyre helyezték át. Ennek során a szolgálatokat meghaladóan 134 óra időtartamban készültségben volt, az elöljáró parancsa értelmében bevetési öltözékben a csapatszolgálati század tagjaként a számára kijelölt körletben szolgálati lőfegyverrel és kényszereszközökkel felszerelve rendelkezésre kellett állnia. Erre az adott időtartamra a munkáltató készenléti pótlékot fizetett számára. A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az adott időszakban 134 óra időtartamban túlszolgálatot látott el és illetménykülönbözet megfizetésére tartott igényt.

A Kúria határozatában kifejtette, hogy a felperes kereseti kérelme elbírálásánál nem a munka törvénykönyve rendelkezéseit, hanem a szolgálati törvény (Hszt.) speciális rendelkezéseit kell alkalmazni. Az Mt. 110. § (4) bekezdésétől eltérő módon a Hszt. 141. § (1) bekezdése nem rendelkezik arról, hogy készenlét esetén a hivatásos állomány tagja tartózkodási helyét maga határozhatja meg. A szolgálati viszony speciális jellegéből adódóan a tartózkodási helyet a munkáltató is kijelölheti azzal a korlátozással, hogy az nem lehet azonos a szolgálati hellyel. A perbeli esetben az adott időszakban a munkáltató intézkedése e feltételeknek megfelelt: a készenlét elrendelésére a felperes szolgálati idején kívül szolgálati érdekből került sor, az adott időszakban nem kellett szolgálati feladatot ellátnia, hanem a felperes és társai pihenőhelyeként megjelölt kollégiumban kellett tartózkodnia, megőrizve szolgálatra képes állapotát. A felperes szolgálati helye az államhatár volt, ami markánsan elvált a kollégiumtól, ahol pihenőidejét töltötte.

A Kúria fenti döntését érdemes összevetni az Európai Bíróság egyik friss ítéletével, melyben a bíróság egy belga tartalékos tűzoltó ügyében kifejtette, hogy munkaidőnek kell minősíteni (és annak megfelelően is kell díjazni), ha a munkavállaló a munkahelyén kívül áll rendelkezésre munkavégzésre, ám hívás esetén nyolc perc alatt meg kell jelennie a munkahelyén.

LIGAMOBIL: hamarosan lejár a kedvezményes csatlakozási határidő

A LIGA szakszervezeti szövetség létrehozott egy olyan flottát, amely az eddigi legjobb díjszabással rendelkezik! A Ligamobil flotta hálózatát a Magyar Telekom biztosítja. Az elérhető flottaajánlatok között ez adja a legalacsonyabb percdíjat. A percdíjas csomag havi bruttó 3.400 Ft, amelyből 200 perc lebeszélhető, és tartalmaz 500 MB adatforgalmat, a percdíj pedig bruttó 6,35 Ft. A korlátlan tarifa 7 GB adatmennyiséggel, bruttó 8.100Ft/hó áron érhető el, de ez a csomag minden irányban korlátlan hívás és SMS szolgáltatást tartalmaz!

A bevezetési akció keretében az egyszeri 5.000 Ft adminisztrációs díj 2018.május.31-ig elengedésre kerül! Az FRSZ tagok, és családtagjaik is díjmentesen csatlakozhatnak. Sorban állás nélkül, online, pár perc alatt elintézhető a regisztráció, a www.ligamobil.hu weboldalon.

További információk itt!

 

Beszámoló a RÉT ülésről

A Rendőrségi Érdekegyeztető Tanács (RÉT) május 14-ei ülésén napirendre került a polgári ruhanormába tartozók szolgálati félcipővel való ellátásának kérdése, a hivatásos állománytól visszavételezett, majd a fegyveres biztonsági őröknek kiosztott esővédők rossz minőségének problémája, a bűnmegelőzési főelőadók státuszának rendezetlensége, a Bács-Kiskun megyei egészségügyi asszisztensek eltérő alkalmazási jogviszonyban történő foglalkoztatásából eredő indokolatlan és véleményünk szerint diszkriminatív bérezésének és más juttatásainak problémája, a nyári védőitallal való ellátás kérdése, kiemelten a Röszkei tranzitzónában tapasztalható, és véleményünk szerint a közegészségügyi szabályoknak meg nem felelő körülmények megszűntetése, valamint a rendőrségi informatikusok bérezése.

A RÉT ülésről szóló részletes beszámolónk az innen letölthető főtitkári tájékoztatóban olvasható.

25 és 40%-os kedvezményes jegyek a Fővárosi Nagycirkuszba, FRSZ tagoknak!

Felhívjuk tagjaink figyelmét, hogy folyamatosan 25% kedvezménnyel rendelhetnek jegyeket Fővárosi Nagycirkusz szeptember 09-ig műsoron lévő Atlantic Flight – Nagy Cirkuszi Utazás című előadására. Most kívételesen egyes előadásokra (05.19-én 19:00 órára, 05.20-án 11:00 órára, 05.21-én15:00 órára, 06.02-án 19:00 órára, 06.03-án 11:00 órára, 06.09-én 19:00 órára) 40%-os kedvezmény is elérhető!

A  Fővárosi Nagycirkusz Atlantic  Flight című előadása  minden  héten  nyolc  alkalommal  repíti  közönségét egy    varázslatos    világba,    ahol   a    landolások    alkalmával    különböző    csodás mutatványoknak  lehetnek  a  részesei  utasaink.  A  nagy  utazás  alkalmával  láthatnak zsonglőr-, hulla-hopp-, kínai rúd-, trapéz- és levegőszámokat, valamint bohócokat, fókákat,  papagájokat  és  macskákat.  Közben  a  vízi cirkusz  csodás  szökőkútjátékával  és  szemkápráztató lézerfényeivel,   folyamatosan   mozgó   és   átalakuló porondjával  egy  lenyűgöző  és  felejthetetlen  show  műsorba  csábítja  azokat,  akik jegyet váltanak járatára.

A rendeléseket hétfőtől péntekig dolgozzák fel. Új rendelést péntekenként 13h-ig lehet leadni! Ezt követően következő héten lesz feldolgozva a rendelés! A rendeléseket a jegyrendelő nyomtatványon feltűntetett e-mail címre kell megküldeni. 

Letölthető anyagok: az előadás szórólapja25%-os kedvezményes jegyrendelő, 40%-os kedvezményes jegyrendelő. (A cégnévhez a Független Rendőr Szakszervezet nevét kell beírni.)

Sportkártya ajánlat FRSZ tagoknak

A Sportkártya az FRSZ tagok által - LIGA-kártyával - egyénileg, 1 éves hűségidővel igényelhető plasztik kártya, mely a választott csomag szerint a kijelölt budapesti és vidéki létesítményekben használható.Hagyományos chip-el ellátott plasztik kártyás használat esetén naponta 1x, havonta összesen 16 alkalommal, az új, ingyenesen letölthető mobil applikációs beléptetés használata estén havonta korlátlanul, naponta 1x lehet a szolgáltatásokat igénybe venni. 

Csatlakozási feltételek a mellékletben olvashatók

 

NETFONE – újabb kedvezményes mobil csomag tagjainknak

Újabb mobilszolgáltatóval bővült a tagjaink által LIGA-kártyával igénybe vehető kedvezményes szolgáltatások köre. Magyarországon a Netfon az egyik alternatív mobil szolgáltató, amely a Vodafone hálózatát használja. A Netfone forgalmi díjas és korlátlan csomagokat kínál a LIGA Szakszervezetek tagjainak. A Netfone "mini" csomagját már havi 2990 forintért igénybe lehet venni, amelyből 2540 forint lebeszélhető (a percdíjak: 12,70-16,50 forintosak). Tagjaink a kedvezményt a LIGA-kártyájukkal tudják igénybe venni.

Bemutatkozó anyag és díjcsomagok letöltése

Készülékajánlatok letöltése

LIGA-kártyával szerezhető további kedvezmények

HungaryCard hírlevél - kedvezményes ajánlatokkal

Ajánljuk tagjaink szíves figyelmébe a HungaryCard (Magyar Turizmus Kártya) legújabb hírlevelét, melyben számos kedvezményes ajánlat található. A hírlevél letölthető innen és innen is.  A legfrisseb ajánlatok a HungaryCard oldalán is megtalálhatók.

A LIGA 2017-ben megállapodást kötött a HungaryCarddal, melynek alapján tagjaink kedvezményesen tudják megvásárolni a Basic illetve Plusz kártyát. A jelenleg megvásárolható kártyák 2019. január 001-jéig érvényesek, és számtalan szálláshely, étterem, strand- és gyógyfürdő, múzeum, kalandpark, színház és más rendezvény esetében biztosít 10, 20, 30, vagy 50 %-os kedvezményt. 

HungaryCard Basic csomag kedvezményes ára1.500 Ft + 795 Ft postaköltség, azaz 2.295 Ft (6 ezer forint helyett), míg a HungaryCard Plus csomag ára: 9.000 Ft + 795 Ft postaköltség, azaz 9.795 Ft (12 ezer forint helyett).

Egyedi megrendelés esetén kétféle módon vehető igénybe a kedvezmény: személyes vásárlással Budapesten a Hotelinfo Irodában (1056 Bp. Váci u. 78-80.), a LIGA-tagkártya felmutatásával, és az interneten keresztül, a www.hungarycard.hu oldalon történő rendelés útján. További részletek itt olvashatók.

A közalkalmazotti garantált illetményes perekben a Kúria legújabb döntése alapján a véglegesnek minősíthető vereséget szenvedett a rendőrség!

A Kúria legújabb – egyik tagunk perében hozott – döntésében elvi éllel mutatott rá arra, hogy: „A munkáltató a közalkalmazott illetményét (a garantált illetmény és a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész együttes összegét) egyoldalú intézkedésével 2016. évben sem állapíthatja meg alacsonyabb összegben, mint az előző évi illetményt jogerősen megállapító ítélet. Ez az elv változatlan jogszabályi környezetben a jövőre nézve is irányadó.”

Ennek alapján törvénytelennek minősül a rendőrségi munkáltatók többsége által alkalmazott azon joggyakorlat, hogy az első garantált illetményes pereben jogerősen megítélt illetményt csak az ítéletben foglalt időszakra fizetik ki, de később lecsökkentik azt az ítéletben meghatározott összeg alá. Ezt a Kúria jogellenesnek minősítette és ismételten leszögezte, hogy: „A munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt a munkáltató egyoldalú intézkedésével csökkentheti és meg is vonhatja, de csak addig a mértékig, hogy a közalkalmazott illetménye ne csökkenjen.”

Ismeretes, hogy Jogsegélyszolgálatunk többezer ilyen perben képviseli az FRSZ tagokat. Közel ezer tagunk képviseletében már a második garantált illetményes pert is megindítottuk, éppen a Kúria mostani határozatában leírt tömeges munkáltatói jogsértés orvoslása érdekében. Aki tehát nem hajlandó lemondani több százezer forint egyösszegű és több ezer forint havi illetménybe beépülő jogos járandóságról, az keresse Jogsegélyszolgálatunkat! Még nem késő! Az ügy előzményeinek összefoglalása itt olvasható.