Nincs Casco a rendőrautókon

A hortobágyi tűzszerész tragédia után derült ki, hogy a honvédség hivatásos állományú tagjainak nincs élet- és felelősségbiztosításuk. Az ATV megkérdezte az ORFK-t, hogy mi a helyzet a rendőrökkel, és azt a választ kapták, hogy a rendőrség hivatásos állományú tagjai részére a Belügyminisztérium kötött csoportos élet- és balesetbiztosítást. Mint kiderült, szemben a honvédséggel, a rendőrségi vagyonkezelésében lévő szolgálati gépjárművek rendelkeznek kötelező felelősség-biztosítással is, amelyet az üzemeltető területi rendőri szerv köt és fizet. 

Cascójuk azonban még a rendőrautóknak sincs. Korábban a lízing miatt volt Casco a rendőrautókon, de amióta a szervezet saját tulajdonába kerültek a flották, nincs fedezet a sok százmilliós tételt jelenő biztosításokra – nyilatkozta az ATV-nek Dávid Tibor, a Független Rendőr Szakszervezet főtitkár-helyettese. Dávid  szerint, mivel ma már 8-10 milliós autókat vezetnek a rendőrök, több visszajelzés is érkezett hozzájuk az állományból, hogy inkább átkérik magukat gyalogos járőrszolgálatra, minthogy egy 12-órás műszak végén bekövetkező figyelmetlenséggel többmilliós kárt okozzanak.

További részletek az ATV cikkében.

RÉT ülés - nincs új a nap alatt

2016. július 11-én tartotta soros ülését a Rendőrségi Érdekegyeztető Tanács (RÉT). A fórumon naprendre kerültek a rendészeti szakközépiskolásokat érintő aktuális kérdések, problémák, a fegyveres biztonsági őrök díjazása, a közalkalmazotti címek besorolás változással összefüggő korrekciója, a SZÉP kártyákról visszautalt összegek sorsa, a rendőrök biztosítása, és természetesen a közalkalmazotti garantált illetményes perben született Kúria határozat is. 

Mint ismeretes az FRSZ által indított per felülvizsgálati eljárásában a Kúriá a rendőrség, mint alperes felülvizsgálati kérelmét elutasította, és munkáltatót tetemes összegű illetményekülönbözet megfizetésére kötelezte. A Kúria határozatában rámutatott, hogy a munkáltatói (rendőrségi) álláspont téves, mert egyrészt a jogszabályok téves értelmezésén alapul, másrészt nem felel meg a jogbiztonság alkotmányos követelményének!  A RÉT ülésen elhangzottak szerint az ORFK még tanulmányozza a Kúria döntését, amiből az következik, hogy továbbra sem várható, hogy a rendőrségi munkáltatók automatikusan rendezik valamennyi rendőrségi közalkalmazott illemtényét.

A RÉT ülésen történtekről szóló beszámolónk az innen letölthető főtitkári tájékoztatóban olvasható.

Azon közalkalmazottak számára pedig, akik elmaradt illetmnyük megtérítése vonatkozásában a valós megoldást keresik, ajánljuk ezen cikkünk elolvasását.

VODAFONE FLOTTA: okostelefonok 1 forintért!

LIGA flotta előfizetéssel extra készülék árkedvezményt kínál a Vodafone, adatopciók mellé, 2016. július 31-ig!

A kedvezmény új, kétéves, határozott idejű szerződés mellé vehető igénybe.

Amennyiben legalább 1 GB adat van a tarifacsomagodban, 20 ezer forint készülék árkedvezményben részesülhetsz, adatopció választása nélkül is.

A kedvezményes flotta tarifa online is megrendelhető, a flotta online kóddal belépve.  

Részletek az akciós felhívásban és a flotta árlistában.

Keveri a kormány a béremelési paklit

A Miniszterelnökség hajlandó tárgyalni az önkormányzati szövetségek és a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) közös javaslatáról, ami a helyi hivatalok munkatársainak jogállását, előmeneteli és illetményrendszerét szabályozza - írja a Népszava. 

Közben a kormány tudatosan keveri az állami köztisztviselők béremelésének kártyáit a háttérintézmények felszámolásának hamarosan beinduló lépéseivel. A Miniszterelnökség miniszterhelyettese a Magyar Idők kormányzati napilapon keresztül üzent a közszféra dolgozóinak: „béremelésre fordítja az állam a minisztériumi háttérintézmények átalakításának köszönhetően megtakarított több milliárd forintot”. 

Rekviem a társadalombiztosítási intézményrendszerért

A magyar társadalombiztosítás jogszabályi története 125 évvel korábbra nyúlik vissza. A betegségi kötelező biztosításról szóló első magyar törvényt 1891-ben hozták és a rákövetkező évben lépett hatályba. Magyarország idősorrendben a harmadik állam volt Európában, amely törvényben mondta ki a betegség esetére kötelező biztosítást - olvasható a KSZSZ korábbi főtitkárának Szakszervezetek.hu oldalán megjelent írásában.

Az új Alaptörvény 2011-ben gyakorlatilag megszűntette az önálló társadalombiztosítást és a helyét az állami kötelezettségvállalás vette át. Megelőzően a járulékok fizetésével a biztosított állampolgár társadalombiztosítási jogviszonyt („biztosítási szerződést”) létesített a TB-vel és ezért megfelelő szolgáltatásra tarthatott igényt, amelyet akár perelhetett is. 2012-ben azonban a változás szerint a járulékot adó váltotta fel, ami közvetlen ellenszolgáltatás nélküli állami bevétel, nem tartozik hozzá későbbi jogosultság, ellentétben a korábbi TB-járulékkal.A társadalombiztosítás intézményrendszerét is gyökeresen átalakították. Az államigazgatási koncentráció folyamatában elsőként az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, valamint a Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság megyei igazgatóságai szűntek meg, beolvadtak a megyei kormányhivatalokra, majd egy ez évben született kormányhatározattal felszámolják az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságot és az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat is. Tiltakoztak az érintett szakszervezetek, vitatták a döntést szakmai körökben is. Az állampolgárok véleménye nem ismert, közvélemény kutatás, konzultáció, társadalmi vita nem volt ez ügyben. Hiába, a már megváltozott értelmű társadalombiztosítás önálló, 125 éve kiépült saját, a története folyamán több-kevesebb autonómiával működő intézményrendszere egy tollvonással megszűnt. További részletek a Szakszervezetek.hu-n.

AKI MERT, AZ NYERT! A KÚRIA KEDVEZŐ DÖNTÉST HOZOTT A KÖZALKALMAZOTTI ILLETMÉNYES PERBEN!

Az FRSZ által indított per felülvizsgálati eljárásában a Kúriának a rendőrség, mint alperes felülvizsgálati kérelme alapján abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a munkáltató megalapozottan hivatkozhat-e arra, hogy a Kjt. 66. § (9) bekezdés b) pontja szerint a garantált bérminimumnak megfelelő garantált illetményt a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész átcsoportosításával akkor is biztosította (megfizette), ha e körben semmilyen, a felperessel közölt munkáltatói intézkedést nem tett. Az alperes (rendőrség) álláspontjának lényege szerint az összilletményen belül, annak változatlan összege mellett a garantált illetmény mintegy automatikusan (hallgatólagosan) emelkedett a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész egyidejű úgyszintén automatikus csökkenése mellett. Ez a munkáltatói (rendőrségi) álláspont téves, mert egyrészt a jogszabályok téves értelmezésén alapul, másrészt nem felel meg a jogbiztonság alkotmányos követelményének! A jogerős ítélet helyes jogi álláspontja szerint nincs lehetőség arra, hogy a munkáltató (a rendőrség) külön intézkedés nélkül utólag a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt minden további nélkül úgy tekintse, hogy az a jogszabályváltozás miatt emelésre szoruló garantált illetmény fedezetéül szolgált.

Emlékezetes, hogy a közalkalmazotti garantált illetmény tárgyában a Kúria 2015-ben már hozott egy határozatot, azt azonban a rendőrség vezetése nem ismerte el, mondván, hogy "egy ítélet, nem ítélet." Bár a Rendőrségi Érdekegyeztető Tanács ülésein a rendőrség vezetői több alkalommal is azzal utasították el az FRSZ egységes joggyakorlat kialakítására irányuló különböző kezdeményezéseit, hogy a megyei főkapitányságokat nem utasíthatják, mivel azok önálló munkáltatók, a közalkalmazotti illetményes ügyekben mégiscsak megtették ezt. Ennek szellemében - információink szerint - az ORFK a megyei rendőr-főkapitányságokat arra utasította, hogy ne fogadják el a közalkalmazottak számára kedvező II. fokú jogerős ítéleteket, hanem azokat felülvizsgálati kérelemmel támadják meg a Kúria előtt. Sok megyében ez azzal is járt, hogy a végrehajtás felfüggesztését is kérték annak érdekében, hogy ne kelljen kifizetni közalkalmazottaik számára a megítélt illetmény-különbözetet. Akadt néhány túlbuzgó, a vélt, vagy valós elvárásoknak mindenáron megfelelni akaró rendőri vezető is, aki a nyomásgyakorlástól sem riadt vissza annak érdekében, hogy tisztségviselőinket és a pereskedést felvállaló tagjainkat visszalépésre késztesse. Szerencsére az ilyen irányú törekvések kudarcba fulladtak, miként csúfosan megbukott az ORFK által kitalált, időhúzásra irányuló, mondvacsinált jogi érvelés is! Megszületett a Kúria tárgybani határozata, mely tiszta vizet öntött a pohárba! Az FRSZ által képviselt több száz közalkalmazottnak kénytelen lesz a rendőrség kifizetni jogos járandóságukat! Bízunk benne, hogy a még csak első és másod fokon folyamatban lévő perekben rövid időn belül megszületnek a számunkra kedvező ítéletek és minden tagunk, mielőbb hozzájut, az őt megillető illetmény-különbözethez. Ennek megtörténtéig is köszönjük érintett tagjainknak a bátor kiállást, tisztségviselőinknek és jogászainknak pedig a sok munkát. Úgy gondoljuk megérte, mert aki mert, az nyert! A Kúria tárgybani közleménye innen tölthető le.

Célegyenesben a kormányzati ámokfutás - öt szakszervezeti konföderáció tiltakozik a kormányzati háttérintézmények bezárása ellen

Öt szakszervezeti konföderáció (az ÉSZT, a LIGA, MASZSZ, a Munkástanácsok és a SZEF) közös nyilatkozatban tiltakozik a kormányzati háttérintézmények bezárása ellen. A közlemény szerint a magyar szakszervezeti konföderációk megdöbbenéssel fogadták a hírt, miszerint megszületett a döntés az ú.n. bürokrácia csökkentési terv ürügyén, s megjelent a kormány határozata a központi hivatalok és minisztériumi háttérintézmények átalakításáról, amely határozat több mint ötven szervezetet érint. Visszautasítjuk, hogy ez a jelentős munkavállalói csoportot, sőt a társadalom egészét is mélyen érintő kormányzati döntés a megfelelő előkészítő érdekegyeztetés nélkül született meg. A közszféra érdekegyeztető fórumain írásos javaslatok nélkül, „bizonytalan” államtitkári előterjesztés alapján voltak ugyan konzultációk, ahol komoly aggodalmak és kifogások hangoztak el a tervezettel kapcsolatban, jórészt hiába, mert a döntéshozók nagyon sok, a munkavállalókat illetve a társadalmat hátrányosan érintő, figyelmeztető jelzést figyelmen kívül hagytak. Elfogadhatatlan a 80%-os bértömeg tervezése, amely jelentős elbocsátásokkal járhat, amikor a jelenlegi létszám mellett is túlterheltek az alkalmazottak. Az az elképzelés, hogy az innen eltávolítottak elhelyezkedhetnek a versenyszférában gyakorlatilag alaptalan és cinikus. Növekedni fog a jól képzett munkanélküliek száma. Ezt elkerülendő követeljük az esetlegesen elbocsátásra kerülő közszolgálati munkavállalók munkaerőpiaci státuszának kezelésére tett kormányzati intézkedéseket. A közlemény további része a LIGA honlapján olvasható.

Fürdőnap a Ceglédi és a Tatabányai fürdőkben, a Honvédszakszervezet szervezésében

A Honvédszakszervezet 2016. július 9-én fürdőnapot szervez a Ceglédi Gyógyfürdő- és Szabadidőközpontban és a Tatabányai Gyémántfürdőben , tagoknak féláron.  

Belépő jegyek igényelhetőek előzetesen a Hosz Központi irodán (iroda@hsz.hu, Városi fax: 061-450-0347, HM Fax: 261-77) vagy megvásárolhatóak a helyszínen a Hosz-os bejáratnál. 

A 2016. július 09-i (szombat) Hosz aquaparki napra történő jelentkezés az innen letölthető (Ceglédi és Tatabányai) megrendelőlapokon történik. A megrendelőlapon meg kell jelölni, hogy a megrendelés melyik LIGA tagszervezet részére történik és a megrendelő lapot értelemszerűen ki kell tölteni. A megrendelőlapot akkor is ki kell tölteni, ha valaki a helyszínen szeretne fizetni. Ebben az esetben a „készpénz összege” rovatot kell kitölteni. Kiemelten fontos az igénylő neve címe és elérhetősége! 

Jelentkezési határidő: 2016. július 4. A fürdőnappal kapcsolatban Németh Nándor érdekvédelmi ügyvivőt keressék a 0670/330-5206-os telefonszámon.

A megrendelő lapokat tehát közvetlenül a Honvédszakszervezetnek kell megküldeni a fenti elérhetőségekre.

Szolgálati idő a munkaviszony jogellenes megszüntetésekor

A felperes határozott időre szóló munkaviszonya megszűnését követő, a jogellenességet megállapító ítélet jogerőre emelkedésének napjáig terjedő időtartam jogviszony hiányában szolgálati időként nem ismerhető el – írja a HR/Munkajog a Kúria egyik eseti döntését ismertető cikkében. 

A Kúria döntésében vizsgálta a Tny. 40. §-ának helyes értelmezését. Kiemelte, hogy mivel a bíróság megállapította, hogy a felperes munkaviszonyát a munkáltató jogellenesen szüntette meg, ezért az 2005. június 30-án, a határozott idő leteltével szűnt meg. Így a helyes értelmezés szerint szolgálati időként azt az időtartamot kell figyelembe venni, amely a felperes jogviszonyának jogellenes megszüntetése napjától, a munkaviszony jogellenes megszüntetése nélkül a határozott idő lejártáig tartott volna.

Ami a tényállást illeti, a közalkalmazotti státuszban foglalkoztatott felperes eredeti munkaszerződése határozott időre, 2005. június 30-ig szólt. A munkáltató egyesület 2004. november 30-i dátummal feloszlatta magát, ezért a felperes munkahelye megszűnt. 2009. november 5-én hozott ítéletében a bíróság megállapította, hogy a munkaviszony megszüntetésére jogellenesen került sor, azonban a társadalombiztosítási szervek ezen időtartamon belül a 2006. február 9. és 2007. augusztus 28 közötti 539 napot nem ismerték el szolgálati időként. A per további részletei a HR/Munkajog cikkében olvashatóak.

FRSZ Országos Sport Horgász Vándorkupa - a szolidaritás jegyében

Ismét elmúlt egy év, és vége a télnek nevezett tavasznak. A jobb idő beálltát mutatja azt is, hogy már nem csak a nagyon elvetemült horgászatkedvelők állnak a vízpartokon egy jó fogás reményében, de beindultak a horgászversenyek is, amelyeken mindenki igyekszik megmérettetni magát. 

Eljött hát a szokásos FRSZ Országos Sport Horgász Vándorkupa ideje is, melyet ez évben is a Vizsoly melletti Kacsa-tavon rendezett meg az FRSZ borsod megyei elnöksége. 

Az FRSZ Vezető tisztségviselői és a Verseny szervezőbizottságának tagjai ez évben a versenykiírás közzétételével egy időben - kifejezve a Szakszervezeti Szolidaritást – kiterjesztették a résztvevők körét a pedagógusokra. Így fejezve ki, hogy a Független Rendőr Szakszervezet szolidáris a pedagógusokkal a télen megkezdett célkitűzésükkel. 

A versenyt, és ezzel együtt az előhelyezetteknek járó ajándékokat a KOCKÁSINGESEK elnevezésű pedagógus csapat nyerte, a Vándorkupát pedig, a tavalyi Szabolcs megyéből érkezett csapatot megelőzve, a miskolci kollégák alkotta HAL-KAN csapat nyerte el, és Ők birtokolják egy évig.

Részletes beszámolónk és az eredménylista az alábbiakban olvasható. 

Szolgálati járandóság, korhatár előtti ellátás: így jár a családi kedvezmény

Tájékoztatót tett közzé a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) arról, hogy azon magánszemélyek, akiknek a korhatár előtti ellátását, illetve szolgálati járandóságát a személyi jövedelemadóval – 2015-ben még 16 százalékos – csökkentve folyósította a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság, hogyan számolhatják el az őket megillető családi kedvezményt, írja az adózóna.hu. 

Amennyiben az ellátott korhatár előtti ellátás/szolgálati járandóságban részesül, és gyermeke(i)re tekintettel családi kedvezmény, járulékkedvezmény érvényesítésére lenne jogosult, a családi kedvezmény a korhatár előtti ellátás/szolgálati járandóság csökkentése terhére érvényesíthető a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz benyújtott kérelemben. Az igényelhető összeg meghatározása során figyelemmel kell lenni arra, hogy ha a magánszemélynek a korhatár előtti ellátás vagy szolgálati járandóság mellett más olyan jövedelme keletkezik, amely a családi kedvezmény, családi járulékkedvezmény alapját képezheti, a kedvezményt elsősorban e jövedelem terhére kell érvényesíteni, s csak a fennmaradó rész kiutalása kérhető a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól. 

A jogszabályi feltételeknek megfelelő kérelem, illetőleg hozzájáruló nyilatkozat benyújtásának elősegítése érdekében a NAV rendszeresített egy formanyomtatványt, amelyet az adóhatóság honlapjáról lehet letöltetni. Alkalmazása nem kötelező, de használatával elkerülhető a kérelem vagy a hozzájáruló nyilatkozat hiányossága miatti hiánypótlási eljárás. (A hivatkozott NAV tájékoztató és formanyomtatvány letölthető innen is.)

Jogellenes felmondás: nettó vagy bruttó a kártérítés?

Az elmaradt jövedelembe olyan juttatásokat is be kell számítani, amelyek a távolléti díjnak nem képezik alapját. A nettó összegben megítélt kártérítés törvényellenes. A Kúria joggyakorlat-elemző csoportja a munkaviszony jogellenes megszüntetése jogkövetkezményeit vizsgálta; a munkajog.hu cikkében a főbb megállapítások ismertetésébe kezdett.

A munkaviszony jogellenes megszüntetése jogkövetkezményeivel foglalkozott a Kúria joggyakorlat-elemző csoportja. A testület elemzése során azokat az első- és másodfokú munkaügyi pereket vizsgálta, amelyek 2012. július 1. után indultak és 2015. július 1-jéig jogerősen befejeződtek.

Mi lesz a háromezer utcára kerülő köztisztviselővel?

Érdekegyeztetés keretében vár választ a kormánytól a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete, hogy hány munkavállalót bocsátanak el az állami intézmények átszervezésekor - adta hírül az Inforádió.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter legalább háromezer embertől válna meg - írta a Hvg. 

„Hivatalosan, érdekegyeztetés keretében tesszük fel azt a kérdést, hogy hány ember kerül utcára. Mi nem egy átlagszámot szeretnénk hallani, hanem arra vagyunk kíváncsiak, hogy melyek azok a feladatok az intézményekben, amelyeket nem kívánnak ellátni a jövőben az adott szervezeti keretben, és tudni szeretnénk az ehhez rendelt létszámot” - mondta Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke.

Sikerpropaganda és a keserű valóság

A kormány az elmúlt néhány évben rendre hatalmas sikerként mutatta meg a foglalkoztatotti statisztikákat vagy a GDP alakulását. A számok mögé nézve azonban kirajzolódik a keserű valóság. Az uniótól való leszakadásunk ijesztő méreteket ölt – írja az mfor.hu. 

Noha az eredmények igazán látványosak az autóipari gyárak idecsábításának, az uniós szinten olcsó munkaerőnek (és alacsony béreknek) megvan a maga árnyoldala is. Persze amellett, hogy egyre több területen egyre nagyobb veszélyt jelent a munkaerőhiány az országból kivándorló magyarok miatt is. Miközben tavaly 2,8 százalékkal tovább növekedett a foglalkoztatottak száma, és egyre közelebb kerülünk a kormány által áhított teljes foglalkoztatottsághoz, addig a magyar dolgozók hatékonysága érdemben nem halad előre. 

Pedig már azt hihettük…

Pedig már azt hihettük, hogy a kezdeti nehézségek és problémák kiküszöbölésre kerültek déli határszéleinken, ahová megyei egységeinket vezénylik, viszik már rendszeresen egy-két hétre „védeni határainkat”. Emlékeztetőül: kezdetben komoly problémák merültek fel munkatársaink elszállásolásával, élelmezésével és szinte mindennel kapcsolatosan, ami a határon történt. Tagjaink általi visszajelzéseket szerettük volna megosztani közvetlenül a rendőrség országos vezetésével, de ők több hónapon keresztül nem voltak hajlandóak leülni velünk. Csupán akkor, amikor a még egyetlen eszközt, ami érdekvédelmi munkánkban a kezünkben maradt, a nyilvánosságot nem hoztuk segítségül. Ekkor meg nehezményezték a médiához való fordulásunkat… Nos azért volt eredménye ténykedésünknek, mert aránylag rövid idő elteltével kezdett normalizálódni a helyzet. Nos, ilyen előzmények után a politika a szakmával karöltve úgy döntött, hogy tartós állapotokra kell berendezkedni a déli határokon és költség hatékony megoldásokat kell választani. Ennek eredménye lett, hogy kibéreltek, vagy tán meg is vettek istállónak tűnő épületeket melyekben „szobákat” alakítottak ki, mint pld. Röszke mellett egy fogadó volt istállóját. Jegyzetünk az alábbiakban folytatódik.