Szeptembertől lehet határvadásznak jelentkezni

Az Origo tudósítása szerint hat hónapos kiképzést kapnak azok, akik határvadásznak jelentkeznek szeptembertől a készenléti rendőrségnél – jelentette be Papp Károly országos rendőrfőkapitány. Megfelelő létszám esetén novemberben indulhat az első képzés, és a frissen végzett határvadászok legkorábban jövő májusban kezdhetik szolgálatukat. Az új határvadász-jelöltek két modulból, képzési szintből álló kiképzésen vesznek részt, és hat hónap után úgynevezett járőrtársként kezdhetik a szolgálatot a készenléti rendőrség valamelyik határvadász bevetési osztályán. A hat hónapos kiképzés nem jelent gyorsított képzést, nem félkész rendőrök lesznek – válaszolta Papp Károly az Origo kérdésére. A frissen végzett határvadász járőr teljes jogú rendőrként áll szolgálatba – azaz akár fegyvert is használhat olyan helyzetben, amelyben erre a törvény feljogosít egy rendőrt –, de csak járőrvezető mellett teljesíthet majd szolgálatot a határon. 

Csak a pontosság kedvéért jegyezzük meg, hogy a 6 hónapos képzés valóban nem jelent gyorsított képzést, de nem is ad rendőr tiszthelyettesi szakképzettséget! Ilyen képzettséget ugyanis az országos képzési jegyzéket meghatározó 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet szerint csak 2 éves, 1.800 - 2.500 óra közötti időtartamú képzés elvégzésével lehet szerezni. Ehhez képest a határvadásznak nevezett leendő kollégákat olyan tanfolyamra tervezik beiskolázni, mely a OKJ szerint csak őr-járőrtárs rész-szakképesítést ad, a kormányrendeletben előírt 600 - 800 órás képzési időtartam alatt. Fentiek tudtában a tisztelt olvasóra bízzuk annak eldöntését, hogy a jogszabályok által egyébként nem nevesített határvadászok teljes értékű vagy csak félkész rendőröknek minősíthetőek-e. Arról, hogy az FRSZ miért ellenzi a rendőrök gyorstalpaló tanfolyamokon való kiképzését itt, itt, és itt olvasható információ.

Silány ételre és embertelen körülményekre panaszkodnak a határvadászok

Szemeteszsákokból és farönkökből összetákolt bódék, lepusztult kollégiumi szobák, kevés és ehetetlen étel, vaddisznók. Folyamatosan jelennek meg azok beszámolók, amik arról szólnak, milyen áldatlan körülmények között dolgoznak a határ mentén szolgálatot ellátó egyenruhások - olvasható az ATV híradásában.

Az illetékes minisztériumok azonban cáfolnak, szerintük minden a legnagyobb rendben. 

Az atv.hu információi szerint finoman szólva sem túl népszerű az egyenruhások körében a határ menti szolgálat, köszönhetően azoknak a mostoha körülményeknek, amiken az elmúlt egy évben sem sikerült sokat javítani. Konkrét információkat, névvel vállalt sztorikat ennek ellenére nagyon nehéz találni, hiszen az egyenruhások hivatásként tekintenek a munkájukra, amit szeretnek, és nem akarnak elveszíteni. Ennek ellenére az ATV-nek sikerült néhány történetet összegyűjtenie, melyek betekintést nyújtanak a határvadászok mindennapjaiba.

Honnan lesz hirtelen háromezer határvadász?

A rendőrök kiképzése aggasztja legjobban a szakértőket a több ezer rendvédelmi dolgozó toborzásával kapcsolatosan, mivel a határvadászokat az eddigi hírek szerint rövidesen bevetnék, az előírt oktatás viszont kétéves - írja a Dél-magyar.hu. "Kidobták őket az utcára jogosítványok nélkül, a képzés moduljait pedig lassanként teljesítették" – Pongó Géza, a Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ) főtitkára arra emlékeztett a hírportált, hogy a második Orbán-kormány már hozott a mostanihoz hasonló döntéseket, amikor bővítették a rendvédelmi állományt.

A toborzás sikerességében nemcsak a szakszervezeti vezető, de Német Ferenc, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara elnöke is kételkedik. Pongó Géza úgy látja, hogy a rendőrségi objektumok őrzését szinte teljesen átvették már a Belügyminisztérium saját állományának kezéből, és azt a vagyonvédő cégeknek adták át éppen azért, hogy a rendőri állományt tehermentesítsék, a rendőröket a lényegi munkára irányítsák.  A vagyonvédelmi szakember szerint viszont a biztonsági őrök is képesek lennének beszállni a határvédelembe.

Kúria ítéletek szemléje

A nyári időszakban a Kúria több olyan döntést tett közzé, melyek tagjainkat is érinthetik. Ezek sorába tartozik az öregségi nyugdíj folyósításának szüneteltetése tárgyában folyamatban lévő eljárás felfüggesztéséről, és az AB eljárásának kezdeményezéséről szóló döntés. Az adott lényegi kérdése, hogy a magyar szabályozás eltérő bánásmódot valósít meg egyrészt a magánszférában és a közszférában elhelyezkedett nyugdíjasok, másrészt a közszolgálati dolgozók eltérő kategóriái között is, mely az alkotmánnyal, és az uniós joggal is ütközik.

A Kúria elutasította azt a keresetet, melynek benyújtója annak megállapítását kérte, hogy az alperes a fegyveres testületek szolgálati nyugdíjasaira tett kijelentésével megsértette becsületét és jó hírnevét. Bár a Kúria határozata nem említi, az indokolás alapján valószínűsíthető, hogy a per alapját a belügyminiszter egy korábbi kijelentése képezhette.

A bíróság egy másik ügyben hozott határozatában rámutatott, hogy a katonai kötelmekkel összefüggés megítélésére a jogszabályok által feljogosított FÜV Bizottság és Szolgálat jogosult.

Végezetül figyelmet érdemel a bíróság azon döntése is, melyet egy határozott idejű munkaviszony megszüntetése miatt indult perben hozott, és ismételten megerősítette, hogy amennyiben a határozott idejű munkaszerződés-kötés és annak többszöri meghosszabbítása a munkáltató részéről törvényes érdek nélkül történt, a határozott időre szóló szerződés érvénytelen.

Rendületlenül emelkednek a bérek, csak a magyar emberek nem veszik észre?

Nemzetgazdasági szinten a közfoglalkoztatás hatását beszámítva 7,5 százalékkal, anélkül 8,2 százalékkal nőttek  a reálkeresetek – adta hírül a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A Népszabadság cikke szerint Cseresnyés Péter munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár az M1-en kiemelte: a 7,5 százalékos nettó reálbér-emelkedés azt jelenti, hogy az éves jövedelmek közel egy havi keresettel nőttek. Arról is beszámolt, hogy a közigazgatásban, a közszférában végrehajtott béremelés húzta magával a versenyszférát, ugyanis a közszférában 12 százalékos, míg a vállalkozásoknál 6,8 százalékos volt a reálbér-emelkedés. Az NGM az MTI-nek eljutatott közleményében hangsúlyozta: három és fél éve töretlen a reálbér-emelkedés Magyarországon. Erre reagálva Szél Bernadett, az LMP társelnöke közölte: a kormány szerint páratlan siker, hogy három és fél éve töretlen a reálbér-emelkedés, miközben a munkaerő hanyatt-homlok hagyja el az országot az alacsony bérek miatt, a szomszédos országok pedig elhúznak mellettünk.

A 24.hu is arról ír, hogy a munkaerőhiány egyre nagyobb nehézségeket okoz a magyar gazdaságnak. Több ágazatban már nem találnak munkaerőt, miközben a béremelések terén tűzoltás folyik. A mai magyar gazdaság egyik fő problémája, hogy tartósan alacsony bérszintre „sikerült” beállni. A kormányzat a munkáltatókat próbálja megnyugtatni egy járulékcsökkentési ígérettel, amelynek révén szerintük nőhetnek a bérek. A Policy Agenda (PA) megvizsgálta, hogy milyen eszközök lehetnek a kormány kezében, és megoldás lehet-e az, ha csökkentenék a munkáltatók terheit. A kormányzati sikerpropagandának ellentmond az Index elemzése is, mely azt a kérdést járja körül, hogy miért nem találni munkást, a munkaalapú Magyarországon?

A ruházati arculatváltás ugyan befejeződött, a BM mégis leköti az állomány pénzét!

A belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának 2017. évi ruházati utánpótlási ellátmánya terhére kiadott természetbeni ellátásról szóló BM rendelet tervezetének napokban történt véleményezése során kifogásoltuk, hogy bár két évvel ezelőtt a minisztérium illetékesei bejelentették a ruházati arculatváltás befejezését, a jövő évi „ruhapénz” döntő hányadát mégis elvonnák az állománytól kötelező egyenruházati ellátásra.

Kifogásoltuk azt is, hogy az egyes szolgálati ágak és ezzel együtt a szolgálati feladatok különbözőségére tekintet nélkül egységes ruházati beszerzési kötelezettséget írna elő a BM rendelet valamennyi egyen- és vegyesruhás számára. Holott nyilvánvalóan más az egyenruházati kihasználtság pl. a közlekedésrendészeti, vagy mondjuk a határrendészeti szakterületen: az előbbinél pl. a fehér ing, míg az utóbbinál a gyakorló ruházat használata a jellemző, így ezen termékek kopása, elhasználódása a fokozottabb. A szolgálatot jellemzően gyakorló ruházatban ellátók esetében a téli-nyári bakancs megléte ráadásul szerintünk alapvető lenne, de azt alapfelszerelésként, az éves ruhapénz kereten felül tartjuk indokoltnak biztosítani.

Mindezek alapján kezdeményeztük, hogy a ruhapénz terhére kötelezően beszerzendő ruházati cikkek elsődlegesen a ruhaszemle megállapításait alapul véve egyénre szabottan, másodlagosan szolgálati áganként, a feladatok specifikumait figyelembe véve kerüljön meghatározásra. 

Lapszemle: a honvédség háza táján

Szélsőséges túlterhelést jelentett a Hortobágyi Nemzeti Parkban végzett robbanótest-mentesítési munka az ott dolgozó tűzszerészek számára -írja az MNO. Az Országgyűlés honlapjára felkerült, írásbeli kérdésre adott válaszból gyakorlatilag az derül ki, hogy a júliusban történt tragédia hátterét a túlterheltség okozta. Az ugyanakkor továbbra sem ismert, mennyit fizet a nemzeti park az ott aknamentesítést végző tűzszerészeknek.

Szintén az MNO írja, hogy meghosszabbította a Honvédelmi Minisztérium (HM) a tűzszerész-tragédia okait kereső belső vizsgálat határidejét. A Simicskó István honvédelmi miniszter által elrendelt vizsgálatot augusztus 1-jére kellett volna befejezni, ami a külföldi szakértők bevonása miatt nem volt tartható. Meg nem erősített hírek szerint orosz szakértőkről lehet szó, mivel felvetődött, hogy a légibomba nem hagyományos töltetet tartalmazott.

Több mint 7 millió forintért vásárolt arcra és dekoltázsra való napvédő krémet a honvédség - olvasható az MNO-ban. A szaktárca szerint az állomány egészségének megőrzése érdekében történt a beszerzés, amelynek alapján a honvédség létszámhiányára is következtetni lehet.

Gyorstalpaló után irány a határ?

Gyorstalpalón képezhetik ki a határőrizethez ígért 3000 új rendőrt – írja belügyminisztériumi forrásokra hivatkozva a Népszabadság. A lap szerint az újoncokat néhány hónapos alapképzés után fél évre a határhoz vezényelnék. A szolgálati idő végén újrakezdődne az oktatásuk. Ezt a migrációs helyzettől függően több részletben, három-négy év alatt teljesíthetnék. Magyarországon, a kormány döntésének megfelelően 3000 fővel növelni fogjuk a rendőrségnek a létszámát” – jelentette be Tuzson Bence kormányzati kommunikációért kommunikációért felelős államtitkár múlt héten. A felvett rendőrökkel a déli határ védelmét erősítené a kormány, a tartós migrációs nyomásra hivatkozva. A Népszabadság szerint néhány hónapos gyorstalpaló után fél évre vinnék a határra az újoncokat. 

A Független Rendőr Szakszervezet főtitkára örül a bővítésnek, de tart attól, hogy az új egységek képzését elkapkodják. A megfelelő kiképzés időtartama 2 év, a főtitkár szerint ezt gyorstalpalóval helyettesíteni felelőtlenség. Szükség van több ezer fős létszámbővítésre, viszont nem szeretnénk abból engedni, hogy a szakképesítés ne legyen megfelelő, és a kollégák ne legyenek kiképezve - mondta el a HírTv-nek Pongó Géza főtitkár.

A Honvédszakszervezet szerint javultak a határt őrző katonák körülményei

A határvédelemben részt vevő katonák feladatainak végrehajtásával kapcsolatos körülmények a korábbi sajtóhírekkel ellentétben biztosítottak – közölte a Honvédszakszervezet a Magyar Idők kérdésére. Az állomány tagjainak összesen 150 ponton alakítottak ki pihenőhelyet, javultak az étkezés, a szállítás és az utaztatás körülményei is.

Az elmúlt évben számtalanszor járt a Honvédszakszervezet a határ mentén és tisztségviselői személyesen győződtek meg az ellátási körülményekről, illetve a katonák hangulatáról is – tájékoztatta a lapot a katonai érdekvédelmi szervezet. A déli határkerítés mellett mára már a járőröző egyenruhások számára védett pihenőhelyeket alakítottak ki, a Magyar Honvédség hetven különböző ponton állított fel árnyékoló sátrakat. A Belügyminisztérium is intézkedett az ügyben, így mára már összesen 150 helyszínen állnak rendelkezésre egységek a szabadidő eltöltésére, s továbbiak létesítése is várható.

Az állomány tagjai a pihenők alatti étkezést kulturáltabban, higiénikusabb körülmények között tudják megoldani, a sátrakban tábori asztal és szék is található. A helyszínekről a szemétszállítás rendszeresen történik - nyilatkozta a Honvédszakszervezet tisztségviselője.

LIGA közlemény a vasárnapi munkavégzés szabályairól

Az elmúlt napokban a híradásokban megjelent, hogy a kormány újra kívánja szabályozni a vasárnapi munkavégzés szabályait. A LIGA Szakszervezetek felhívja a figyelmet arra, hogy 2016. május 5-én munkáltatói, szakszervezeti közös ajánlás született, amely a törvény módosítását szorgalmazta. Az ajánlást a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája (LIGA Szakszervezetek), a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSZSZ) és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) írta alá. Az Ajánlás a 2016. április 15-én hatályba lépett törvény hátrányos rendelkezéseinek módosítását szorgalmazta, mivel dolgozók részére a vasárnapi munkavégzés ellenértékeként számfejtésre és kifizetésre kerülő vasárnapi pótlék visszaesett a 2015. március 15-e előtti szintre, azaz 50 százalékra, de további, a bolti kiskereskedelemben vasárnap is munkát végző munkavállalókat védő bekezdéseket is tartalmazott. A LIGA Szakszervezetek reményét fejezi ki, hogy a kormány a szeptemberben beterjesztésre kerülő törvénymódosításról konzultálni fog az érintettekkel, és a javaslatot, kellő időben, az országos szociális párbeszédnek fórumot biztosító VKF munkáltatói és munkavállalói szervezetei elé terjeszti. A LIGA Szakszervezetek továbbra is osztja a fenti Ajánlásban megfogalmazott alapelvet, miszerint a kiskereskedelmi boltokban dolgozó munkavállalók nem lehetnek vesztesei az üzletek újranyitásának.

Amit a rendőrök élet- és baleset biztosításáról tudni érdemes

A hortobágyi tűzszerész tragédia után derült ki, hogy a honvédség hivatásos állományú tagjainak nincs élet- és balesetbiztosításuk. Ennek aprópóján az FRSZ -  a Rendőrségi Érdekegyeztető Tanács ülésén - kikérte a rendőrség hivatásos állományú tagjaira vonatkozó biztosítási szerződést. A rendőrség hivatásos állományú tagjai részére a Belügyminisztérium a CIG Pannónai Életbiztosító Nyrt-vel kötött csoportos élet- és balesetbiztosítást. A biztosítás kiterjed az Országos   Rendőr-főkapitányságra és az irányítása alá tartozó szervek hivatásos és fegyveres biztonsági őr állományára, valamint a TEK, az NVSZ, a BV szervek, az OKF, és az OGY őrség hivatásos állományára.

A biztosítottak számára nyújtandó 24 órás, folyamatos - a szolgálati idő és szabadidő biztosítását egyaránt magába foglaló - csoportos életbiztosítás a föld egész területére, a balesetbiztosítás pedig Magyarország,  és  Magyarországgal  határos  államok  területére terjed ki. Káresemény bekövetkeztekor a kárbejelentést minden esetben írásban kell megtenni a Biztosító felé.    A    kárbejelentést,    a    kárrendezéshez    kapcsolódó    minden    iratot,    dokumentumot    a Belügyminisztérium  felügyelete  alá  tartozó  a  Biztosítási  Szerződésben  meghatározott  szervek részére kizárólagosan fönntartott e-mail címre kell küldeni.

A biztosítási feltételeket, a kárrendezéshez     szükséges     eljárási     rendet,     a     kárigény     érvényesítéséhez     szükséges dokumentumokat  és  az  ügyfélszolgálati  elérhetőségeket az innen letölthető Ügyféltájékoztató ismerteti. A biztosító szolgáltatási táblázata itt érhető el.

Az FRSZ nem támogatja a határrendészek kiképzésének lerövidítését

Háromezer fővel növeli a rendőrség létszámát a kormány, kifejezetten a határőrizet megerősítése érdekében, jelentette be néhány napja Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár. Az új emberek a határvadász századokat erősítik majd, a toborzás és kiképzés a "lehető leggyorsabban megtörténik", a részletek azonban még nem ismertek. 

A hírrel kapcsolatban főtitkárunk a Lánchír Rádiónak elmondta, hogy az FRSZ üdvözli a létszámbővítést, de felhívta a figyelmet arra is, hogy egy rendőr kiképzése két évig tart, és annak lerövidítését az FRSZ nem támogatja. Kifejtette, hogy az állomány tehermentesítésére valóban szükség van, de nem olyan áron, hogy képzetlen, vagy félig képzett rendőröket állítanak szolgálatba. Főtitkárunk hangsúlyozta, hogy az FRSZ álláspontja szerint nem gyorstalpalós képzésre, hanem egy rendes szakmai kiképzésre kellene a jelentkezőket beiskolázni és csak utána munkába állítani.

A Lánchíd Rádiónak adott interjú itt érhető el.

Az eseti szemlebizottság vezetőknek megbízási díj jár!

A Budapesti Rendőr-főkapitányság vezetője helyt adott a tagunk képviseletében benyújtott szolgálati panasznak, és 2015. július 1-jét megelőző időszakra az illetményalap 30%-os, azt követő időszakra az illetményalap 50%-os mértékének megfelelő megbízási díj megfizetéséről döntött. Az érintett nyomozói beosztásba volt kinevezve, és a nyomozói feladati mellett esetenként szemlebizottság vezetői feladatokat is ellátott.

A munkáltató osztotta azon álláspontunkat, hogy a szemlebizottság vezetői feladatok nem tartoznak a nyomozói beosztás munkakörébe, még abban az esetben sem, ha arra a munkaköri leírás kifejezetten utal is. Ezt támasztja alá az is, hogy nem minden nyomozó feladata a szemlebizottság vezetői teendők ellátása, márpedig azonos beosztás azonos munkakört feltételez. Minden bizonnyal sokakat érinthet ez a munkaszervezés, és érdemes az igényeket nem hagyni veszni, mert 2015. július 1-je előtt havonta 11.595,-Ft, az után havonta 19.325,-Ft a tét, amit 3 évre visszamenően lehet érvényesíteni. 

Várjuk az érintettek jelentkezését, és nem csak a BRFK állományából. Az igényeket megbízás alapján szolgálati panasszal érvényesítjük. (dr. Oláh Tamás, FRSZ Jogsegélyszolgálat,  0670/366 3964; 061/785 0010, tamas.olah@frsz.hu)

Közalkalmazottak figyelem! Közalkalmazotti illetményért hivatásos munkakört ellátni jogszerűtlen, a Kúria szerint is!

A Kúria 2016. június 22-én kelt és a tegnapi napon kézbesített ítéletében megállapította, hogy az Rtv. 4/A.§ (3) bekezdése alapján az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv személyi állománya hivatásos állományú rendőrökből, kormánytisztviselőkből, közalkalmazottakból, valamint a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény hatálya alá tartozó munkavállalókból állhat, így a rendőrség jogszerűen alkalmazhat hivatásos jogviszonytól eltérő jogviszonyban állókat is. Ez eddig egyértelmű, vitás nem is volt. A Kúria azonban teljes egészében osztotta azon jogi érvelésünket, jogszabályi hivatkozásunkat is miszerint, az alapfeladatok ellátásában minden fegyveres szervnél döntően hivatásos állományúak vesznek részt. A szervek működési feltételeit biztosító funkcionális feladatokat (pénzügy, gazdálkodás, személyügy, stb.), továbbá az alaptevékenységhez kapcsolódó járulékos feladatokat (technikai, egészségügyi, szociális stb.) végzők azonban köztisztviselők vagy közalkalmazottak. A különböző karakterű tevékenységek más-más jogosítványokat, különböző szakmai ismereteket és eltérő felelősségi formákat vonzanak.

Az irányadó jogszabály tehát egyértelművé teszi, hogy a foglalkoztatási jogviszony meghatározásakor a szolgálat ellátásának körülményeit és a tevékenység jellegét kell figyelembe venni. Ez szolgál alapul annak megállapításához, hogy a konkrét feladatot hivatásos szolgálat keretében, köztisztviselői vagy közalkalmazotti munkakörben kell ellátni. Mindezekre tekintettel tehát a rendőrség jogszerűtlenül alkalmazta szakszervezeti tagunkat vizsgálói/nyomozói munkakörben és közalkalmazotti jogviszonyban. A jogszerűtlen foglalkoztatásnak azonban ára volt, tagunknak kártérítésként, gyakorlatilag illetményét a hivatásos illetményére kiegészítve, közel 3.500.000 Ft-ot ítélt meg a bíróság. A Kúria ezen ítélete immár végérvényesen lezárta a jogvitát.

A Kúria a közalkalmazotti illetményes perek után tehát rövid időn belül másodszor is az FRSZ által képviselt tagnak adott igazat. Információink szerint a Kúria legújabb döntése is nagy számú közalkalmazottat érint és szintén jelentős összegű követelés érvényesíthetőségét alapozza meg. Várjuk érintett tagjaink és a tagsági viszonnyal még nem rendelkező közalkalmazottak jelentkezését, akiknek belépés után jogi képviseletet biztosítunk jogos követelésük érvényesítéséhez! (Budapest, 2016. augusztus 05. dr. Tordai Gábor FRSZ jogtanácsos)

A kerítés őrzésénél már csak a pihenő a fárasztóbb

A határon lévő kerítésnél szolgálatot teljesítő rendőrök és katonák helyzetéről számol be az Index. A cikk szerint nem sok minden változott március óta, amikor szintén ezzel a témával foglalkoztak. Több lett viszont a mobilvécé: ez mindenképpen javulást jelent a szolgálatot teljesítők szerint, bár így is van, ahol hat kilométerre van a legközelebbi. A járőrözést általában két kilométeres szakaszonként egy rendőr és egy katona látja el. Követelmény, hogy a szakaszt folyamatosan járják be, ne álljanak meg sehol a 12 órás szolgálat alatt. Ez viszont a tűző napon vagy az esőben nehéz feladat, ráadásul nem is biztos, hogy hatékony. De milyen a pihenő? „Az a legborzasztóbb. Az elhelyezés katasztrofális” – foglalta össze egy katona. A hódmezővásárhelyi laktanyában húszfős szobákban pihennek emeletes vaságyakon, de a laktanyán kívül az iskolákban, kultúrházakban, konditermekben vagy közüzemi cégek épületeiben biztosított szállás sem jobb. Volt, amikor negyvenen feküdtek negyven négyzetméteren. Az Index cikke itt olvasható.